KÜLFÖLDI HÍREK

Felsőoktatás: Először látogatott a pápa nem állami egyetemre

Róma: II. János Pál pápa kedden délelőtt a Rómában lévő Társadalomtudományok Nemzetközi Egyetemének (LUISS) épületébe látogatott, amely 1989-ben költözött a város Triesztről elnevezett, jómódú polgári negyedébe. Ez volt az első alkalom, hogy a Szentatya nem állami olasz felsőoktatási intézményt keresett fel. A pápát Camillo Ruini bíboros, helynök, Luigi Abete, az egyetem elnöke, Mario Arcelli rektor és többszáz hallgató fogadta. Jelen volt a Banca d' Italia elnöke, Lazio tartományi elnöke, valamint a Confidustria, az olasz vállalkozók egyesületének vezetője.

Kapcsolatot teremteni nyereség és szolidaritás között

Luigi Abete elnök az egyetemi közösség nevében fejezte ki köszönetét a Szentatya látogatásért. Kifejtette: amikor 20 évvel ezelőtt II. János Pál pápa megjelent a Szent Péter bazilika erkélyén, senki sem gondolta volna, milyen erőteljesen és döntő módon lépett be a Gondviselés az emberi történelembe a második évezred utolsó évtizedeiben. Az egyház látszólag a modernség kábulatában élt, a Föld egyik felét a kommunizmus uralta, a katolikus Európa lelkét megtépázták, a Nyugat irányt vesztett, Latin-Amerika a hagyomány és a felszabadítási mozgalmak között oszlott meg, az afrikai földrészen az etnikai forradalom és az elmaradottság ejtett sebeket, a fiatalok 1968 mítoszában éltek. Mára sok minden megváltozott. A Szentatya ismét az embert állította Földünk középpontjába, hozzájárult ahhoz, hogy az emberiség reménnyel közeledhessen a harmadik évezred felé. "Centesimus Annus" k. enciklikája a figyelmet a kommunizmus-kapitalizmus alternatívájáról a piac és az államiság felé irányította. Az eszmék közötti verseny, amely a tudományos haladás serkentője, jól képzett vezetőket igényel. Az egyetem elnöke megállapította: ma a piac az elmaradottság megoldásának egyre hatékonyabb eszköze. Szoros kapcsolatot kell teremteni a nyereség és a szolidaritás között, és ennek pozitív hatását kell érvényre juttatni az intézményekben, a gazdasági és társadalmi kapcsolatokban. Ez kihívást jelent mind a jövő, mind az egész katolikus világ számára. A katolikus kultúrát ugyanis gyakran jellemzi az a téves felfogás, miszerint ellentétben állnak egymással a gazdasági, illetve az etikai-szociális követelmények.

Az első egyetemek az egyház szívében születtek meg

A pápa beszédében hangsúlyozta: látogatásának különös jelentősége van a tekintetben is, hogy rövidesen megkezdődik a római egyházmegye következő missziós éve, mint a közösség szeretetének kifejeződése a város lakossága iránt és egyúttal felhívás arra, hogy engedjék érvényesülni az evangéliumot a nagy emberi és polgári értékek kibontakoztatása érdekében. A Szentatya rámutatott: a találkozó elején felolvasott szentírási részlet, Pál apostol szeretethimnusza értékes útmutatást jelent az egyetem számára is, amennyiben annak léte és működése a szeretetben találja meg értelmét. A pápa emlékeztetett rá, hogy az első egyetemek az egyház szívében születtek meg és századokon át szolgálták a tudományt, az igazság és az emberek javának keresésén túl. Az egyetem mint olyan, a caritas intellectualis, az értelmi szeretet síkján helyezkedik el, amelyben a tudás, a tudományos felfedezés, és a művészi ihlet ajándékként, mindent megmozgató energiaként van jelen. A keresztény hit ebben ismeri fel igazi bölcsességét, amely a Szentlélek ajándéka. A pápa beszédében utalt Fides et Ratio enciklikájára, amelyben kifejezett egy szívéhez igen közel álló problémát, azt a szoros köteléket, amely a hit és az értelem között áll fenn. E kötelék erejében a hit megvilágítja és irányítja az értelmet, amely így elkerülheti a veszélyt, hogy bizonyosságok nélkül önmagára záruljon és olyan síkra redukálódjék, amelyben minden csupán vélemény kérdése. A hit az értelem támasza és állandó ösztönzője, hogy a magasba, a misztérium felé tekintsen, amely minden igazi kultúra hajtó energiája, ahol a legkisebb töredék is az őt túlhaladó Egészet tárja fel. Mindennek tudatában az olasz egyház már évek óta azon fáradozik, hogy kulturális tervet dolgozzon ki az itáliai társadalom megújítására. A keresztény hit szeretne választ adni az emberi szíveket nyugtalanító kérdésekre és vezetni szeretné az emberek lépteit, most, amikor arra készülnek, hogy átlépjék a harmadik évezred küszöbét, megerősítve bennük a reményt és az egymás közötti szolidaritást. Ezeket a megfontolásaimat azokra bízom, akik ezen az egyetemen munkálkodnak mondta a Szentatya az egyetem vezetőségének, a hallgatókat pedig arra kérte, hogy az értelem szeretetének útját járva fáradozzanak a társadalom valódi megújulásáért, amely képes az emberi életeket fenyegető súlyos igazságtalanság megállítására: "Szeressétek tanulmányaikat, legyetek alázatosak a tudomány irányában és mindig készek arra, hogy szakmai képességeiteket mindenki szolgálatába állítsátok".

A Szentatya a hivatalos beszédek elhangzása után egyenként kezet fogott az egyetem oktatóival és néhány diákkal, majd az ajándékok kicserélésére került sor. Az intézmény 50 számítógépet ajándékozott a Szentatyának, afrikai, illetve kelet-európai országoknak. A pápa pedig egy 1500-ban nyomtatott Szentírást és egy értékes aranykelyhet adományozott látogatása emlékéül az egyetem kápolnájának. Amikor a Szentatyának jelképesen átnyújtották az egyik számítógépet, a pápa a következő szavakkal fejezte ki köszönetét: "A computerek kissé megváltoztatták a világot és minden bizonnyal megváltoztatták az életemet is."

Elit egyetem, kevés hallgatóval

A Társadalom Tudományok Nemzetközi Egyeteme (LUISS) közgazdasági, jogi és politológiai karral rendelkezik, hallgatóinak száma 4800. Magánegyetem, egyfajta elitegyetem, amelyre ellentétben az állami felsőfokú intézményekkel, csak kiváló érettségi eredménnyel és magas felvételi pontszámmal lehet bejutni. Mivel igen magas a tandíj, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ide jelentkezzenek. Részben erről az egyetemről kerül ki Közép-és Dél-Olaszország gazdasági-társadalmi életének leendő vezető rétege. Az egyetem vezetése tudatosan törekszik a létszám korlátozására, hogy minél magasabb szintű oktatást és szolgáltatásokat nyújthassanak a hallgatóknak. A La Sapienza római állami egyetemnek, amely a legrangosabb olasz felsőoktatási intézmények közé tartozik, 160 ezer hallgatója van. Többek között gigantikus méretei miatt, meglehetősen nagy szervezési gondokkal küzd és korántsem képes olyan gondos oktatást nyújtani hallgatóinak, mint a LUISS. Az egyetem székhelye a Trieszt-negyedben fekvő XVIII. századi épületegyüttes, az Alberoni villa. Az egyetem ősét egy domonkos, Felix Morlion alapította Pro Deo néven és működése első éveiben egyházi jellegű struktúrával rendelkezett. Ezt a jellegét azonban egyre inkább elvesztette és 1977-ben felvette mai, világi nevét, amellyel hivatalossá vált az a kötelék is, amely az egyetemet Közép- és Dél-Olaszország ipari világához kapcsolja. VR/MK

Jubileum: Ülésezett a Cor Unum Pápai Tanács

Vatikán: Szombaton ért véget a Cor Unum Pápai Tanács 23. teljes ülése, amely a következő témával foglalkozott: "A Nagy Jubileum felé közeledve 1999: a Szeretet Atyja." A hétfőn közzétett közlemény leszögezi: az evangélium hirdetése és a karitatív tevékenység egymásba fonódva tesznek kölcsönösen tanúságot. A dikasztérium ennek szellemében dolgozott ki két programot előző teljes ülésén. Az első, amely a "Szentatya 100 terve" nevet viseli, szoros szeretetkapcsolatot teremtett a fejlett és a fejlődő országok egyházmegyéi között. A 100 helyett ezért 200 terv pénzügyi támogatása vált lehetővé, több mint kétmillió dollár értékben. A második terv gyakorlati megvalósítása szeptember végén kezdődött el. A "Panis Caritatis" (Szeretet kenyere) nevű kezdeményezés amint arról már beszámoltunk azt jelenti: egyes római péküzletekben vásárolt kenyér árának egy részét karitatív célokra fordítják. Az Örök Város egyre több péksége csatlakozik a mozgalomhoz. A kezdeményezésből eddig befolyt több mint 200 millió lírát a Szentatya az afrikai Nagy-Tavak lakosságának juttatja el. A pápa karitatív tevékenységének eszköze, a Cor Unum Tanács idén már több mint 800 ezer dollár értékű gyorssegélyt osztott szét Ázsia, Afrika és Latin-Amerika természeti katasztrófáktól sújtott 30 országában. Olaszországban a Nápoly környéki esőzések és földcsuszamlások károsultjainak nyújtott segítséget. 1998-ban több mint 450 ezer dollárt osztott szét a világ különböző országaiban a lakosság emberi és keresztény előmozdítását célzó tervek támogatására.

A teljes ülésen a jubileumi előkészület fontos eseményének programjáról is szó esett. 1999-ben, a szeretet évében május 12-15. között tartják Rómában a Karitatív Világkongresszust, amelyet a Szentatya által bemutatandó ünnepélyes szentmise zár le május 16-án. A kongresszuson részt vesznek az egyes országok szociális-karitatív püspöki bizottságainak elnöke, az egyes karitatív szervezetek, szövetségek, szerzetesi intézmények, egyházi mozgalmak karitatív tevékenységet végző képviselői. VR/MK

Elhunyt P. Lukács László jezsuita szerzetes

Róma: November 16-án, a római Salvator Mundi Kórházban, 88 éves korában elhunyt P. Lukács László jezsuita szerzetes. A lelkiüdvéért bemutatott gyászmisét és a beszentelő szertartást a Borgo Santo Spirito-n lévő jezsuita kúria kápolnájában szerdán délelőtt tíz órakor végezte a rend delegátusa.

P. Lukács László 1910. október 27-én született egy Kassa melletti faluban. 1931. szeptember 9-én belépett a Jézus Társaságába, melyben 59 éven át, haláláig hűségesen szolgálta az Urat. Rendi tanulmányai végeztével és papszentelése után a szegedi egyetemen történelemből doktori fokozatot szerzett. Kalocsán két évig tanított a rendi gimnáziumban, majd 1948-ban Rómába került és ott is maradt félszázadon keresztül. Eleinte a jezsuita kúria levéltárosaként, majd a rend Történeti Intézetének munkatársaként dolgozott. Fő tevékenysége a jezsuita rend története forrásainak sorozatban való kiadása. P. Lukács kezdettől fogva kötelességének érezte, hogy a magyar történelemmel is foglalkozzék: szabadidejében a magyarországi jezsuiták történetére és általában a jezsuita pedagógiára vonatkozó forrásokat kutatta. E témakörben a "Monumenta Pedagogica" hét vaskos kötete fémjelzi munkásságát. Négy kötetben adta ki a magyar jezsuiták életét 1600-ig dokumentáló forrásokat. Megírta a jezsuita alapítású római magyar kollégium történetét a német kollégiummal való egyesítés 1580-as időpontjáig. Tudományos életművét gondos és megbízható fáradozása eredményeképpen 22 hátrahagyott kötete jelenti. Becsülték a hazai történészek is, ennek jegyében avatták a szegedi egyetem díszdoktorává 1987-ben. P. Lukács jó pedagógusként törekedett a fiatal történész nemzedéknek átadni tudását: a szegedi egyetem fiatal tanárainak tartott előadássorozatot.

P. Lukács élete utolsó pillanatáig megőrizte derűs, nyílt szívű lelkületét. Aki ismerte, tisztelte tudásáért és szerette emberségéért. Adjon neki a Mindenható Isten örök nyugalmat! VR/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 1998. 11. 21.