(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

Mint már jeleztük, a cseh katolikus egyház nem ért egyet annak a kormánybizottságnak az összetételével, amelynek feladata az állam és az egyházak közti viszony szabályainak kidolgozása lenne, s ezért Miloslav Vlk bíboros bejelentette, hogy nem vesznek részt a bizottság munkájában, mert abban olyan személyek is helyet kapnak, akik negatívan viszonyulnak az egyházakhoz. A fentieket közlő Magyar Nemzet (A cseh kormány... november 13., 2.o.) idézi Pavel Dostál kulturális minisztert, akinek hatáskörébe tartozik a bizottság tagjaira vonatkozó javaslat előterjesztése. A miniszter kijelentette: a kormány elutasítja a katolikus egyház diktátumát, de nem zárta ki az esetleges módosítást. Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes viszont úgy nyilatkozott, a bizottság az egyházak képviselői nélkül is megkezdheti munkáját.

Hazai hírek

A Világgazdaságban (Felülbírálhatják... november 13., 1.,7.o.) Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának gazdasági helyettes államtitkára elmondta: az egyházak jövőre csaknem 45 százalékkal több költségvetési támogatásra számíthatnak: az eddigi 12 milliárd helyett a kormány 17 milliárd forintot szán erre. A református zsinat világi elnöke, Kálmán Attila szerint ez csak kis részben jelent reálérték-növekedést. Eddig minden évben hiánnyal zárták az évet, s a több pénz elsősorban arra elég, hogy a deficitet lefaragják. Kálmán Attila arról is tájékoztatott, hogy a kormánnyal november 25-e után aláírják az egyházi ingatlanokról szóló megállapodást. Idézi a lap Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kijelentette: kormányzati delegáció vizsgálja meg a Szentszékkel kötött megállapodást. A VG értesülései szerint az egyházi ügyekért felelős államtitkárságot hivatalosan még nem keresték meg a bizottság felállítása ügyében. Csordás Eörs, az esztergom-budapesti érseki iroda igazgatója szerint nagy valószínűséggel szükség lesz olyan külön-megállapodásra, amelyben az előző szerződésben elkövetett hibákat a nemzetközi egyezmény szellemében kijavítják. Bauer Tamás (SZDSZ) az orgánumnak elmondta: a kormány egyházpolitikája azt sugallja az állampolgároknak, hogy valamelyik nagy történelmi egyházhoz tartozzanak. A kisebb egyházak hívei nem tartoznak ezen ideális világképbe. Ez egyébként megfelel a nagy egyházak érdekeinek is. Hozzátette: az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodásban szerepel, hogy az állam átvállalja a hitoktatás költségét, ennek értelmében az új költségvetésben a katolikus egyháznak duplán fizetnék az óradíjakat. Egy demokratikus államban az egyházaknak külön kell válniuk az államtól, s nem lehet semmilyen összefonódás közöttük fejtette ki az SZDSZ képviselője.

Várhatóan már a jövő évben megkezdődhet az egyházalapításról szóló törvény módosításának folyamata tájékoztatta Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára az MTI-t. A politikus az Egyházak egymás mellett és együtt címmel rendezett konferencián elmondta: az egyházalapításnál az egyes vallási közösségek tényleges társadalmi támogatottságát, történelmi honosságát vennék figyelembe. Elképzelése szerint az alapítás feltételeként a jelenlegi száz hívő helyett tízezres létszámot, vagy százéves múltra visszatekintő történelmi hátteret kellene meghatározni. A törvénymódosítás folyamatát az egyházakkal való széles körű konzultációnak és a konszenzusra való törekvésnek kell jellemeznie. A helyettes államtitkár arról is szólt, hogy 11 pontban súlyos feszültségek mutatkoznak a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék általi megállapodás, illetve a hatályos magyarországi törvények között. Semjén Zsolt szerint az ezredfordulóra valamennyi érintett hazai jogszabályt rendezni lehet. Megítélése szerint jövőre át kellene tekinteni annak lehetőségét, miként ismerhetné el az állam néhány kisebb egyház szerepét. Elképzelése alapján ezek például a baptista, az unitárius és az ortodox egyházak "gesztusként" megkaphatnák a "kisebb, a történelemben szerepet vállalt egyházak" minősítést (Magyar Nemzet: Tízezer hívő, vagy... november 16., 5.o.).

A Népszabadság (Négyféle... november 16., 4.o.) szintén ismerteti Semjén Zsolt szavait, s megjegyzi, hogy a jelenlegi kormány tagjai köztük a miniszterelnök nem tartják megfelelőnek a mostani szabályozást. Semjén a lapnak elmondta: az Európai Parlament határozatban szólította fel az országokat: jól vizsgálják meg, melyik vallási közösségnek adnak egyházi minősítést. A kormány ennek szellemében szeretné módosítani a vallásszabadságról való törvényt. Az újság rámutat: az egyházalapítás szigorításához kétharmados parlamenti támogatásra van szükség. Az MSZP és az SZDSZ továbbra is elutasítja a javaslatot. Kósáné Kovács Magda, a vallásügyi bizottság elnöke kijelentette: nem az egyházalapítás szigorításával kell fellépni a káros jelenségek ellen. Hegyi Gyula szocialista képviselő pedig arra emlékeztetett, hogy maga a kereszténység is kis létszámú csoportból alakult. Az SZDSZ-es Bauer Tamás úgy vélte, az elképzelés sérti az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos elvét.

A fenti témához kapcsolódik a Dunántúli Napló Egyházak-e a magyarországi egyházak? című cikke (november 11., 3.o.), melyet Kozma Ferenc jegyez. A szerző kiemeli: az új "evangéliumok hirdetőinek" nincs szükségük szívós missziós munkára, könnyen alapíthatnak egyházat. Az új egyházalapítók nagy része nehezen elérhető ember, a megadott telefonszámokon csak üzeneteket lehet átadni, vagy napokig "játszadozik" az újságíróval az egyház informátora. A cikkíró szerint a magyarországi történelmi egyházak vezetői sem tudnak mit kezdeni a kérdéssel, az egyházalapítás körüli anomáliákkal. "Mert ha hallgatnak, maguk alatt vágják a fát, ha pedig megszólalnak, könnyen az a vád érheti őket, hogy megsértették a lelkiismereti szabadságot" írja Kozma Ferenc. A riportban több nagy egyház vezető személyisége nyilatkozik. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke elmondta: "A katolikus egyház mások próbálkozásaitól függetlenül járja a maga útját és nincs hatalma, sem lehetősége, hogy mások szabad döntését életútjuk alakításában befolyásolja. De arra sincs hatalma, hogy az "emberi próbálkozásokat" törvényileg elismerő parlament törvényalkotó tevékenységét minősítse." Az MKPK elnökének egyéni véleménye szerint a társadalom békéje megkíván olyan törvényi szabályozást, amely megakadályozza Isten és ember kapcsolatának égisze alatt az emberi visszaéléseket. Az érsek kijelentette: "A Magyar Katolikus Egyház püspöke, papja vagyok, kötelességem, hogy életemet Jézus Krisztus szándékai szerint rendezzem és róla tanúságot tegyek mindenki előtt. Vállalom a közösséget mindazokkal, akik Péter Utódának vezetése alatt ugyanezt az életutat vállalják. Meg vagyok győződve arról, hogy nincs más megoldása az emberi életnek, de azt is tudom, hogy Isten terveinek beteljesedése még sok időt igényel, s addig megannyi emberi próbálkozás lát napvilágot." Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke úgy véli: a több mint 70 hivatalos jegyzés szerint mintha túl sok volna a vallások száma. Az evangélikus püspök helyesli azokat a törvényhozási előkészítésben felbukkanó javaslatokat, amelyek a félreértések elkerülése végett szigorítanák a vallások hivatalos bejegyzésének feltételeit. Harmati Béla magasabb létszámot, országos elterjedést, bizonyos történelmi múltat követelne meg. Szerinte az ilyen irányba mutató törvénymódosítás megfelelne az európai országok többsége gyakorlatának. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának püspök-elnöke egyetért az egyház-bejegyzés feltételeinek felülvizsgálatával és szigorításával. Szerinte mindenkinek szíve joga, hogy olyan lelki közösséget hozzon létre, amilyen hitének és meggyőződésének megfelel. A problémát és a feszültséget az okozza, amikor egy-egy közösség úgy kívánja létszámát gyarapítani, hogy más, már létező közösségekből csábít el tagokat. Nem a hit nélkül élőket, hanem a más hitet vallókat próbálják megnyerni. Ez az egyháztörténetben szinte állandóan jelen lévő feszültség azáltal válik súlyosabbá, hogy az állam anyagi támogatást nyújt a bejegyzett "közösségeknek", s így az egymás elleni küzdelmet állami pénzek is segítik. S az sem lenne elegendő megoldás, ha egyes közösségeket egyszerűen kizárnának a támogatottak sorából mert akadnak egyházként bejegyzett, de hitéleti tevékenységet nem folytatók , hanem ki kéne szűrni a gazdasági kiskaput keresőket a valódi egyházak közül. S ez állami feladat.

A Magyar Hírlapban (7.o.) Várkonyi Tibor Bush Brotersh című cikkében arra figyelmezteti Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az egyesült államokbeli időszakos választásokon a radikálisan republikánus képviselők azért győztek úgy, mintha veszítettek volna, mert sorsukat szorosan összekötötték az ún. Keresztény Koalícióval, társadalmi ítéleteiket elfogult vallási nézeteknek vetették alá. Olyan államban pártoltak el a választók a hitelveket politikai célokra fölhasználó párttól, ahol egyébként a lakosság zöme mélyen vallásos, valószínűleg szorgalmasabb templomjáró az európainál, de történelmi élményként élte meg a szekularizációt figyelmeztet a szerző, aki szerint nálunk viszont mintha visszafelé mennénk ebben. Várkonyi emlékeztet rá: az MSZP-től az előző kormányzati ciklusban nyilvánvaló választási fogás volt a Vatikánnal kötött konkordátum, mégsem jött be. A szavazók fele nem azért támogatta a szocialistákat, mert békejobbot nyújtott annak a pápának, akit egyébként minden higgadt ember az egyház legnagyobb férfiai közt tart számon, hanem politikájuk pozitív része miatt. Az viszont visszakanyarodás minden köztársasági hagyománytól, ahogyan a jelenlegi kormány és elnöke különbséget tesz történelmi egyházak és más felekezetek között írja a szerző, hangsúlyozva: igaza van Semjén Zsolt helyettes államtitkárnak, amikor megbélyegzi a minden jogállamban kufároknak minősített üzletelő szektákat, de arra nincs joga egyetlen kormánynak sem, hogy vallási vitákat hatalmi pozícióból döntsön el. "Ha ezt tenné, visszakanyarodna az ellenreformáció korához, és mit szólnának hozzá a már történelmieknek elismert protestánsok, ha ma is Pázmány Péter buzgalmával ostoroznák őket." Várkonyi szerint "az egyházak kiaknázása kormánypolitikai célokra, ismételten megmutatja, hogy ha fényévnyire nem is, de ismét alaposan lemaradunk az univerzum felvilágosodottabb részétől."

Példaadó az egész ország számára az az összefogás, amellyel egy kis közösség a nagyobb közösség segítségével templomot épített magának, ahol mostantól reformátusok, katolikusok, unitáriusok egyaránt gyakorolhatják hitüket mondta Orbán Viktor november 15-én vasárnap a Pest megyei Dányszentkirályon az Erdélyi Református Gyülekezet leányközösségének templomavatásán. Az ökumenikus együttműködés keretében használható templomot Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökök avatták fel, a magyar kormány legmagasabb szintű képviselője pedig magánemberként vett részt a szentelésen. Az ünnepségen a falu vezetői elmondták: a közigazgatásilag Dányhoz tartozó, 200 lelket számláló Dányszentkirály lakói zömében Erdélyből áttelepült magyarok. A falu alig néhány éves múltra tekint vissza, s a templom a településen élők összefogásával, illetve többek között az utrechti református gyülekezet támogatásával épült fel. A hozzá tartozó harang a helyi katolikus plébánia ajándéka (Magyar Nemzet: Törvénykezés... november 16., 3., Napi Magyarország: Templomszentelés... 2.o.). MK