(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A napilapok többsége kiemelt helyen emlékezik meg arról, hogy II. János Pált 20 éve választották pápává. A Népszabadásban (október 16., 7.o.) Seres Attila Húsz év Szent Péter trónján címmel kifejti: a Szent Péter trónján töltött két évtizedet sokan, sokféleképpen értékelik ezekben a napokban, egyben azonban mindenki azonos véleményen van: II. János Pál pápa meghatározó alakja a XX. század történelmének. Ez akkor is igaz, ha a pápa elvi következetessége miatt az egyházat a vezetése alatt belülről is, kívülről is sok bírálat érte. Mindenki elismeri, hogy határozott elképzelése van egyházának jövőjéről, ám sokan vitatják a módszert, a kérlelhetetlen szigort, amellyel szándékait eléri írja Seres Attila. A szerző tényként állapítja meg, hogy II. János Pál egyedül többet tett a zsidó és a keresztény vallás megbékéléséért, mint elődei együttvéve. A cikkíró a pápához közeli emberek Joaquín Navarro-Valls és Angelo Gugel pápai kamarás szavait is idézi: ezek szerint a Szentatya az elmúlt két évtized alatt mintegy 12 ezer beszédet írt, illetve mondott, azaz mintegy 15 millió szót használt gondolatainak kifejezésére. Jézus Krisztus nevét összesen 94 ezer alkalommal ejtette ki. Hajnali fél hattól este fél 11-ig van talpon. Ő lehet a történelem első pápája, aki 2000-ben a második "szent évét" élheti meg a Vatikánban. A lap újságírója a Szentatya egészségi állapotáról megjegyzi: bár a pápa nincs igazán jól, azt senki sem állíthatja, hogy rosszul van. A Magyar Nemzetben (október 16., 2.o.) A világ erkölcsi vezetője című cikk szerzője, Simon azt emeli ki, hogy II. János Pállal lépett ki a Szentszék igazán a katolicizmus keretei közül, ő tette azt egy világméretű "morális intézménnyé." Míg XXIII. János és VI. Pál nagy katolikus vezetők voltak, ő ma a nem keresztény világ számára is egyfajta erkölcsi vezetővé vált. A Vatikán egy új nemzetközi rend kialakulását is segíteni szeretné. Ugyanitt (13.o.) Szőnyi Szilárd Az ember, aki mennyei ügyekben utazik című publicisztikájában azt fejtegeti, hogy "a négy és fél évszázados itáliai sorozatot megszakító lengyel pápa az egész emberiséget célozza meg, de külön gondol hazájára: sőt egyesek szerint túlságosan is beavatkozik országa belügyeibe." A szerző idézi André Frossard francia újságírót: "II. János Pálban nincs különbség aközött, amit gondol, amit hisz, amit mond, és ami ő maga." Szőnyi szerint II. János Pál személye "egyetlen tanúságtétel: nemhogy megszégyenítené támadóit, hanem ahol megjelenik ez az öregember, akit a világ a szó szoros értelmében a tenyerén hordoz, lehorgadnak az íjat feszítő kezek, s az ütés simogatássá szelídül. Itt jártakor tapasztalhattuk: személye végtelen biztonságot áraszt s mindezt egy járni is alig tudó embernek köszönhetjük." A Magyar Hírlapban (október 16., 7.o.) Petőcz György Húsz év a Vatikánban címmel leszögezi: Ezen az évfordulón a világ egésze, és nem csupán a katolikus hívők százmilliói, II. János Pálban azt a nagy férfiút köszöntik, aki XXIII. János szellemében és művét kiteljesítve, századunkban minden bizonnyal a legtöbbet tette a hit megerősítéséért."

Beszámolnak a napilapok arról, hogy október 20-án kedden a Szentatya az olasz elnöki palotában találkozott Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnökkel. A Népszabadság (Pápai kézfogás... október 21., 1.,2.o.) kiemeli: történelmi esemény színhelye volt a Quirinalis, mivel a pápa az államfő jelenlétében kezet rázott és röviden szót váltott az exkommunista Massimo D'Alemával, a megbízott kormányfővel. A politikus eddigi pályafutása alatt sikertelenül próbálta kieszközölni, hogy fogadja őt a katolikus egyház feje. Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja bírálta a D'Alemának adott kormányalakítási megbízást. A Népszabadság rámutat: a találkozóval elhárult az utolsó lélektani akadály is az új kormány megalakítása elől.

Hazai hírek

Jubileumi szentmisével emlékezett meg a budapesti Szent István-bazilikában a Magyar Katolikus Egyház II. János Pál pápává választásának 20. évfordulójáról. A szentmisén részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a teljes magyarországi püspöki kar, a munkácsi és a nagyváradi püspök, a kormány egyes tagjai és a budapesti diplomáciai kar képviselői. Kada Lajos érsek, Spanyolország pápai nunciusa homíliájában kifejtette: nincs napjainkban még egy olyan közéleti személyiség, aki annyi erkölcsi tekintéllyel, annyi erővel rendelkezik a feladatok teljesítése során, amelyért valóban megérdemli a nép védelmezője nevet. II. János Pál állandó, önfeláldozás és fenntartás nélküli erőfeszítéseket tett az olyan alapvető értékekért és jogokért, mint amilyen a szabadság, az igazságosság, az élet, a béke, a munka és az otthon. Apostoli útjain, beszédeiben a rászorulók, az alapvető jogaiktól megfosztottak szószólója (Magyar Nemzet: Jubileumi szentmise... október 19., 15.o.).

A Magyar Nemzet (Merre tovább... október 17., 5.o.) és más lapok is, beszámolva a hitoktatás etikai kérdéseivel foglalkozó, Budapesten rendezett kongresszusról, idézik Udvardy Györgyöt, a Magyar Katolikus Püspöki Kar hitoktatási bizottságának igazgatóját, aki bejelentette: a testület várhatóan a jövő év elejére elkészíti tanulmányát a magyar hitoktatás jövőjéről. Udvardy emlékeztetett arra, hogy a dokumentumot az Apostoli Szentszék által megjelentetett irányelv, A katekézis általános direktóriuma szellemében dolgozzák ki. Céljuk, hogy a hitoktatás szempontját kiemelve nyílt és őszinte helyzetelemzést állítsanak össze a társadalomról és magáról az egyházról is.

A családi intézmény válsága lényegében a válságba került emberre vezethető vissza, e káros társadalmi jelenség pedig a versenykapitalizmus visszásságaiban gyökerezik hangsúlyozta a Magyar Katolikus Püspöki Kar rendezésében csütörtökön Máriabesnyőn megkezdődött háromnapos családkonferencia alkalmából Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, a tanácskozás egyik fő előadója. Az állandó hajsza, az elmélyülés hiánya sok esetben puszta biológiai lénnyé degradálja a házastársakat, sőt a gyerekeket. A mindennapok túlfeszített küzdelmében a családi élet gyakran csupán mellékes epizóddá válik, nem alakulhat ki a szeretetteljes légkör, amire pedig az egészséges pszichének szüksége lenne, s a gyerekek kiegyensúlyozott felnőtté válásához is elengedhetetlen. Mivel a szakszervezetek sem képesek kellő mértékben megóvni az embereket a versenykapitalizmus árnyoldalaitól, az egyház igyekszik a családok segítségére sietni. Az utóbbival kapcsolatban Bíró László elmondta: az egyházközségekben jelenleg már több mint száz olyan házascsoport működik, ahol az anyagi helyett a személyi központú értékrend szellemében találkozhatnak, s oszthatják meg egymással gondjaikat, a családi élet ápolása kapcsán felhalmozott pozitív tapasztalataikat a házaspárok. A segédpüspök szerint az egyik ilyen, a csoportokban szerzett fontos felismerés: lehetséges és létezik olyan "időszaporítás", amely megfelelő hozzáállás, szervezés eredményeként lehetővé teszi, hogy a napi kemény munka mellett még a nagycsaládosok is képesek legyenek elegendő időt szakítani a családi élet karbantartására, s az együttlétre a gyerekekkel (Napi Magyarország: Családkonferencia... október 17., 12.o.).

A Napi Magyarország (Méltányos kapcsolatok... október 17., 12.o.) Hámori Józseffel, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetőjével készített interjút, aki egyértelműen politikai, taktikai megfontolásokkal magyarázza, hogy a Horn-kormány éppen a katolikus egyházzal kötött elsőként államközi szerződést. A miniszter leszögezte: "Már most szeretném jelezni, hogy a jelenlegi kormány semmiféle ilyen diszkriminációt nem ismer el, tehát a négy történelmi egyház teljes egyenjogúsága alapján kötjük meg ezeket a szerződéseket." Mint ismeretes, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével már aláírták a megegyezést, s bár a miniszter szerint némileg komplikáltabb a helyzet a protestáns egyházakkal, novemberben esetükben is sor kerülhet az aláírásra. Hámori József emlékeztetett rá: az egyházi ingatlanok rendezésére az Antall-kormány 1993-ban négymilliárd forintot irányzott elő a költségvetésben. A Horn-kormány alatt is négymilliárd maradt ez az összeg, áfával együtt, tehát értékéből rendkívüli módon vesztett, valójában nem volt több hárommilliárdnál. Éppen ezért a jelenlegi kormány a következő évre ennél jóval nagyobb összeget tervez a költségvetésbe, hogy legkésőbb 2011-ig ténylegesen megoldódjék az ingatlanprobléma.

Hámori József a Népszabadságban (Szigorúbb... október 19., 1.,7.o.) is nyilatkozik. A miniszter hangsúlyozta: volt egy korszak, amikor a hatalmat egyetlen szempont vezérelte: szétválasztani az államot és az egyházakat. Szerinte a szétválasztás túl jól sikerült. Most azért kell valamit tenni, hogy a társadalom és az egyházak közelítsenek egymáshoz. Hámori József szeretné, hogy az egyházak vállaljanak konstruktív szerepet a társadalmi problémák megoldásában. Az NKÖM vezetője úgy véli, hogy az egyházalapítás szabályainak tervezett szigorítása a vallásszabadság kiteljesedését szolgálja. Kifejtette: idehaza száz ember már egyházat alapíthat. Európa egyetlen államában sem ilyen engedékeny a szabályozás, a vallási szempontból liberális Ausztriában is legalább kétezer alapítóra van szükség. A létszám azonban csak az egyik kritérium. Tekintettel kell lenni arra, hogy a mai Magyarországon különböző okok miatt nagy hagyományokkal is lehet csekély a támogatottságuk. Hámori József felfogása szerint a katolikusokon, a reformátusokon, az evangélikusokon és a zsidó hitközségeken kívül a baptista és az ortodox egyházak is történelmi felekezeteknek számítanak, hiszen hosszú évtizedek, évszázadok óta jelen vannak a magyarországi kulturális és hitéletben. Az egyházi elismerést tehát a mostaninál nagyobb létszámhoz, vagy a történelmi múlthoz szeretnék kötni.

A Magyar Hírlapban (október 21., 7.o.) Neumann Ottó Orbán és a püspökök címmel azt fejtegeti, hogy az új, polgári kormány már eddig is többet tett az állam és az egyház közeledéséért, mint az előző, balliberális hatalom. A cikk szerzője utal a kultuszminiszter fent említett nyilatkozatára, Orbán Viktor miniszterelnöknek a Vatikánban a Szentatyánál tett látogatására, arra, hogy a kormányfő a tervek szerint hamarosan találkozik a történelmi egyházak vezetőivel, Deutsch Tamás leendő sportminiszter pedig a közelmúltban biztosította Balás Béla kaposvári megyéspüspököt, hogy a tárca segítséget nyújt majd a nyári katolikus ifjúsági találkozók megrendezéséhez. Neumann kifogásolja, hogy az előző kormányzathoz hasonlóan a mostani is csak a "kirekesztő módon történelminek kikiáltott" egyházakkal egyeztet. Elképzelhetőnek tartja, hogy a katolikusok "anyagi természetű céljaik elérése után újabb közéleti rohamokat indíthatnak. Például a művi abortusz megszigorításáért." A szerző szerint a katolikus egyházon belül is van mit tisztázni, ezért szívből örül annak, hogy az egyház mintha kezdené önkritikusabban vizsgálni magyarországi történelmének homályos pontjait. Erre következtet, hogy november elején Pannonhalmán a hazai holocaust egyházi vonatkozásairól tartanak tanácskozást.

A hívek adományából, a lokálpatrióták segítségével, az önkormányzat által biztosított telken felépült Balassagyarmat új, római katolikus temploma, amelyet október 18-án vasárnap szentelt fel Keszthelyi Ferenc váci püspök. A templom a Mária, Szentlélek mátkája nevet viseli (Magyar Nemzet: Mozaik október 19., 15.o.). MK