(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

Abdullah Öcalan, a Rómában őrizetbe vett kurd gerillavezér az olasz sajtónak adott első interjújában kijelentette: kész nemzetközi bíróság előtt felelni a terhére rótt súlyos vádakra, de azt akarja, hogy a per politikai színezetet kapjon, azon a kurdok törökországi bánásmódját is megvitassák. Öcalan kész mindent elmondani a pápa elleni merényletről és Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolásáról. (Magyar Nemzet: Öcalan... december 8., 2.o.).

A Napi Magyarország (Alapkőletétel... december 5., 12.o.) beszámol arról, hogy a jeruzsálemi Sion-hegyen található Elszenderülés-bazilikában a közelmúltban megemlékeztek arról, hogy II. Vilmos német császár 1898. október 31-én megvásárolta, és jelképesen a német katolikusok tulajdonába adta a nagy kiterjedésű telket, ahol a hagyomány szerint meghalt és mennybe ment Szűz Mária. 1906 óta bencés apátság működik itt, és 1910 óta áll a Mária halála nevű neoromán bazilika. A bazilika altemplomában Mária képe jelöli azt a helyet, ahol Jézus édesanyja állítólag élete utolsó napjait töltötte. Egyik mellékoltára magyar adományokból épült, s a Magyarok Nagyasszonyának szentelték. A megemlékezés után a bazilika mellett ünnepélyesen lerakták az új bencés rendház alapkövét. A katolikus személyiségeken kívül megjelent a jeruzsálemi református, örmény és kopt egyházak több magas rangú képviselője, továbbá Theodor Walau német és Csejtei István magyar nagykövet.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Újabb juttatás... december 7., 1.o.) kormányzati forrásból megtudta. többletpénzzel kívánja a kormány finanszírozni a katolikus egyház közfeladat-vállalásait. Ehhez azonban először meg kell kötni egy kiegészítő egyezményt a Vatikánnal. Többek között erről is hamarosan kétoldalú egyeztetések kezdődnek. A juttatás nagyságáról még nem határoztak. A tárgyalások során a Szentszékkel kötött szerződés paragrafusaihoz hozzá kell igazítani az idevágó magyar törvényeket. A Külügy- és a Pénzügyminisztérium részéről politikai államtitkárok, Németh Zsolt és Varga Mihály helyettes államtitkár képviseli a kormányt a tárgyalásokon, a művelődési tárcát pedig Semjén Zsolt helyettes államtitkár. A Miniszterelnöki Hivatal megbízottja Balogh Zoltán főtanácsos lesz. Veres András pápai prelátus, a katolikus püspöki kar titkára a lapnak elmondta: egy nemzetközi szerződés jogilag magasabbrendű a hazai törvényeknél, így az utóbbiakat kell az előbbiekhez igazítani. A magyarországi katolikus egyház vezetői tavasszal szorgalmazták az egyeztetést a magyar-vatikáni megállapodás alkalmazásáról. Veres András kifejtette: a tárgyalás napirendjén szerepelnie kell az egyházi oktatási intézményeknek a világi iskolákkal egyenlő mértékű finanszírozásáról, a garantált hallgatói létszámról a nem teológiai szakokon a katolikus felsőoktatásban és az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának anyagi fedezetéről szóló kérdéseknek.

A kormánnyal kötött megállapodás értelmében a jövő évtől évente 700 millió forint járadékot kap egykori ingatlanjai után, valamint közfeladat-átvállalásának elismeréseként a Magyarországi Evangélikus Egyház hangzott el a szerződés aláírásakor december 7-én hétfőn, a kulturális minisztériumban. Az egyezményt a kormány részéről Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, az egyház képviseletében Harmati Béla püspök-elnök, Szebik Imre püspök, valamint Frenkl Róbert országos felügyelő látta el (Magyar Hírlap: Megállapodás... december 8., 4.o.).

Ezzel a megállapodással hivatalosan is új fejezet kezdődik az egyház és a kormány kapcsolatában jelentette ki Orbán Viktor, miután a Parlament kupolatermében a kormány több tagja és az egyház vezetői jelenlétében aláírta a reformátusok társadalmi, jogi és anyagi helyzetét rendező szerződést. Amint a kormányfő elmondta, az állam és az egyház szétválasztása után most az együttműködés korszaka következhet, hiszen a társadalomnak a jövőben is nagy szüksége van az egyház oktató-, nevelő-, gyógyító-, ápoló- és reményt nyújtó tevékenységére. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a protestantiz-musnak elévülhetetlen érdemei vannak a nemzeti önazonosság és kultúra megőrzésében, illetve a polgárosodás előmozdításában: a közös múlt a közös jövő alapja is lehet, ehhez viszont az egyház méltó életkörülményeit kell megteremteni. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke elmondta: a járadékalap idei összegét a szerződés 6 milliárd 656 millió forintban állapítja meg. Ebből adódóan az egyház egykori ingatlanjai után évente 299 millió 520 ezer forintot, emellett kiegészítésként 970 millió 528 ezer forintot kap. Az ingatlanjáradékot az egyes gyülekezetek használhatják fel, a kiegészítést az egyház hitéleti célokra, közfeladatok ellátására fordíthatja (Magyar Nemzet: Korszakos... december 9., 4., Népszabadság: Megállapodás... 5.o.).

A Magyar Nemzetben (A kormánnyal kötött megállapodás... december 8., 5.o.) Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke és Harmati Béla evangélikus lelkész nyilatkoznak. Bölcskei Gusztáv szerint a jelenlegi megállapodás a jövőnek szól, s megfelelő kerete lesz az egyház hitéleti, közszolgálati és közéleti tevékenységének. Arra a kérdésre, érzik-e a megállapodást aláíró, szintén református miniszterelnök "kitüntető figyelmét", a püspök kijelentette: a kormány részéről annak az új stílusnak a megvalósulását tapasztalják, amely a sok tekintetben közös értékeket valló emberek és szervezetek kapcsolatának természetes velejárója. Ennek megfelelően a korábbi ideológiai szembenállás helyett most a vallásszabadság biztosítása, valamint az állam és az egyház szétválasztásának elve mellett a felelős együttműködés időszaka következett be. Harmati Béla azt emelte ki, hogy a megállapodás lehetővé teszi a tervezést. Az evangélikus püspök arról is szólt, hogy az előző kormány oktatási tárcája a tavasszal készült számítások szerint félmilliárd forinttal maradt a felekezetek adósa.

Szintén az MH-ban (december 4., 7.o.) Kartal Zsuzsa A lélek ára címmel írja: "Világi,... csekély többséggel választott kormányunk miniszterelnöke osztozkodik polgárai lelkén a különböző papi testületek vezetőivel. Miniszterelnökünk mint több ízben kinyilatkoztatta nem egyház és állam szétválasztására, ellenkezőleg: összeforrasztására törekszik." A cikkíró bírálja a katolikus püspöki kart, mert szerinte az élet minden területén az eddigieknél több beleszólást igényel, s ehhez lényegesen nagyobb anyagi támogatást. Kifogásolja többek között, hogy hittanra van pénz, a számítógép-programra nem. Úgy véli: ennek következménye az lesz, hogy az emberek döntő többsége igazodni fog, és megnövekszik az egyházi iskolákba járók száma. A cikkíró szerint a jelenlegi kormány a lakosság templomba nem járó 85 százalékára is rá akarja kényszeríteni a hitet, "Orbán Viktor, amikor előírja, mit higgyünk, a lelkünket akarja kormányozni. Hárommillió nyugdíjas, egymillió munkanélküli, több tízezer hajléktalan és testi-szellemi fogyatékos függ közvetlenül az állami költségvetés, tehát az ő jóindulatától. Nem fog ujjat húzni vele. Hetedíziglen buzgó vallásos lesz." A szerző szerint olyan kormányunk van, amelynek a szabadság szó szitokeső, és olyan miniszterelnöke, aki minden állampolgárt alattvalóvá akar tenni.

A szegedi Gutenberg János Általános Iskola bezárása ellen tüntettek december 5-én szombaton a városháza előtt az iskola tanulói és szüleik, a tantestület tagjai, illetve a Pedagógusok Szakszervezete és több kisebbségi önkormányzat képviselői. Az iskolát azért akarja bezárni a szegedi önkormányzat, hogy el tudja helyezni a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolát, amelynek épületét visszakéri a katolikus egyház a jezsuita rend részére. A felszólalók felhívták a Fidesz vezette önkormányzat figyelmét, a legnagyobb kormánypárt választási ígéreteivel ellentétes, hogy a 360 gyereket iskolaváltásra kényszerítik. Bartha László szegedi polgármester nem volt hajlandó fogadni a szülők és pedagógusok képviselőit. A tiltakozó petíciót sem vette át az önkormányzat. A demonstráción felolvasták Göncz Árpád levelét, amelyben a köztársasági elnök felhívja a közoktatási miniszter figyelmét az iskola helyzetére. A tüntetésen bejelentették: a napokban a helyszínre utazik Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki törvényességi szempontból megvizsgálja a tervezett iskolabezárást (Népszabadság: Szegedi tüntetés... december 7., 5.o.).

December 6-án vasárnap templomot szenteltek Hévízen. Három évig tartó munkával, összesen 25 millió forint költséggel elkészült a protestáns templom, amelyet hálaadó istentisztelet keretében szentelt fel Márkus Mihály, a dunántúli református egyházkerület püspöke, és Harmati Béla, a magyarországi evangélikus egyház déli egyházkerületének püspöke (Magyar Nemzet: Hírek december 7., 4.o.).

A Napi Magyarországban (december 5., 12.o.) Pápai Szabó György "Az élet él és élni akar..." címmel publikált. A református szerző cikkének kiindulópontja, hogy az Alkotmánybíróság november 18-án hozott döntést a "magzati élet védelméről", illetve az abortusz jelenlegi törvényi szabályozásának alkotmányos vagy alkotmányellenes voltáról. Pápai Szabó leszögezi: hívő emberként nem tehetjük meg, hogy ne foglaljunk állást ebben a súlyos kérdésben, hiszen a magyarság jövőjéről van szó. Határozott véleménye, hogy ami ma Magyarországon "abortusz" címszó alatt történik, az nemcsak felháborító, de egyenesen nemzetellenes. A szerző tényként állapítja meg, hogy a környező népek szaporodnak, míg a magyarság öregszik és fogy. Hivatkozik az ó- és újszövetségi elvre, amely tágabb értelemben azt is jelentette, hogy a terhesség megszakítása csak akkor volt megengedhető, ha az anya élete veszélybe került, vagy ha nemi erőszak útján jött létre a terhesség. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a magzati élet erőszakos, illetve mesterséges kioltása helyett a zsidóság évezredes bölcsességgel tanulta el, s gyakorolta a családi és házaséletre való nevelést, a természetes családtervezést. Pápai Szabó a sok részigazság mellett abban látja a lényeget, hogy ha így folytatjuk, vajon 30-40 év múlva lesz-e egyáltalán Magyarország, vagy elfoglalják helyünket más, környező népek? Ezt elkerülendő, a "korlátolt és egoista életszemléletet váltsa fel tehát a keresztyén látásmód és a nemzetért viselt közös felelősség érzése. Legyen újra szent hivatás az anyaság, hisz "az anyaméh gyümölcse jutalom" a Biblia szerint." Álljon helyre a családi élet szentsége, a szülők és az idősek tisztelete, a gyermek és az ifjú megbecsülése, a közrend védelme, a közjó szolgálata írja végül a szerző.

Nyíri Tamás-díjat adományozott Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője a szakmai kuratóriumok javaslata alapján Békés Gellért Széchenyi-díjas teológiai professzornak és Endreffy Zoltán filozófiaprofesszornak (Magyar Nemzet: Napló december 8., 9.o.).

A Népszabadság (Vallástudományi központ... december 5., 4.o.) arról ír, hogy Magyarországon elsőként a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) úgy döntött, vallástudományi szak létrehozását kezdeményezi. Szintén Szegeden vallástudományi központ megalakítását tervezik. Az intézmény a közvélemény és a törvényhozók számára kíván hiteles tájékoztatást nyújtani az egyházakról, kisegyházakról, új vallási jelenségekről. Erről tájékoztatta a lapot Máté-Tóth András teológus, a JATE tudományos főmunkatársa. Szavaiból kiderül, hogy a szak nem korlátozódik a kereszténységre, hanem felekezeti hovatartozástól függetlenül más világvallásokról és az új vallási jelenségekről is általános műveltséget ad. Kedvező esetben már 2000 szeptemberében indulhat a képzés, amelynek szakmai felelőse a nemzetközileg ismert jezsuita teológus-professzor, Somfai Béla. Ezzel párhuzamosan a Máté-Tóth vezette kutatócsoport vallástudományi információs központ megalakítását is tervezi, jövőre. Az ötletet támogatja az egyházi kapcsolatok titkársága. MK