(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A HVG-ben (november 21., 109-111.o.) Magyar Péter Pardon a máglyákért című cikkének témája a közelmúltbeli, inkvizícióval foglalkozó vatikáni történészkonferencia. A szerző kiemeli: a régmúlt bűnök és tévedések beismerésének újabb állomásaként II. János Pál pápa most az eretnek gondolatok hirdetőit megkínzó és elítélő egyházi törvényszékek, a római katolikus inkvizíció több százéves működésének a felülvizsgálatát kezdeményezte. Az újság idézi a "pápai főteológust", a francia Georges Cottiert, a szakértői bizottság vezetőjét, aki már a zsidóellenesség gyökereit és felelősségét feltáró bizottságot is vezette. Cottier a konferencia bevezető előadásában feltette a kérdést: "Vajon összhangban állt-e az evangélium tanításaival az egyházi törvényszékek működése, a más gondolatokkal szemben megnyilvánuló türelmetlenség, s esetenként az erőszak alkalmazása a hit szolgálatában?" Az orgánum ehhez hozzáteszi: a máris megelőlegzett válasz: ha igen, be kell ismerni a hibát, s az egyháznak bocsánatot kell kérnie. A végkövetkeztetés aligha lesz kétséges, legfeljebb a kimondott ítélet tartalma és hangneme lehet az, úgyhogy már az esetleges bocsánatkérés napját is kitűzték: az ünnepélyes aktusra 2000. március 8-án, hamvazószerdán terveznek sort keríteni írja Magyar Péter, aki szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a szakértők által előkészített s hamarosan nyilvánosságra kerülő dokumentum milyen mélységig és milyen mozzanatokra kiterjedően tanúsít majd bűnbánatot, és hoz átértékelést. Különösen, hogy a VI. Pál által a II. Vatikáni zsinat szellemében 1965-ben felszámolt Szent Hivatal nem jogutód nélkül szűnt meg, s utódintézményével, a Hittani Kongregációval sokan elégedetlenkednek. A cikkíró rámutat: kínvallatásról, börtönről, máglyáról ma már szó sincs. A hivatal manapság felfüggesztheti, esetleg ki is közösítheti azokat, akiket elmarasztal: ez történt például a hetvenes években a II. Vatikáni zsinatot megbélyegző Marcel Lefebvre francia püspökkel.

Reménység és megbékélés címmel közleményt adott ki a chilei püspökkari konferencia, amelyben felszólítja az ország vezetését, hogy tárja fel a Pinochet-diktatúra eltűntjeinek sorsát. A konferencia egyben felajánlja segítségét és együttműködését a szükséges információk felkutatásában és összegyűjtésében (Magyar Nemzet: Külföld november 23., 3.o.).

Felgyújtottak egy katolikus és egy protestáns templomot ás kövekkel támadtak keresztény polgárőrökre elvadult muszlimok Jakarta északi részén. Az összecsapáson legkevesebb hat ember életét oltották ki, több holttestet megcsonkítottak (Magyar Nemzet: Külföld november 23., 3.o.).

Hazai hírek

A lelkipásztori szempont azt kívánta, hogy a Városliget szélén 1931-ben épített, ám 1951-ben városrendezési címen lerombolt Regnum Marianum-templom ne az eredeti helyen épüljön fel, hanem mint jogutód ott szolgálja a híveket, ahol arra a legnagyobb szükség van tudatta a Magyar Nemzettel (Van jogutódja... november 25., 5.o.) Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A lap azért kereste meg a magyar katolikus egyházfőt, mert a közelmúltban a Nemzeti Színház új helyszínen való felépítése kapcsán több közéleti személyiség arról beszélt, hogy az eredeti helyen állami segítséggel újjá kellene építeni a Regnum-templomot. Paskai bíboros elmondta: mivel négy évtized alatt megváltozott a főváros lakosságának összetétele, a püspöki kar a Regnum Marianum közösség vezetőivel egyeztetve, a zuglói Zoborhegy tér mellett döntött, ahol az építkezést 1991-ben kezdték meg, a szentelésre pedig 1996-ban került sor. A bíboros-érsek ugyanakkor tiszteletre méltónak nevezte a szándékot, hogy a vallásellenes indítékkal lerombolt templom az eredeti helyen és formában épüljön fel a lelkipásztori szempontok és az anyagi lehetőségek viszont más megoldást kívántak.

Kettős jubileumra Krisztus születésének 2000. és a magyar államiság kialakulásának 1000. évfordulójára készülnek a katolikusok mondta Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek november 21-én szombaton Esztergomban, amikor találkozott Komárom-Esztergom megye kormánypárti országgyűlési képviselőivel. Krisztus születésének jubileumi ünnepsége 1999 karácsonyának első napján kezdődik Rómában. Hazánkban december 25-én lesznek az első megemlékezések. A magyar államiság ezeréves jubileumára a katolikus egyház már megkezdte a felkészülést. Az ősi királyi városok Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Budapest önkormányzatai ebben segítő partnereik. Az ország többi részén már meg is kezdődtek a pótolhatatlan történelmi műemlékek felújítási munkálatai. A programokba be kell vonni a határon túli magyarokat is emelte ki Paskai bíboros. Az idei országgyűlési és önkormányzati választásokra utalva Paskai László kijelentette: a demokráciában természetesnek kell tekinteni az országot irányító intézmények és azok vezetőinek változását. A mindenkori hatalom irányítóinak viszont a közjó szolgálatát kel elsődleges céljuknak tekinteni (Magyar Hírlap: Ezredfordulóra készülő... november 23., 4.o.).

A Napi Magyarországban (Ma is érvényesek... november 21., 12.o.) Pápai Szabó György részletesen beszámol Orbán Viktor és a kormány tagjainak a történelmi egyházakkal történt, november 11-ei, Gellért Szállóbeli találkozójáról. A cikkíró ismerteti Orbán Viktor miniszterelnöknek a történelmi egyházakról és azon belül a protestánsokról mondott méltató szavait. Pápai Szabó rámutat: bizton állíthatjuk, hogy a nem egyházbarátságáról elhíresült Horn-éra után most új időszak kezdődik az állam és a történelmi egyházak, ezen belül a református egyház kapcsolatában.

A Magyar Hírlap (Töredék... november 24., 3.o.) arról ír, hogy a magyarországi egyházak támogatására jövőre a költségvetés 17,2 milliárd forintot fordít, amit az SZDSZ-es Bauer Tamás módosító javaslata 1,7 milliárddal csökkentene. Az SZDSZ képviselője elmondta: ezt az összeget a kormány hitoktatásra fordítaná. A hitoktatás támogatását Horn Gyula volt kormányfő, valamint az egyházi vezetők között született megállapodás szabályozza: az egyházi intézmények működtetésére szánt összeg, valamint az szja-bevételek egy százalékából átadott 3,3 milliárdos előirányzat ezt a tételt már tartalmazza. Bauer ezért tartja indokolatlannak a hitoktatás nevesített dotálását. A politikus szintén sokallja a protestáns egyházaknak "külön megállapodásra" juttatandó 1,4 milliárdos többlettámogatást, amely kiegészítené az állam által határidőre át nem adott ingatlanok után járó 3,6 milliárdra rúgó járadékot.

Az Alkotmánybíróság november 18-án kihirdetett határozata szerint a magzati élet védelméről szóló jogszabályok azért ellentétesek az alaptörvénnyel, mert lehetővé teszik, hogy a kívánt terhességet már akkor is megszakítsák, ha az állapotos nő kijelenti és aláírásával igazolja, hogy súlyos válsághelyzetben van. A válsághelyzet tartalmának jelenlegi meghatározása szintén alkotmánysértő, mert a nő testi, lelki megrendülését, társadalmi, szociális ellehetetlenülését akkor tekinti az abortusz elfogadható okának, ha ez a nehéz helyzet veszélyezteti a magzat fejlődését. Az AB 2000. június végéig adott haladékot az Országgyűlésnek, hogy meghatározza a súlyos válsághelyzet fogalmát. Bíró László püspök, a katolikus püspöki kar családreferense örömmel fogadta a legfőbb bírói testület döntését. Mint mondta, sokakat irritált a törvény engedékenysége. Az abortuszt szabályozó törvény legkeményebb bírálója, az egyik beadvány készítője, a Pacem in Utero Egyesület elnöke, Jobbágyi Gábor elmondta: az AB döntése felveti azoknak a súlyos felelősségét, akik a magzatvédelmi törvényt előkészítették és megszavazták. Ők is felelősek azért, hogy az elmúlt hat évben 400 ezer abortuszt hajtottak végre az alkotmánnyal ellentétesen (Magyar Hírlap: Szigorodnak... november 19., 1.,4.o.).

A hetvenes évek végétől egészen a közelmúltig emelkedett az úgynevezett maguk módján vallásos emberek száma mondta a Magyar Nemzetben (Nő... november 24., 5.o.) Tomka Miklós vallásszociológus. Rámutatott: ez a folyamat napjainkban megfordult, ami azt jelenti: kezd erősödni az egyházakba vetett bizalom. A maga módján való vallásosság titokban azért terjedt gyorsan a Kádár-rendszerben, mert a polgárok függetleníteni akarták magukat a hivatalos ideológiától. Ez a fajta hit kísérletezés is, ami erős bizonytalansággal párosul. A kutatásokból kiderült: a magyar társadalom kétharmada vallásos: 15-20 százalékuk valamelyik egyház tanítását követi, 40-50 százalék pedig a maga módján hívő. Ez utóbbi kategória Gereben Ferenc szociológus szerint három csoportot tartalmaz. Az egyikhez azok tartoznak, akik viszonylag közel állnak az egyházakhoz, de ez a kapcsolat valamilyen ok miatt mégsem szoros vallásosság. A második csoportba tartoznak azok, akik erkölcsi tartásként élik meg a vallásosságot, és nincsenek konfliktushelyzetben az egyházi intézményekkel. A harmadik típushoz tartoznak az egyházi szervezetekkel és lelkipásztorokkal szemben erősen kritikus személyek, akik inkább otthon imádkoznak. A vizsgálatokat a határon túlra is kiterjesztették, és megállapították: az erdélyi magyarság a legvallásosabb európai közösségek közé tartozik, ugyanis hite nemzeti tudatát is erősíti. Máté-Tóth András teológus arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az egyházi iskolák aránya nem éri el a tíz százalékot, míg Németországban, Ausztriában és Olaszországban sokkal nagyobb a felekezeti iskolák súlya. A rendszerváltás előtt az egyházi iskolák magasan képzett tanári karral rendelkeztek, ma pedig az jellemző, hogy a tantestületek önállóan határozzák meg, az oktatás színvonalára, a sajátos módszerekre, illetve a legszegényebb gyerekek képzésére fektetik-e a hangsúlyt. Az egyházi iskolák népszerűsége növekszik, többszörös a túljelentkezés. A szülők világnézetüktől függetlenül azért fordulnak nagyobb bizalommal a felekezeti iskolákhoz, mert tapasztalataik szerint ott jobban figyelemmel kísérik gyermekeik lelki és személyiségi fejlődését.

Korunk értékválsága a szabadság helytelen, szubjektív értelmezéséből fakad, aminek következtében a legkülönfélébb véleményeket is azonos súllyal kezeljük hangzott el november 20-án pénteken a Márton Áron Társaság és a Pázmány Pódium által szervezett Értékválság, értéksemlegesség, értékpluralizmus című konferencián. Az értékek bizonytalansága közepette elfogadjuk, hogy nincsen biztos fogódzó, sőt az értéksemlegesség vagy értékmentesség gondolata is vonzóvá válhat: így egyre többen vannak, akik nem választanak, vagy nem alakítanak ki maguknak értékrendet. A tanácskozás címében szereplő fogalmakat és azok egymáshoz való viszonyát Bolberitz Pál ismertette. A teológus-professzor kifejtette: az értékek mindig valamilyen eszményből alakulnak ki, amelyek tökéletesen sosem valósulhatnak meg, de törekednünk kell rá. Az érték szinonim fogalmai ezért a tökéletes és a fontos, hiszen léttöbblet van bennük. Ilyen érték az igazság, a szépség és a jóság, amelyekhez az intellektus, az érzékek és az akarat segítségével juthatunk el: ezért törekvéseinknek az igaz jóra kell irányulnia. Legfőbb érték a szellemi valóság. Hívő ember számára legfontosabb a vallásából következő értékrend felvállalása és tudatosítása: ennek során keresnie kell az alkalmat, hogy párbeszédbe bocsátkozzon más értékrendet valló, vagy értékrenddel egyáltalán nem rendelkező emberekkel is (Magyar Nemzet: Érték-e... november 21., 3.o.).

Az EU-csatlakozáskor nálunk is figyelembe kell venni, hogy az agrárgazdaságban a szociálpolitikai tényezők is fontos szerepet kaptak. Ezt állapították meg a Reformátusok a Közéletben Alapítvány gödöllői tanácskozásán (Magyar Nemzet: Hírek november 23., 5.o.). MK