
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)
A Magyar Nemzet címoldalon (Pápai bulla... november 28.) hozza, hogy megjelent a Megtestesülés Misztériuma (Incarnationis mysterium) című pápai bulla a szentévről. A lap kiemeli: II. János Pál pápa megerősítette követelését, hogy engedjék el a harmadik világ adósságát. Ismerteti a bulla tartalmát a Népszabadság (Pápai bulla... november 30., 3.o.) is.
A Napi Magyarország (A Vatikán... november 28., 12.o.) az Osservatore Romano alapján beszámol arról az előadásról, amelyet Bratinka József, hazánk szentszéki nagykövete tartott a Caritá Politica nemzetközi misszionárius társaság szervezésében. Diplomáciai források jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a Vatikán lapja nagy részletességgel ismertette a magyar nagykövet előadását Magyarország és a katolikus egyház ezeréves kapcsolatáról, illetve a jelenlegi magyar kormány törekvéseiről. A lap részletesen ismerteti a Szentszék és Magyarország 1000 éves kapcsolatának főbb állomásait. Kiemelte, hogy "Magyarország ma teljes összhangban van a Szentszék cselekvésével, amely e meggyötört ezredvégen a békés egymás mellett élésre és az emberi jogok tiszteletben tartására irányul."
A Napi Magyarország (Új Szent Johanna-film november 30., 10.o.) arról ad hírt, hogy új film készül Jeanne d'Arc-ról, az orleansi szűzről. A rendező a francia Luc Besson lesz, aki Szent Johanna szerepét saját feleségére, Milla Javovichra osztja. A rendező titokban felkérte az új film egyik szerepére Dustin Hoffmant, akiről nem tudni, hogy mit játszik majd a filmben. Vannak akik a Dauphin szerepére tippelnek.
Karl-Josef Rauber pápai nuncius jelenlétében november 30-án hétfőn a Parlamentben írták alá a Magyar Köztársaság és a Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend közti megállapodást. Az 1099-ben alapított, s hazánkban 1217 óta jelen lévő rend magyarországi helytartója, Roykó Ádám bejelentette: karitatív, szociális és kulturális feladatkörük legújabb tevékenységeként lehetőséget kívánnak nyújtani valamennyi újonnan szentelendő kispapnak, hogy eljusson a Szentföldre. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkára elmondta: hazánk a szuverén máltai és a Szent sír lovagrendet ismeri el törvényes egyházi lovagrendnek. A találkozón mindkét fél gesztusértékűnek nevezte a megállapodást a katolikus egyház iránt. A Jeruzsálemi Szent sír lovagrend legfőbb elöljárója ugyanis a római pápa (Magyar Nemzet: Elismerik... december 1., 4.o.).
A kormány az idén január 1-jétől visszamenőlegesen 50 ezer forintra egészíti ki az egyházi iskolákban tanuló diákok részére juttatott állami hozzájárulást derül ki abból a levélből, amelyet a Magyar Nemzet (Ötvenezer forint lesz... november 26., 1.,5.o.) értesülései szerint Pokorni Zoltán oktatási miniszter küldött a közeli napokban a négy történelmi egyház vezetőjének.
Pápai Lajos, az iskolaügyekben illetékes győri megyéspüspök elmondta: ezzel a döntéssel a katolikus iskolákban lehetővé vált a 12. és 13. havi bérek kifizetése. A főpásztor rámutatott: a szentszéki-magyar megállapodással is ellentétes különbség abból adódott, hogy a minisztérium korábbi számításai nem vették figyelembe: míg az állami iskolák a központi támogatáson felül az önkormányzatoktól is kapnak pénzt, addig az egyházi intézmények elesnek ettől a lehetőségtől. A püspök szerint a mostani döntéssel megnyugtató módon rendeződik az egyházi közoktatás sorsa, s reméli, jövőre az érintettek bevonásával hozzák meg a döntéseket. Erre pedig megvan az alap, hiszen a minisztérium négy, folyamatosan működő bizottságot is létrehozott a felekezeti iskolaügy pénzügyi, felsőoktatási, pedagógiai és jogi kérdéseinek megvitatására. Kálmán Attila, a református zsinat világi elnöke közölte: ha iskoláik most nem jutnának hozzá a jogos támogatáshoz, akkor november végére számos tanintézet fizetésképtelenné vált volna. Pápai gimnáziumi igazgatóként elmondta: a fenti pénzösszeg hiányában aligha tudnának tanáraiknak 13. havi fizetést adni, ám vannak rosszabb helyzetben lévő iskolák is, ahol a hiány fedezésére például magas kamatozású kölcsönök felvételére kényszerülnek (Magyar Nemzet: Mentőöv... november 30., 4.o.).
A Magyar Hírlap (Titkos egyezség... november 27., 5.o.) értesülései szerint még a héten létrejöhet a vatikáni szerződés mintájára az az átfogó megállapodás a kormány és a református egyház között, melynek értelmében évi egymilliárd forintos járadékot kapnak a reformátusok. A református zsinat zárt ajtók mögött megtartott ülésén jóváhagyta az egyezménytervezetet. A lap idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a reformáció ünnepe alkalmából tartott fogadáson kijelentette: ő maga szeretné aláírni a megállapodást. A fenti cikkre reagálva Kálmán Attila, a zsinat világi elnöke közölte: a református egyház és a kormány közötti megállapodás tervezetét csak azért titkosították átmenetileg, mert a hónapokkal előre meghirdetett zsinati ülés pont arra a napra esett, amikor a dokumentum szövegének államigazgatási egyeztetése folyt. A cikk címe félrevezető, mert a megegyezés szövegét aláírása után természetesen nyilvánosságra hozza mindkét fél (Magyar Hírlap: Ideiglenes... december 5., 5.o.).
A vallási műsorokat a korábban megszokott időben sugározza az MTV. A történelmi egyházak igényét Semjén Zsolt egyházi ügykért felelős helyettes államtitkár tolmácsolta az MTV Rt. ügyvezető alelnökével folytatott megbeszélésen. Horváth Lóránt, a televízió vezetője figyelembe veszi a kérést, és a későbbiekben hivatalosan értesíti az egyházi kapcsolatok titkárságát (Magyar Nemzet: Hírek december 1., 4.o.).
A Népszabadság (Justitia et Pax... november 26., 4.o.) beszámol arról, hogy elkészült a vatikáni Justitia et Pax Bizottság által csaknem tíz évvel ezelőtt készített, Egyház és rasszizmus című dokumentumkötetnek a magyar fordítása, amelyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, a hazai Justitia et Pax Bizottság vezetője mutatott be, annak apropóján, hogy Egyház és emberi jogok címmel kétnapos konferenciát tartottak az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 50. évfordulója alkalmából. A kötetben olvasható: minden fajelmélet ellenkezik a hittel és a keresztény szeretettel. A vatikáni állásfoglalás szerint a keresztények tanúságtétele "magában foglalja az idegenek tiszteletét, a párbeszédet, az osztozkodást, a támogatást és az együttműködést más népekkel. A világnak szüksége van a keresztények életében tükröződő cselekvő párbeszédre, hogy Krisztus üzenetét elfogadja. Igaz, maguknak a keresztényeknek alázattal be kell vallaniuk, hogy az egyház tagjai minden szinten nem mindig jártak el ennek megfelelően a történelem folyamán." A vatikáni dokumentum magyar fordításához Mayer püspök írt bevezetőt. Emlékeztet rá, hogy az újkori rasszista szemlélet az egyház tiltakozása ellenére a XVI. században jelentkezett először, veszélyessé pedig akkor vált, amikor a XVIII. században filozófiává érlelődött. Közvetve ezt erősítette Darwin tanítása, aki szerint az a fejlődés törvénye, hogy mindig az erősebb kerekedik felül, a gyengébb elpusztul. Innen már csak egy lépés Nietzsche felsőbbrendű ember elmélete, amelyet viszont a nemzetiszocializmus faji ideológiája emelt "tökélyre." Mayer püspök leszögezte: a vallásnak ehhez semmi köze sem volt. A főpásztor rámutat: a nem faji indíttatású felsőbbrendűség tudata a modern kapitalista gazdasági rendszerben is tetten érhető, hiszen ez a rendszer a "gyakorlatban elismeri az erősebbek, a hatalmasabbak, a pénz urainak jogát a szegényekkel, a kiszolgáltatokkal szemben." A püspök tapasztalatai szerint "sokszor azok emlegetik a legnagyobb hangerővel a rasszizmust, akik saját mohóságuk ellenzőit kívánják elnémítani. Előző korok súlyos bűneit ostorozzák, hogy eltereljék a figyelmet a mai gazdasági rendszerben alkalmazott hátrányos megkülönböztetésekről."
A Népszabadság (Az egyháznak tiszta a lelkiismerete... november 30., 4.o.) interjút is készített a pécsi püspökkel. Mayer Mihály elmondta. nem tud arról, hogy az egyházi bíróságok idehaza bárkit is felelősségre vontak volna rasszista megnyilvánulás miatt. Szerinte a papok sem a szószékről, sem más nyilvános rendezvényen nem ragadtatták magukat előítéletes kijelentésre. Szűkebb körben folyó magánbeszélgetések alkalmával viszont olykor papok és hívők részéről is elhangzanak kétes tartalmú megjegyzések. Ilyen esetekben figyelmeztetik az illetőt, kérve, vizsgálja felül nézeteit. Arra a felvetésre, hogy az emberi jogi szempontból veszélyes jelenségek között Magyarországon általában az antiszemitizmust vagy a cigányokkal és a menekültekkel szembeni ellenséges magatartást szokás említeni, Mayer püspök kifejtette: a társadalom a legkevesebb megértést a nincstelenek, hajléktalanok problémái iránt tanúsítja. Mindez a "nem faji indíttatású felsőbbrendűség tudatából fakad." A főpásztor úgy véli, azok a fiatalok és hozzátartozóik is fenyegetett helyzetben vannak, akik valamelyik közelebbről meg nem nevezett szélsőséges vallási közösséghez, szektához csatlakoznak. A "szektások" gyakran szembefordulnak a családjukkal, és a Sátán követőjének tartják azokat, akik a közösségtől eltérő elveket vallanak. Tévedés lenne egyébként azt hinni, hogy a történelmi egyházak el akarják törölni a kisebb vallási szervezeteket, csak a szélsőséges jelenségek ellen szeretnének fellépni. Mayer Mihály azt is elmondta, hogy az emberi jogok érvényesülését illetően az egyháznak mint intézménynek tiszta a lelkiismerete. A katolikus tanítások helyesek és jók, más lapra tartozik, hogy az egyház hívei időnként elkövetnek hibákat. Nem az egyháznak kell tehát megjavulnia, hanem a híveknek kell állandó javulásban lenniük.
A Napi Magyarország (Egyház... november 27., 20.o.) beszámolva a konferenciáról, szintén Mayer Mihályt idézi, aki elmondta: a klónozás ellen az egyház már tíz évvel ezelőtt felemelte a szavát. A biológusok a megmondhatói, hogy a reprodukálással a beltenyészethez hasonló degenerált fajok jöhetnek létre, ami a fokozatos elkorcsosuláshoz vezet. Egyházjogilag, etikailag nem lehet kívánatos emberileg beleavatkozni a teremtés isteni folyamatába, s a klónozási folyamat első fokozatát jelentő abortuszt is elítélik. A megtermékenyített petesejtet változtatják meg ugyanis egy másik sejt beültetésével, illetve a sejtek cseréjével. Az is félelmetes gondolat, hogy mesterségesen akarunk egy tiszta fajt kitenyészteni, hiszen a nácik fajelmélete is tömegek gyászához és pusztulásához vezetett. A konferenciát megtisztelte Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is, aki november 26-án csütörtök este szentmisét celebrált a Mátyás-templomban.
Még idén tető alá kerül Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Makovecz Imre által tervezett központi épülete, amely megoldja az intézmény 2000 bölcsész hallgatójának elhelyezését. A tágas előadótermet a modern oktatástechnika követelményeinek megfelelően alakítják ki, s színházi előadások, valamint egyéb kulturális rendezvények megtartására is alkalmas lesz olvashatjuk a Napi Magyarországban (Új... november 26., 11.o.). MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1998. 12. 04.