Külföldi hírek

A Vasárnapi Hírekben (Hiába vezetnek Rómába... november 1., 2.o.) arról olvashatunk, hogy a Vatikán 26 millió zarándokra számít a jubileumi évben, ám közülük legfeljebb a fele számíthat arra, hogy lesz is hol lehajtania a fejét. Róma ugyanis teljesen megtelt 2000-re, és a jövő karácsonyra is hiába akarna valaki szobát foglalni az Örök Városban vagy környékén. A Szent Péter térre néző erké-lyeket pedig már régen lefoglalták maguknak a világ tévétársaságai, hogy közvetíthessék a pápa jubileumi miséjét. Aki lemaradt, immár csak a szent év lejárta, vagyis 2001 húsvét után talál magának szobát.

Két év és négy hónapi szabadságvesztésre ítélt egy palermói bíróság bűnpártolás tette miatt egy katolikus papot, aki közreműködött egy maffiafőnök bújtatásában közli a Vasárnapi Hírek (Mise... November 1., 2.o.), a Reuterre hivatkozva. Az 55 esztendős, karmelita rendi Mario Frittitta 1996-1997 során hat hónapon át látogatta rejtekhelyén a szökésben lévő Pietro Aglierit, a Palermo egyik negyedét ellenőrző maffia főnökét, akit 1992 óta a Paolo Borselino bíró elleni bombamerénylet óta körözött a rendőrség. Frittitta karácsonyi és húsvéti misét mondott rejtekhelyén Aglierinek, és elvégezte az egyházi szertartást egy másik maffiózó, Giovanni Garafolo titkos esküvőjén. Aglieri rejtegetésének ügyében hat további vádlott 18 hónapig terjedő börtönbüntetést kapott.

Hazai hírek

Közlik a napilapok, hogy a Vatikánnal kötött egyezmény mintájára a protestáns egyházak is elkészítették megállapodás-tervezetüket, amely az állam és az egyház közötti összes anyagi természetű kérdést rendezné. Sajtóértesülések szerint Orbán Viktor miniszterelnök november 11-én délután a Szent Gellért Szállóban találkozik a négy történelmi egyház képviselőivel (Magyar Hírlap: Követik... október 29., 6., Magyar Nemzet: Tudósok... 5.o.).

A protestantizmus ki akarja venni a részét a társadalom szolgálatából, ehhez kéri a megfelelő körülmények biztosítását jelentette ki Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke azon a fogadáson, amelyet október 30-án pénteken este tartottak a Gellért Szállóban a reformáció ünnepének előestéjén. A jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a kormány várhatóan már novemberben aláírja az együttműködés jogi és közgazdasági alapját jelentő megállapodást a Magyarországi Református Egyházzal. Orbán fontosnak nevezte, hogy a kormány orvosolja a református egyházzal kapcsolatos sérelmeket, a jogalkotás ugyanis figyelmen kívül hagyta az egyház sajátos szerveződését, hagyományait (Magyar Nemzet: A protestantizmus... október 31., 6., Népszabadság: Megállapodás... 4., Vasárnapi Hírek: Megállapodik... november 1., 3.o.).

A Magyar Hírlap (Többet kapnak... november 2., 3.o.) értesülései szerint elképzelhető, hogy az előzetes számításoknál 1,3 milliárd forinttal magasabb járadékot kapnak idén a nagy protestáns egyházak azokért az ingatlanokért, amelyeket természetben nem igényelnek vissza.

A reformáció emléknapja alkalmából az evangélikus és a református egyház közös istentiszteletet tartott a hét végén a debreceni református Nagytemplomban. Az istentisztelet után a nagytemplom galériájában Bíró Lajos festőművész kiemelkedő magyar protestáns személyiségeket ábrázoló portréiból nyitott meg kiállítást Kocsis Elemér nyugalmazott református püspök (Magyar Nemzet: Hírek november 2., 4.o.).

A reformáció ünnepnapja alkalmából a Napi Magyarországban ("Találjunk vissza önmagunkhoz..." október 31., 12.o.) Tőkés László Királhágó-melléki református püspök nyilatkozik, aki szerint a szó szoros értelmében vett evangelizációnak és missziónak is eljött az ideje. Úgy látja, hogy amit intézményes szinten lehet, azt megteszik az egyházak. A megvalósulás azonban gyengén halad. "Nem tudjuk az intézményes, a társadalmilag felkínált lehetőségeket tartalommal megtölteni." A püspök hangsúlyozza: előzmény nélküli, páratlan az a helyzet, hogy "nekünk árral szemben úszva, a hivatalos ateizmus örökségével birkózva, másfelől a nyugati szekularizáció ateizmusával küszködve kell megújulnunk." Szerinte létezik egyrészt az eltunyult egyház nemtörődömsége, másrészt pedig a ló másik oldalára való átesés is veszélyeztet, vagyis mindennek a tagadása, és egy olyan éles egyházkritika megfogalmazása, amely már egyet jelent az egyház megtagadásával. A megoldást közepén kell keresni: "Kétségtelen, hogy kérnünk kell Istennek Lelkét, mert ebből a vergődésből végül is Ő mutathat nekünk kiutat..."

Mivel az Antall-kormány ideje óta nem emelkedett az egyházak ingatlanrendezésére évente előirányzott négymilliárd forintos keret, a fokozatos visszajuttatást biztosító összeg hosszú idő után először jövőre mindenképpen növekedni fog nyilatkozta a Magyar Nemzetben (Megállapodás... november 2., 4.o.) Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkára. Prőhle Gergely, a kultusztárca közigazgatási államtitkára korábban azt nyilatkozta, a református egyház egymilliárd, az evangélikus egyház pedig 700 millió forintos járadékalapra számíthat. Semjén Zsolt reálisnak nevezte ezeket a számításokat. Más felekezetekkel azért sem jöhet létre hasonló egyezség, mert a törvény csupán az 1948. január 1-jén ingatlannal rendelkező egyházak körére terjed ki. Az MN értesülése szerint hamarosan munkához lát az a vegyes bizottság is, amely a szentszéki magyar megállapodás megvalósulásának vitatott főként az egyházi iskolákat hátrányosan érintő kérdéseit vizsgálja majd. A Karl-Josef Rauber pápai nuncius vezetésével működő testületnek tagja lesz többek között Németh Zsolt, a külügyi- és Varga Mihály, a pénzügyi tárca államtitkára, Semjén Zsolt, Seregély István egri érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, illetve Keresztes Szilárd, a püspöki kar gazdasági vezetője.

Az ezredfordulóra megújul a fertődi Esterházy-kastély káplánja tudta meg a Magyar Nemzet (Felújítják... november 2., 5.o.) Bak Jolántól, az emlékegyüttes igazgatójától. A barokk főúri kastély nyugati szárnyán található, az udvar felől megközelíthető kastélykápolnát 1763-ban szentelték fel, Páduai Szent Antal tiszteletére. A gazdagon berendezett szentély egészen a II. világháborúig használatban volt. Amikor a front elérte Fertődöt, feldúlták, kifosztották. Évtizedeken át raktárként használták, sőt még széntárolóként is üzemelt. A kastélyépület nagy részét az ötvenes évek végére rendbe tették, a kápolna sorsa azonban továbbra is megoldatlan maradt. 1995-ben alapítványt hoztak létre a megmentésére, s azóta néhány jótékonysági koncert bevételeivel gyarapodott a restaurálás érdekében gyűjtött pénzalap, de még hosszú ideig húzódott volna a konkrét felújítási munka, ha az elmúlt évben nem mutatták volna meg egy észak-európai turistacsoportnak a romos kápolnát. Közreműködésükkel egy dán alapítvány megjelent a színen, akik több mint kétmillió dán koronát szántak a felújításra. A dánok a múlt héten jártak Fertődön, a szerződést megkötötték, s már a rekonstrukció befejezésének határidejét is kitűzték. A régi fényképeknek köszönhetően feleleveníthető az egykori látvány. Így a Szent Antal-kápolna a tervek szerint 2000 május 31-én eredeti fényében köszönti a magyar kereszténység millenniumát.

A Magyar Hírlapban (Önrendelkezés vagy... november 2., 1.,5.,7.o.) arról olvashatunk, hogy az Alkotmánybíróság folytatja és várhatólag hamarosan befejezi a magzati élet védelméről szóló 1992. évi törvény vizsgálatát. A bíróságnak nem azt kell eldöntenie, hogyan viszonyul egymáshoz a magzat élethez való joga és az anya személyes önrendelkezése, hanem, hogy milyen kapcsolat van az állam életvédelmi kötelezettsége és az anya önrendelkezési joga között. A lap kiemeli: a katolikus egyház a magzati élet védelmében nem ismer kompromisszumot. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a 13 éves P. Katalin ügyével kapcsolatban az MH kérdésére, hogy amikor Magyarországon évi 70 ezer művi terhesség-megszakítást végeznek, célszerű-e egyházi személyeknek épp egy kiskorú anya esetében exponálniuk magukat, azt válaszolta: mindenki nagyon jól ismeri a katolikus álláspontot a magzati élet megőrzését illetően. Ebben a kérdésben nem lehet kivételt tenni. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a katolikus püspöki kar elnökhelyettese megemlített egy lehetőséget, amelyet az egyház nem helytelenít. Ez a helyzet akkor alakulhat ki, amikor az anya életét orvosi beavatkozással próbálják megmenteni. Ilyenkor az egyház nem ítéli el, ha másodlagos effektusként a terhesség megszakad. A püspök aláhúzta: megengedhetetlen, hogy a magzati élet megszüntetése elsődleges céllá lépjen elő. Gyulay Endre szerint a Pacem in utero nevű szervezet alkotmánybírósági beadványának sikere komoly előrelépést jelentene a magzat védelmében, de még így sem teljesülne az egyház elvárása ezen a területen.

A negyedik plébániát rabolták ki a Kisalföldön két héten belül. November 1-jén, vasárnapra virradó éjszaka három álarcos férfi betört a Győr-Moson-Sopron megyei Fertőszentmiklós római katolikus plébániájára, fegyvert szegeztek a bent alvó 65 éves papra, megkötözték és a mellékhelyiségbe zárták. Először a hivatal páncélszekrényét próbálták meg felfeszíteni, majd amikor ez nem sikerült, az íróasztalban és a lakásban talált több százezer forint értékű készpénzzel, valutával és személyes értékekkel távoztak. Mint már jeleztük, október 25-én késő este a Veszprém megyei Lovászpatonán, majd még ugyanazon az éjszakán Mosonszentmiklóson, 27-én hajnalban pedig Győr Kisbácsa nevű városrészében törtek be a plébániahivatalokba (Magyar Hírlap: Ismét kiraboltak... november 3., 13.o.).

A Magyar Nemzet (A nevelés... október 30., 5.o.) Feldmájer Tiborral, a Magyarországi Zsidó Hitközségek elnökével készített interjút, aki hangsúlyozta. az antiszemitizmus elleni harc különböző formáit az iskolában kellene megteremteni: a diákok ismerjék meg a magyarországi zsidóság szerepét, hogy ez a tény ne a zsidóellenes törvények kapcsán jelenjen meg először, illetve a holocaust történetét a tananyag részeként kellene bemutatni. Feldmájer sajnálatosnak tartja, hogy az antiszemitizmus egyrészt erősödő tendenciát mutat, másrészt pedig nyilvánvalóvá vált. Művelt emberek is megjelennek a zsidóellenesség mezében, elsősorban azért, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljanak. Bár riasztó jelenségnek tartja a MIÉP parlamentbe jutását, az önkormányzati választások azt mutatják, hogy a párt tavaszhoz képest veszített népszerűségéből. A Mazsihisz elnöke nem tartja szerencsésnek Edith Stein szentté avatását, de mint mondta, a tényeken most már nem lehet változtatni. A tavasszal a Soáról megjelent pápai dokumentum kommentálásakor pedig annak pozitívumaira helyezték a hangsúlyt. "Mi azóta is várjuk, hogy a magyarországi katolikus egyház megkezdje a zsidóüldözésben betöltött szerepének tisztázását. Ha ugyanis a katolikus egyház annak idején fölemeli szavát a holocaust ellen, akkor a nagy többség nem közönnyel szemlélte volna a deportálásokat... Bizonyos vagyok abban, hogy többen segítettek volna, ha tudják, mi a helyes, és mi nem. Az emberek meg voltak zavarodva, hiszen az állam azt mondta, az a helyes, ha a zsidókat deportáljuk, a katolikus egyház vezetése pedig néma maradt illetve az emberek csak annyit láttak, hogy megszavazta a zsidótörvényeket, vagyis helyesnek tartja azokat." MK