
(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)
Külföldi hírek
A Magyar Nemzet (Róma... december 21., 16.o.) arról ad hírt, hogy az olasz fővárosban 2000-re a párizsi Pompidou-központ mintájára hatalmas auditórium épül. A Krisztus születésének kétezredik évfordulóját ünneplő jubileumi esztendő 1999 karácsony éjszakáján kezdődik majd, amikor II. János Pál pápa kalapáccsal a kezében megnyitja a Szent Péter bazilika addig befalazott szent kapuját, és 2001. január 6-án ér véget. A katolikus egyház történetében ez lesz a 26., egy teljes esztendeig tartó szent év, amely az ezredváltással való egybeesése miatt is rendkívüli eseménynek ígérkezik. A jubileumi bizottság becslései szerint az Örök Városba 30 millió látogató érkezik, olaszok és külföldiek egyaránt. A Vatikán és Róma város önkormányzatának irányításával összesen 700 építkezés folyik az olasz fővárosban. A 2000-es jubileum egyik kulturális ajándéka az lesz, hogy a Forum Romanum és a Via Appia régészeti parkká válik. A lap rámutat: II. János Pál pápa is már nyilvánosságra hozta, miként lehet jubileumi bűnbocsánatot nyerni. Újdonságnak számít, hogy a szent helyek felkeresése, a betegek és szegények támogatása mellett a modern világban élő keresztény más eszközökkel is feloldást nyerhet bűnei alól, például, ha egy napig nem gyújt rá, vagy lemond az alkoholról.
December 21-én hétfőn tartja alakuló ülését a tavaly nyáron kötött szentszéki-magyar megállapodás megvalósulásának visszásságait feltáró vegyes bizottság értesült a Magyar Nemzet (Támogatás... december 21., 4.o.). A Karl-Josef Rauber pápai nuncius vezetésével működő testület tagja Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK alelnöke és Veres András, a püspöki konferencia titkára, Erdő Péter egyházjogász, Németh Zsolt külügyminisztérium és Varga Mihály pénzügyi államtitkár, Semjén Zsolt, egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkár, valamint Balogh Zoltán, a miniszterelnök egyházügyi tanácsadója. A bizottság a megalakulás után legközelebb januárban tanácskozik, s összhangba hozza a nemzetközi szerződés és a hazai törvények közötti, a püspöki kar által 11 pontban felsorolt ellentéteket. A munka eredménye lehet, hogy a protestáns egyházakhoz hasonlóan figyelembe veszik a katolikus egyház közfeladat-átvállalásának mértékét is, s valószínűleg kiegészítő szerződést kötnek a Szentszékkel a katolikus egyház további támogatására.
A bajban nem számít, hogy az ember melyik pártnak a tagja, milyen ideológia határozza meg az életét. Így foglalta össze kárpátaljai tapasztalatait Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője. A szervezet képviselői a közelmúltban egy lánctalpas katonai járművel olyan hegyvidéki falvakba vittek segélyszállítmányt, ahová eddig csupán helikopterrel sikerült eljutni. A szállítmány a Kárpátok lábánál fekvő Dombóról indult. Innen mindössze 23 kilométerre van Királymező, de a mínusz 15 fokban három óráig tartott az út. A megáradt patak szinte mindent elsodort, a hidak összedőltek, szilárd útburkolat csupán nyomokban maradt. Kozma atya csak kis részben tartja megalapozottnak azokat az állításokat, hogy a különféle karitatív szervezetek a szó rossz értelmében versengve, együttműködés nélkül, szervezetlenül szállították a segélyeket. A katasztrófa utáni napokban ugyanis néhány nagyobb jótékonysági szervezet a Magyar Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt egyeztetett egymással, megállapodtak arról, hogy melyik területre melyik szervezet viszi a küldeményeket. Kozma Imre elismerte, hogy jobb is lehetett volna az összmunka, de ilyen hatalmas méretű természeti katasztrófa óhatatlanul fejetlenséggel jár. Az MMSZ vezetője szerint viszonylag hamar sikerült rendezni a sorokat, a magyarországi karitatív szervezetek összességében jól vizsgáztak (Népszabadság: Zsákok tetején... december 19., 6.o.).
A Napi Magyarországban (Mindhalálig érvényes... december 19., 12.o.) Béky Gellért jezsuita atya nyilatkozik, aki 1948-ban elhagyta Magyarországot, és ezt követően évtizedekig élt Németországban, Hollandiában, Ausztriában és Japánban. Mint mondta, Japánban a lakosság lélekszámához viszonyítva nagyon kevés keresztényt tartanak nyilván, számuk nem éri el az egymilliót, ezen belül a katolikusok 400 ezren lehetnek, a többiek protestánsok. Népszámláláskor viszont sokan vallják magukat kereszténynek, de a dolog szépséghibája, hogy a legtöbben nincsenek megkeresztelkedve. A jezsuita szerzetes figyelemre méltónak tartja, hogy a közvélemény-kutatók azon kérdésére, ha még nem hívő, melyik vallást választaná, minden harmadik ember legszívesebben keresztény lenne. "Japánban a katolikus egyház tekintélye nagyobb, mint Magyarországon" állítja Béky Gellért, aki ezt azzal magyarázza, hogy a távol-keleti országban nagyon sok katolikus iskola és egyetem működik. Az egyetemek száma 14, legnagyobb a jezsuitáké, 11 ezer hallgató jár hozzájuk. A szerzetes hazaérkezve szomorúan vette tudomásul, hogy bár a rendházak bezárása előtt több mint 300 jezsuita szerzetest tartottak számon, mára kilencvenen maradtak. Az is elkeserítette, hogy 74 éves létére az idős jezsuita papok listáján neve az 50. helyen szerepel. A többség tehát még nála is korosabb. Reméli azonban, hogy egyre többen csatlakoznak azokhoz a fiatalokhoz, akik jelenleg külföldön tanulnak, mivel nálunk, oktatók hiányában, egyelőre nem képeznek jezsuita szerzeteseket.
Szintén itt (Keresztény... december 19., 12.o.) Pósa Zoltán ismerteti Jobbágyi Gábor A méhmagzat életjoga című, a Szent István Társulatnál megjelent könyvét. Pósa szerint a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára ezzel a művével a magzatvédelem hazai alapkönyvét teremtette meg. Művének egyik erénye, hogy tudja: "az életvédelem filozófusa nem lehet "csak" magzat- és környezetvédő, nem lehet csupán jogász és történész vagy politológus. Elsősorban hívő embernek kell lennie, hiszen a racionalizmus és az ateizmus gőgje juttatta el az embert odáig, hogy saját életének legnagyobb ellenségévé vált a második évezred végére."
A Magyar Nemzetben (Kovács Éva... december 21., 11.o.) Osztovits Ágnes mutatja be a szintén a Szent István Társulatnál megjelent Species Modus Ordo című könyvet, melynek szerzője, Kovács Éva néhány nappal ezelőtt hirtelen elhunyt. A tanulmányok a középkori Európa művészetének két nagy témakörét öleli fel. A magyar koronázási jelvényekkel, illetve a francia gótika udvari ötvösművészetének emlékeivel kapcsolatos, azokhoz kötődő egyaránt gazdag és szerteágazó kérdéskörökről van szó. MK
KARÁCSONYI GONDOLATOK
P. Cantalamessa adventi prédikációjának befejező része
Vatikán: P. Raniero Cantalamessa kapucinus pénteken, december 18-án reggel megtartotta harmadik és egyben utolsó adventi prédikációját a Római Kúria tagjainak. Tekintettel az 1999-re meghirdetett Atya évére, Isten atyaságáról elmélkedett. Kifejtette: a hívő ember Jézussal egyesülve Isten gyermeke lesz: a keresztséggel kezdődik az istengyermekség élete, amely személyes elkötelezettséget kíván, állandó küzdelmet a test kívánságai ellen, hogy Lélek szerint éljünk. A Szentlélek megváltoztatja az ember szívét és lelki szárazságban is az imához vezeti, amely a tiszta hit gyakorlása és hálaadás az Atyának. A hívőnek nemcsak kérnie kell Isten áldását, hanem főleg áldani őt, hálát adni neki, ahogy Jézus tette.
P. Cantalamessa egy szép karácsonyi legendával fejezte be prédikációját. Karácsony éjjelén a pásztorok Betlehembe siettek Jézushoz, ajándékokat vittek neki. De volt közöttük egy nagyon szegény, akinek nem volt semmije, üres kézzel áll ott. Mária karján a kis Jézussal fogadta a pásztorok hódolatát: hogy át tudja venni ajándékaikat, a kis Jézust annak a szegény pásztornak a karjába helyezte, akinek nem volt semmije. Az volt tehát a szerencséje, hogy üres volt a keze. P. Cantalamessa így fejezte be beszédét: bárcsak az Úr minket is így találna, alázatos szível, üres kézzel, hogy Mária karjainkba helyezze Jézuskáját. Boldog karácsonyt mindenkinek! VR/MK
Napjainkban is a keresztény reménység jelenti a legjobb hírt
Harare: Konrad Raiser lelkész, az Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára idei karácsonyi üzenetében felteszi a kérdést: a második évezred végén van-e még okunk a reményre?
Az elmúlt évben ugyanis sokkal több rossz hírről értesülhettünk, mint jóról. Ázsia egyes országaiban a pénzügyi válság nyomán többmillió személy vált munkanélkülivé. Az orosz népet is nyugtalanítja hazája sorsa. A világ számos térségében több tízezren váltak hajléktalanokká áradások, ciklonok következtében. Az egész évben dúló háborúk tovább növelték az ártatlan áldozatok, a menekültek számát. Karácsony az az időszak, amikor a világ üdvösségének jó hírét hirdetjük és ünnepeljük írja üzenetében Konrad Raiser lelkész. Emlékeztet rá, hogy a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Egyházak Ökumenikus Tanácsa nemrég tartotta Zimbabwe fővárosában, Hararéban, nyolcadik közgyűlését, amelynek végén minden néphez az örömteli reménység üzenetével fordult. Meghirdette az "Úr kegyelmének esztendejét", a jubileumi évet, amely azt jelenti, hogy kiengesztelődünk Istennel és egymással Jézus Krisztus által, aki ezen a karácsonyon ismét eljön hozzánk. A jubileumi év akkor tölti be valódi szerepét, ha a foglyokat kiszabadítják, ha eltörlik az adósságokat, ha igazságosan osztják el a vagyonokat, ha tiszteletben tartják és megújítják az Isten által teremtett Földet. Napjaink világában, amelynek látszólag eltökélt szándéka egymás kölcsönös elpusztítása, a keresztény reménység jelenti a legjobb hírt, mivel hisz benne, hogy meg lehet valósítani az Istentől kapott igazságosság, béke és kiengesztelődés útját, emberek millióinak legmélyebben rejlő kívánságát. VR/MK
A paradicsom fája halált hozott, a kereszt fája életet fakasztott
Vatikán: December 19-én délelőtt Joseph Ratzinger bíboros olvasta fel a Szentatya beszédét annak a német küldöttségnek, amely a Szent Péter téren felállított karácsonyfa ünnepélyes átadására érkezett a Vatikánba. Mint ismeretes, az idén a fenyőfát Baden Württemberg ajándékozta a Szentatyának. A beszéd felolvasására a Szent Péter bazilikában került sor, a freiburgi segédpüspök által bemutatott szentmise előtt. A pápai üzenet hangsúlyozza: a Szent Péter téren a betlehemi jászol mellett felállított és szépen feldíszített karácsonyfa a paradicsomot, az élet, a tudás fáját juttatja eszünkbe. Isten Fiának megszületésével új teremtés kezdődött. Az első Ádám Istenhez hasonlóvá akart válni és evett a Tudás Fájából. Jézus, az új Ádám, Isten Fia volt, de megalázta magát és hasonlóvá vált az emberhez, születésétől kezdve egészen haláláig. A paradicsom fája halált hozott, a kereszt fája pedig életet fakasztott. Ezért a fa a jászol mellett áll és emlékeztet a keresztre, az élet fájára.
Délután került sor a Szent Péter téren a 70 éves, 26 méter magas fenyőfa ünnepélyes átadására. Jelen volt Edmund Szoka bíboros, a Vatikáni Pápai Bizottság elnöke, a német küldöttséget Wolfgang Kirchgassner, freiburgi segédpüspök vezette, tagjai között volt az ajándékozó városka polgármestere és más világi elöljárók. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 01. 04.