(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (A pápa... november 7., 2.o.) beszámol arról, hogy a legszegényebb országok adósságának elengedését és a halálbüntetések végrehajtásának legalább a jubileumi 2000. évben való felfüggesztését kérte II. János Pál pápa, akinek húsz évvel ezelőtti megválasztását és neve napját nagyszabású koncerttel ünnepelték a Vatikánban november 5-én csütörtökön este. A Szentatya örömét fejezte ki, hogy felelős politikusok is támogatják e két javaslatot.

A Népszavában (Az inkvizíció és... november 10., 9.o.) Garzó Ferenc tudósít a Vatikánban a közelmúltban rendezett, inkvizícióról szóló konferenciáról, kiemelve, hogy a katolikus egyház folytatja az önvizsgálatot. A cikkíró rámutat: Krisztus születésének 2000. évfordulója alkalmából II. János Pál pápa szeretné szellemileg és erkölcsileg rendbe tenni az egyház történelmi lelkiismeretét, megnevezve a múlt vétkeit, bocsánatot kérve azoktól, akik e bűnök elszenvedői voltak. A közelmúltban így született meg az antiszemitizmussal kapcsolatos pápai állásfoglalás, amelyben a Vatikán megkövette a zsidóüldözések áldozatait hangsúlyozza Garzó Ferenc. Az inkvizícióval kapcsolatban a cikkíró kiemeli: a vatikáni tanácskozás lezárásakor a Szentatya rövid beszédében rendkívüli időszerűséget adott a témának. Az inkvizíció ugyanis nemcsak a múlt szégyenteljes fejezeteit képviseli, hanem olyan módszert is, amely révén egy vallás, egy ideológia megpróbálta rákényszeríteni magát a lelkekre. Ha pedig így nézzük a dolgot, nemcsak a katolikus egyháznak van megbánnivalója, és lényegében ez a mostani tanácskozás fő üzenete írja Garzó Ferenc. Idézi a pápát: "A harmadik évezred küszöbén joggal lehet remélni, hogy a felelős politikusok és a népek elsősorban azok, amelyek a gyűlölet és a sokszor régi sebek által táplált drámai konfliktusokba keveredtek a megbocsátás és a megbékélés szellemét alkalmazzák, erőfeszítéseket tegyenek a viszályok párbeszéd útján történő megoldásáért" hangsúlyozta a pápa. Idézi a Népszava a Corriere della Sera vatikáni szakíróját, aki szerint a pápa tudatában van annak, hogy a többször megismételt mea culpával erős provokációt intéz saját egyházával szemben, de úgy tartja, hogy e provokációnak az egyház falain kívül is hatnia kell. A pápa immár egy év óta panaszolja: mindig a pápa és az egyház kér bocsánatot, míg mások továbbra is hallgatnak. A Szentatya az elmúlt években a világ minden pontján felemelte szavát a vallási háborúk, az elnyomás, a faji megkülönböztetés ellen. Garzó idézi George Cottiert, a pápa teológusát, aki a mostani tanácskozás kapcsán felhívta a figyelmet: "Figyelemre méltó a nyugati társadalmaknak és azok értelmiségi köreinek a hozzáállása az évszázad nagy kollektív bűntetteihez. Ez ügyben megdöbbentő amnézia uralkodik, mintha elhanyagolható, múló incidensekről lett volna csak szó." A cikkíró emlékeztet rá: sokan vádolják a Szentszéket azzal, hogy túl sokáig várt a bocsánatkéréssel, így például a zsidókérdésben, vagy a Galilei-ügyben. Tagadhatatlannak tartja azonban, hogy az utóbbi időben jó példával jár elöl, és joggal vár el hasonló önvizsgálatot a világ többi volt bűnösétől. "A Vatikán most, az új évezred küszöbén azt üzeni a gyorsan átalakuló világnak: az emlékezésnek is van etikája" írja Garzó Ferenc.

Hazai hírek

A Népszabadság (A pannonhalmi párbeszéd... november 6., 5.o.) a Pannonhalmán rendezett keresztény-zsidó párbeszédről beszámolva idézi Lukács Lászlót, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatóját, aki elmondta. nem felel meg a valóságnak, hogy egy új vatikáni dokumentum készül a holocaustról.

A Népszavában (Magyar megfontolások... november 7., Szép Szó, IV.o.) Várszegi Asztrik, a Magyar Bencés Kongregáció pannonhalmi főapátja és Schweitzer József országos főrabbi nyilatkoznak. A főapát elmondta, hogy a találkozó létrehozása spontán kezdeményezés volt. Szerinte a keresztény értelmiségi és középrétegeknek egy gondolati, lelki tisztulási folyamaton kell átmenniük. "Mindazokat az irracionális előítéleteket, amelyek elválasztanak és gyanakvóvá teszik a keresztényeket, egy konszolidált, lelkileg megszilárdult társadalom a "küszöb alá tudja nyomni". Nem azt mondom, hogy teljesen fel tudja számolni, de mindenképpen tud javítani a jelen helyzeten." Várszegi Asztrik szerint felelős egyházi vezetőnek minden olyan kijelentést kerülnie kell, amelyet a másik fél pártoskodásnak vélhet. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet jogos kritikája, amikor is prófétai módon emel szót az igazságtalansággal vagy a szegénységgel szemben. Erre módja van, de ellenérzést, gyűlöletet nem szabad szítania. Arra a kérdésre, hogy "az ilyen kollégát a püspöki kar elmarasztalja?" a főapát azt válaszolta: "Nem kell itt büntetésre, fenyítésre gondolni, mint a katonaságnál. Ha egy helytelen vagy rossz akusztikájú kijelentés hangzik el, akkor élnünk kell a testvéri figyelmeztetéssel. Úgy gondolom, hogy ezzel sokkal többre megyünk, mint a mostanság divatos elhatárolódással." Várszegi Asztrik szerint a Szentatya még a tavasszal kiadott pápai dokumentumnál is tovább fog menni, éppen azért, hogy 2000-re, a jubileumi évre, ha lehetséges, tisztázza a Vatikán szerepét a II. világháborúban. Schweitzer József szerint valóban problémát okozhat, hogy a pápai körlevél miért éppen most, és miért nem előbb született meg, de a zsidóság reakciója alapvetően pozitív. Azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a pápai dokumentumot a jóindulat sugallta és szerkesztette. Nagyon fontos a jelen és a jövő szempontjából a dokumentum pedagógiai és etikai hatása. A főrabbi határozott véleménye, hogy Isten ügyében nincsenek győztesek és legyőzöttek, itt más kategóriák érvényesek, úgy mint a jóakarat és a tisztesség. A győzelem katonai kategória.

A Magyar Hírlap (Önvizsgálat... november 9., 6.o.) Esterházy Péter írót idézi, aki élesen bírálta az egyházi "visszafogottságot." Szerinte a magyar társadalomban nyomát sem lehet látni, hogy elismeri bűneit, tévedéseit. "Az én egyházam a katolikus egyház fikarcnyi szellemi impulzust sem adott az önvizsgálathoz." Esterházy ennek bizonyítékát látja abban is, hogy a pannonhalmi konferenciát egyedi eseményként üdvözölték az érdekeltek, holott a legtermészetesebb dolognak kellene tekinteni az ilyen összejöveteleket.

A Napi Magyarország (A zsidó vallásfilozófus... november 7., 12.o.) Beszedics Antal századunk egyik legismertebb vallásos zsidó filozófusát, Martin (Mordechai) Bubert (1878-1965) mutatja be, akinek a hitleri üldözések elől menekülnie kellett Németországból. Beszedics kiemeli: Buber nemcsak munkásságával, hanem lelkével is viszonyult Jézushoz, annak ellenére, hogy tisztában volt azzal: a zsidók Krisztust nem tartják Megváltónak. Mély érzéseiről így vallott: "Ifjúkorom óta az idősebb testvért láttam Jézusban. Mindig igyekeztem komolyan venni és megérteni azt a tényt, hogy a keresztények benne Istent és Megváltót látnak. A Vele való személyes, testvéri kapcsolatom az évek múlásával mind erősebbé és határozottabbá vált."

Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetest, tanszékvezető egyetemi tanárt köszöntötték és kiállítást nyitottak műveiből a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán (Magyar Nemzet: Napló november 10., 11.o.).

Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök közleményben utasítják vissza, hogy nevüket toborzásra használják föl. A két vezető egyházi személyiségnek nincs köze ahhoz a Budapesten terjesztett szórólaphoz, amely a Trianon Társaság nevében november 14-ére szolidaritási nagygyűlésre hívja a polgárokat, és Tőkés és Tempfli mellett Eva Barki polgárjogi személy részvételét is beharangozza (Magyar Nemzet: Hírek november 11., 4.o.). MK

KÜLFÖLDI HÍREK

Pápaköszöntés a remény jegyében

Vatikán: Csütörtökön este a vatikáni VI. Pál-aula, az általános pápai kihallgatások megszokott színhelye, San Remó-i virágok ezreivel ékeskedő, hatalmas hangverseny-teremmé változott, hogy köszöntse II. János Pált, megválasztása 20. évfordulója alkalmából. A művészi este során a Szentatya jelenlétében felhangzottak a klasszikus és szakrális zene gyöngyszemei, kiváló előadóművészek közreműködésével, majd rövid részletek a pápa enciklikáiból, végül az éter hullámain keresztül a világ politikai és vallási vezetői köszöntötték a megválasztása 20. évfordulóját és névnapját ünneplő Szentatyát.

Az est kulcsszava a remény volt, a pápa világhírűvé vált mondata szerint: "Átlépni a remény küszöbét." Az olasz közszolgálati tévé által megvalósult esemény kezdeményezői olasz katolikus parlamenti képviselők, akik 50 ország 150 képviselőjének támogatását élvezve a pápa és az Eurovíziós közvetítés nyilvánossága előtt ünnepélyesen elkötelezték magukat a következő célok elérése érdekében: csökkenjen a külföldi országok adóssága, függesszék fel a halálos ítéleteket, legalább a jubileumi esztendőben, fordítsanak az eddigieknél nagyobb figyelmet az igazságosságra és a vallásszabadság védelmére.

A Szentatya meghatottnak látszott, és olykor talán zavarban is volt egy kicsit, a hatalmas méretű szeretet és tiszteletnyilvánítás kapcsán. A VI. Pál termet zsúfolásig megtöltötték az olasz állam közméltóságai, miniszterek, szenátorok, parlamenti képviselők, bíborosok, püspökök, pápák, szerzetesek, hívek. A római Operaház ének- és zenekarát és a pápa szülőhazájából érkezett poznani gyermekkórust Roberto Olmi vezényelte, a műsoron Haydn, Perosi, Verdi, Mozart és Rossini művek szerepeltek, az előadók közül Renata Scotto énekesnő és Uto Ughi hegedűművész emelkedett ki. Videoüzenetben köszöntötte a pápát Jerzy Buzek lengyel elnök, Elio Toaff római főrabbi, aki történelmi jelentőségűnek mondta, hogy a pápa barátságát élvezheti. Az egyedülálló művészi este a Szentatya köszönő szavaival és Händel Allelujájával ért véget. A Szentatya zárszavában hangsúlyozta. túl a pápa személye iránti különleges közelség kifejezésén, ez az este fontos egyetértésről tanúskodik a személyek és az emberi közösség alapvető lelki és etikai értékeit egyetértően. VR/MK

A szektákat sem lebecsülni, sem túlbecsülni nem szabad

Pistoia: Simone Scatizzi pistoiai püspök az egyházmegyei lelkipásztori tanács találkozója végén a szekták terjedésével kapcsolatban kifejtette: ezen a téren két egymással ellentétes előjelű hibát kell elkerülni. Egyrészt azt a tendenciát, amely lebecsüli a jelenséget, másrészt pedig azt a magatartásformát, amely szükségtelen riadalmat kelt. A jelenséget kutató csoport főtitkára megállapította: az egyházi közösségeknek tudomásul kell venniük a szekták kihívását. Ez a kihívás késztesse arra a híveket, hogy fokozottabban és hihetőbben éljék meg és mutassák be a kereszténység végtelen gazdag örökségét. A megbeszélésen szóba került a népi hiszékenység, a sátánizmus, az ezoterizmus és a keleti kultúrát utánzó divatok, a transzcendencia őszinte kutatása és a jóhiszemű keresők becsapása, a személy méltóságának megsértése és üzleti szempontok, mások naivságának kihasználása. VR/MK