(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Vatikánban nem kívánnak reagálni a Newsweeknek a pápa egészségi állapotával foglalkozó, az olasz sajtó által otrombának tartott cikkére. A Newsweek egy hónappal II. János Pál tengerentúli útja előtt vetítette az amerikaiak elé egy olyan egyházfő képét, akit teljesen lebénít a Parkinson-kór. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a Szentatya rövidesen már nem lesz képes maga felolvasni beszédeit, mert a Parkinson-kór miatt egyre jobban elveszíti ellenőrzését az arcizomzat fölött. A Newsweek roskatagnak nevezte a pápa egészségi állapotát, és megjegyezte, hogy 2001 utánra már nem készít terveket. Az Il Messaggero vitába szállt a vészjósló megállapításokkal. Az olasz újság rámutat: bármely tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, hogy a kor és a betegség nyilvánvaló határain belül a pápa a szokásos módon mutatja be a két-háromórás szertartásokat, hosszú ideig képes talpon maradni, és napi 12-14 órát dolgozik, majdhogynem változatlan tempóban eleget téve nyilvános kötelezettségeinek. A lap értelmetlennek tartja elvárni a pápától, hogy a 2000-es szentév zsúfolt programja mellett már most terveket készítsen a 2001 utáni időszakra (Magyar Nemzet: A Vatikán... december 15., 2.o.).

A Magyar Hírlap (A kór nem befolyásolja... december 16., 2.o.) Manilo Giacanellit, a római San Camillo Kórház professzorát idézi, aki az Il Messaggerónak megerősítette: a Parkinson-kór valóban elveheti a pápa beszélőképességét. A betegség mindamellett a legkevésbé sem befolyásolja szellemi állapotát. A professzor leszögezte: a pápa elméje mint mindenki tapasztalhatja tökéletesen tiszta. Az arcizmok megszenvedése miatt azonban nem tudja kifejezni belső érzelmeit, és romlik a beszédkészsége is. A pápán látható a Parkinson-kór minden jele: bizonytalan a járása, erőtlen a hangja, remeg a keze. A jövőben valóban nehézségei lehetnek a talpon maradást illetően. Törzse egyre jobban meghajlik, lábai esetleg már nem lesznek képesek megtartani őt. A római kórház idegosztályának vezetője szerint II. János Pál pontosan tudatában van korlátainak. A Szentatya karácsonyi programja nem tartalmaz semmi lényeges változást a korábbiakhoz képest. A nagykövetek szokásos január 11-ei fogadása után pedig rövidesen újabb tengerentúli útra indul.

"Ugyan nem vagyok hívő, de mélységesen tisztelem a pápát, aki a század- és ezredvég egyik legkiemelkedőbb személyisége. Olyan pontosan értelmezte ezt a korszakváltást, ahogy kevés politikai vezető" nyilatkozta az El Paisnak Massimo D' Alema olasz miniszterelnök, közölve, hogy január 8-án fogadja őt a Szentatya. Az egykori kommunista kormányfő kifejtette: II. János Pál egyik főszereplője volt a kommunizmus bukásának, és igaza volt abban, hogy azokat az országokat, ahol a kommunista párt kormányzott, a szellemi üresség jellemezte. Másrészt abban a pillanatban, ahogy a kommunizmus összeomlott, felhívta a figyelmet a kapitalizmus bírálatának szükségességére. Felfigyelt arra, hogy a kommunizmus vége nem jelenti azt, hogy máris igazságos társadalomba jutottunk. Jelenleg a katolikus egyház legfőbb szerepe éppen az, hogy fenntartsa kritikus álláspontját az elnyomó társadalmi mechanizmusokkal szemben (Népszava: D" Alema... december 15., 11.o.).

A Népszabadságban (Az egyház nem írta alá... december 14., 5.o.) Czene Gábor figyelemre méltónak tartja, hogy a katolikus egyház képviselői a hatvanas években tartott II. Vatikáni zsinat óta számos alkalommal kinyilvánították, hogy fontosnak tartják az emberi jogok védelmét, de a Szentszék nem csatlakozott az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához. A lapnak adott nem hivatalos tájékoztatás szerint az ENSZ-nyilatkozat felfogása nem minden elemében tükrözi azt, amit az egyház tart az emberi jogokról.

Hat ember meghalt, 14 megsebesült, amikor a szudáni hadsereg december 10-re, csütörtökre virradóra bombatámadást intézett a dél-szudáni Narus városának római katolikus székesegyháza ellen közölte az Egyházak Ökumenikus Tanácsa (COE). Paride Taban szudáni katolikus püspök, aki jelen volt a COE Hararéban, Zimbabwe fővárosában rendezett nyolcadik közgyűlésén, a bombázás idején Narusban, a kenyai határtól 50 kilométerre fekvő püspöki székvárosban tartózkodott (Magyar Hírlap: Szudán... december 14., 3.o.).

A Napi Magyarország (A Notre-Dame új "kalapja" december 11., 12.o.) hírül adja, hogy az idén a párizsi Notre-Dame két, egyenként 25 tonna súlyú fém- és faszerkezetből álló tornyot kap, hogy megfelelő új köntösben üdvözölje a harmadik évezredet. A két, egyenként 30 méter magas torony könnyűfém- és faszerkezetből áll majd, tervezői Alain Renk és Marcelo Joulia szerint szimbolizálja az új évezredbe lépő emberiség jövőbe vetett optimizmusát, egyben kapcsot képez múlt és jövő között, felidézi Leonardo da Vinci csodálatos rajzainak és a jövő űrállomásainak világát is. Az építkezést támogatja az UNESCO, a francia kulturális minisztérium és számos nemzetközi szervezet is. Nem mondott még egyértelműen igent a római katolikus egyház nevében Párizs érseke, Jean-Marie Lustiger. A lap megjegyzi: mint minden újnak, az építkezésnek számos ellensége van már a francia fővárosban.

Hazai hírek

Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentelte fel december 13-án vasárnap a nyergesújfalusi Szent Mihály Idősek Otthonát. Az állami, egyházi, nemzetközi és helyi összefogással elkészült intézmény avatásán Harrach Péter szociális és családügyi miniszter is részt vett. Az otthonban harmincöten lakhatnak, ugyanennyien vehetik igénybe a napközis bejárós ellátást, s lehetőség lesz az intézményben a szociális étkeztetésre is (Magyar Nemzet: Mozaik december 14., 15.o.).

A Magyar Nemzet (Változás... december 12., 5.o.) értesülései szerint január 1-jétől Rónay László helyett Tarjányi Zoltán teológus-professzor veszi át a több mint fél évszázados múltra visszatekintő katolikus hetilap, az Új Ember főszerkesztői tisztét. Rónay, aki nyolc évet töltött az újság élén, elmondta: a katolikus irodalom XX. századi történelmének, illetve egy Sík Sándor-monográfia megírására Széchenyi professzori ösztöndíjat kapott, s a tudományos munkának és az egyetemi oktatásnak kívánja szentelni idejét. Korábbi tevékenységét értékelve kifejtette: igyekezett középúton tartani az egyházi hetilapot, ez azonban nem mindig sikerült, és időnként indulatos és keresztényietlen hangvételű írások is megjelentek az újság hasábjain. Tarjányi Zoltán az MN kérdésére kijelentette: munkája során az Új Ember nemes hagyományainak folytatására törekszik, s nem tervez irányváltást a lap szellemiségében. Mindazonáltal frissebbé, aktuálisabbá kívánja tenni az újságot, hogy az gyorsabban reagálhasson az egyházat is érintő történésekre. Hozzátette: olyan lapot szeretne, amely nem csupán tudósít, hanem keresztény szellemben értelmezi is az eseményeket.

Beszámolnak a lapok arról, hogy Budapesten több helyen is megemlékeztek Antall József miniszterelnök halálának ötödik évfordulójáról. A Kerepesi úti temetőben Orbán Viktor kormányfő koszorút helyezett el Antall József sírjánál. Megemlékezést tartottak ott az egykori Antall-Boross-kormány tagjai, Juhász Judit volt kormányszóvivő. A néhai miniszterelnökre emlékezett sírjánál a Piarista Diákszövetség is. Szűcs Ervinnek, a diákszövetség elnökének beszéde után Görbe László, a Budapesti Piarista Gimnázium igazgatója hangsúlyozta: Antall József élete és munkája, erkölcs- és hazaszeretete példát kell mutasson mindenkinek. Idén is hálaadó istentiszteletet tartott az elhunyt kormányfő sírjánál a Jézus testvérei ökumenikus diakóniai rend. A hálaadásra a december 13-ai, vasárnapi Kerepesi úti kápolnai eucharisztikus istentisztelet után, fél 12-kor került sor. A felemelkedés és a felelősségérzet gyakorlásának szorgalmazását hagyta ránk örökül a demokratikus Magyarország első miniszterelnöke, Antall József. Az ő öröksége és szelleme jegyében kezdte meg, s folytatta tevékenységét a mára már országos hatásúvá vált Kaffka Gimnáziumi Közösség jelentette ki Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Polgári Együttműködés elnöke a Szent Margit Gimnáziumban tartott, A felemelkedés a mi felelősségünk című ülésen (Magyar Nemzet: Vállalható... december 14., 5., A felemelkedés... december 14., 1.,3., Napi Magyarország: Emlékezés... december 14., 1.,3.o.).

A jövő esztendőtől évente 20 millió forint összegű örökös járadékban, illetve járadék-kiegészítésben részesül a Magyarországi Baptista Egyház tartalmazza a kormány és az egyház képviselői által december 10-én, csütörtökön Budapesten aláírt megállapodás. Az egyezményt a kormány részéről Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára, az egyház képviseletében Almási Mihály elnök látta el kézjegyével. A megállapodás értelmében az egyház lemond egy gyomaendrődi, valamint egy budapesti ingatlanáról. Ezek értéke kétmillió, illetve 119 millió forint. Cserében az egyháznak 2001-ig már ebben az évben is a járadékalap 4,5 százalékát, azaz 5 millió 445 ezer forintot folyósítanak. Azt követően a járadék aránya 5 százalékra emelkedik. Az örökös járadék összegét a kormány 1999. január 1-jétől 20 millió forintra egészíti ki. Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára rámutatott: e megállapodás aláírásával befejeződött az egyházi egyezmények megkötése. A folyamat során a magyar állam szerződést kötött az Apostoli Szentszékkel, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a Magyarországi Református Egyházzal, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével, valamint a Magyarországi Baptista Egyházzal (Magyar Hírlap: Kormánymegállapodás... december 11., 6.o.).

Egervári Oszkár, a Keresztény Advent Közösség elnöke szerint a felekezeti jogegyenlőség elve sérülne, ha a kormányzat hatalmi szóval döntené el, hogy kinek nem jár az egyházi státusz. A Magyarországi Jehova Tanúi Egyház információs osztályvezetője, Gary Wolli úgy véli, hogy a kormánynak jogában áll támogatási megállapodásokat kötni azokkal a felekezetekkel, amelyekkel csak akar. Természetes, hogy a nagy egyházak ezen a listán elsőbbséget élveznek. A Jehova tanúi csak emberbaráti munkájukat szeretnék zavartalanul folytatni, ha költségvetési pénzt kapnak, ilyen célra fordítják. Semjén Zsolt helyettes államtitkár kifejtette: csak a vallásszabadsággal való visszaéléseket kívánják megakadályozni a készülő törvénymódosítással. Az új szabályozás, amely vagy többezres létszámhoz, vagy százéves magyarországi múlthoz kötné az egyházi státus megítélését, széles körű konzultációt követően születik majd. Máté-Tóth András teológus, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense elmondta: a jövőbeli korlátozó szabályozás a már bejegyzett közösségek esetében nem érvényesíthető (Magyar Hírlap: Egyházi rangra érdemtelen... december 11., 6.o.). MK