(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Napi Magyarország (Egyre több... január 8., 8.o.) bécsi tudósítója, J. F. Balvany a tekintélyes polgári napilap, a Salzburger Nachrichten egyik cikkét idézi, amely az osztrák egyház helyzetével foglalkozik. Az újság rámutat: a múlt évi salzburgi "Dialógus Ausztriáért" összejövetel drámai módon hozta felszínre az osztrák katolikusok megosztottságát. Az SN isermteti az ORF adatait, amelyből kiderül: 1998-ban 15 százalékkal többen léptek ki az egyházból, mint 1987-ben. Krenn püspök sankt-pölteni egyházmegyéjében pedig a hitehagyók száma 40 százalékra rúgott ugyanezen időszakban. A tömeges kilépések főleg Ausztria síksági területén észlelhetők a hagyományos baloldali befolyás következtében. A déli és a nyugati hegyvidéken mindig erősebb volt a katolicizmus, olvasható a cikkben. Az SN szerint az állandósuló osztrák egyházi válság hatása alatt és arra hivatkozva lemondott a püspöki konferencia titkára, Michael Wilhelm (39). Helyére Zgydius Zsifkovicsot (35) nevezték ki. Ezt a hivatalt első ízben egy horvát nemzetiségű osztrák tölti be. A cikk rámutat: manapság egyre többen sírják vissza Franz König bíboros egyházi vezetését. Az írás idézi a kisebbik koalíciós párt, a Polgári Néppárt (ÖVP) szócsövét, az Osztrák Katolikus Laikusok Szövetségének elnökét, Ernst Waldsteint, aki úgy vélte, hogy "az egyház elvesztette a kapcsolatot a lakosság nagy részével." Most ennek orvoslására kell törekedni írja az SN. De arról, hogy milyen eszközökkel és milyen eredménnyel, nem szól. A dialógus szükségességének hangoztatása, mint az eddigi példa mutatja, semmire sem vezetett teszi hozzá J. F. Balvany.

Oroszországban január 7-én ünnepelték az ortodox naptár szerinti karácsonyt. Az orosz fővárosban az újjáépített Megváltó Krisztus székesegyházban II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája celebrált ünnepi szentmisét. Az orosz egyházfő előző napi éjféli miséjén jelen volt Jevgenyij Primakov miniszterelnök is. A gyengélkedő Jelcin elnök karácsonyi üzenetében üdvözölte az egyház megnövekedett szerepét az orosz társadalom életében (Népszabadság: Jelcini üdvözlet... január 8., 2.o.).

Hazai hírek

Istentisztelettel emlékeztek meg január 12-én a budavári Mátyás-templomban arról a mintegy 140 ezer magyar áldozatról, akik a II. világháborúban a Don mellett vesztették életüket. A történelmi esemény évfordulóján rendezett kegyeleti eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Szabó János honvédelmi miniszter, valamint több egyházi és állami személyiség is. A szertartást Ladocsi Gáspár dandártábornok, katolikus tábori püspök celebrálta. Marosi Izidor nyugalmazott váci püspök, egykori tábori lelkész személyes hangvételű visszaemlékezésében felidézte: 1943. január 12-én a második magyar hadsereg 207 ezer katonával, megfelelő felszerelés hiányában vonult fel a keleti frontra. Hangsúlyozta: a Donnál elesett magyar katonák hősi halottak, hazájukat szerető igaz magyar emberek voltak, akiknek áldozatát nem szabad elfelejtenünk. Arról is szólt, hogy napjainkban számos érték, köztük a hazaszeretet, az áldozat és a becsület is lassan értékét veszíti. Óva intett attól, hogy az "istentelen, hazátlan bitang" váljon példaképpé. A szentmise befejeztével Orbán Viktor miniszterelnök, Ladocsi Gáspár püspök, valamint a Magyar Honvédség képviselői az áldozatok előtti tisztelgésül égő mécsest helyeztek el a Mátyás-templom Lorettói kápolnájában (Magyar Nemzet: A doni áldozatokra... január 13., 1.,3., Napi Magyarország: Emlékezés... január 13., 1.o.).

A Magyar Hírlap (Visszafogadták, de... január 6., 6.o.) arról ír, hogy több mint négy hónapja küldte el a mellőzéséről szóló feljegyzéseit különböző egyházi vezetőkhöz Bulányi György, de választ csak egy helyről kapott, a piarista rendtartomány főnökétől. Ismeretes, hogy a piarista szerzetest 15 év után 1997 őszén mind a Szentszék Hittani Kongregációja, mind a Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalosan rehabilitálta. Ezzel kapcsolatban Bulányi György elmondta: visszafogadása az egyházba csupán a felszínen történt meg. Továbbra sincs alkalma misézni vagy lelkigyakorlatokat vezetni, könyvei nem kaphatók a könyvesboltokban, cikkei iránt nem érdeklődik a katolikus sajtó. Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke a lapnak elmondta: a piarista szerzetessel a testület nem foglalkozik, a püspöki kar számára nem létezik Bulányi-ügy. Kállay Emil, a piarista rendtartomány főnöke kijelentette: szó sincs arról, hogy a pátert üldözné az egyház, de tagadhatatlan, hogy vannak fenntartások megnyilvánulásaival kapcsolatban. Főként azért, mert a Bokor bázisközösséggel teljes nézetazonosságot vall, márpedig ott sokan a katolikus tanítást tagadó nézeteket hirdetnek.

A Magyar Nemzet (A valláslélektan segíthet... január 8., 5.o.) cikkének témája a beteg hívő lelki torzulása. Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója elmondta. a népesség kb. egy százaléka tartozik a "klasszikus" elmebetegek kategóriájába, 20-25 százalék esetében pedig a szorongás, a depresszió, a magatartászavar, a fóbia és a kényszeres betegségek különböző formái fordulnak elő. Míg azonban egy pszichiátriai tünet a megszokott környezetben nem feltétlenül kerül a felszínre, addig egy szektában az intenzívcsoportélmény hatására gyakran felerősödik. Ez pedig, különösen, ha az illető nem áll szakszerű kezelés alatt, illetve zavarát szándékosan rossz célra használják fel, akár maradandó lelki sérüléseket is okozhat. Az OPI-n belül nyolc éve működik a hazánkban egyedülálló, de nemzetközi viyzonylatban is ritkaságnak számító valláslélektani osztály. A részleg vezetője megalakulása óta a harmincéves praxist háta mögött tudó Süle Ferenc, aki elmondta. évente 30-50 profiljukba tartozó benn fekvő beteget látnak el, az ambulánsforgalom azonban háromszorosa ennek. Az osztályra a betegek többféle csoportja kerül. Egyrészt olyan páciensekkel foglalkoznak, akik eredendően labilis személyiségű emberek, s a különféle vallási közösségeknél menedéket keresnek és néhányan lelnek. Akik viszont többre vágynak, azok közül kerülhetnek az osztályra. A részleg illetékességébe tartoznak tovább azok a vallásos emberek is, akik lelki betegségben szenvednek. Mint minden közösség, a vallási csoportok belső élete is eltorzulhat, a közelmúltban elhunyt Gyökössy Endre református lelkész-pszichológus megfigyelései szerint a gyülekezet életének lehetnek olyan beteges gyakorlatai, amelyek a lanbilisabb tagokban pszichés zavarokat okoznak. Süle doktor nem tartja véletlennek, hogy a sokak számára megoldást nem nyújtó történelmi egyházak mellett egyre erősödik a szekták tevékenysége. Szerinte nem mindegyik szekta destruktív, előfordulhat, hogy a különleges lelki alkatú emberek éppen a szektában találnak magukra. A vallási jelenségek közül a megtérés különös fontosságú momentum: akkor tekinthető egészségesnek, ha az élmény az egyén teljes életével, testi-lelki-szellemi fejlődésével összhangban lévő integrált esemény. Örvendetes tény, hogy egyre több lelkész végez lelki gondozást, s a közelmúltban megalakult a klinikai lelki gondozók ökumenikus egyesülete.

A Népszabadságban (Nem nyomozni... január 9., 8.o.) Máté-Tóth András katolikus teológus, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense, a József Attila Tudományegyetem vallástudományi kutatócsoportjának vezetője nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a tervek szerint hazai előzmények nélkül, nyugati mintára vallási információs központ szerveződik Szegeden, s ha minden jól megy, még az idén megkezdi működését. A professzor elmondta: a vallástudományi központ egyfajta hiánypótló szolgáltatást kíván végezni: tájékoztatja a közvéleményt, az újságírókat, a politikusokat, szóval mindenkit, akit érdekelnek a vallási közösségek. Magyarországon alacsony a vallási műveltség szintje, a központ ezért általános ismereteket is nyújt majd az érdeklődőknek. Máté-Tóth örömtelinek tartja, hogy a rendszerváltozással megvalósult a vallásszabadság, de ez veszélyekkel is jár. Olyan csoportok is megjelentek, amelyek vallási értelemben ki akarják zsákmányolni híveiket. Megint más szervezetek vallási köntösbe bújtatva szabályos gazdasági vállalkozásként működnek. Pillanatnyilag nem a közhasznú társaság a legkedvezőbb gazdasági formáció, hanem az egyház. Az új vallási információs központ szervezője úgy látja, hogy a mostani hatalom mintha tanult volna az elődők hibáiból. A kormányzat a korábbiaknál óvatosabban és nagyobb szakértelemmel igyekszik megoldást találni az egyházakat érintő kérdésekben. Azt is elmondta, hogy az érvényben lévő törvények alapján elméletileg fel lehet lépni a bűncselekményekkel szemben, de a jogszabályok arra nem alkalmasak, hogy a bírósági bejegyzés előtt kiszűrjék a nem tisztességes szervezeteket. Jelenleg tehát csak akkor lehet tenni valamit, ha már megtörtént a baj. A kormányzat nyilván ezért szeretné lényegesen megemelni az egyházalapításhoz szükséges küszöböt, annak ellenére, hogy a korábbi Országyűlés az ötletet egyszer már elvetette. Arra a felvetésre, hogy jöjjön létre egy neves szakértőkből álló testület, és a bíróság helyett ez a grémium döntsön az egyházak nyilvántartásba vételéről, a vallástudományi központ vállalná-e ezt a szerepet, Máté-Tóth András azt felelte: "Ha a kormány szakértői véleményeket kér, akkor... minden kutatónak kutyakötelessége a legjobb tudása szerint közreműködni. Az viszont, hogy egy tudományos műhelyt döntési jogkörrel ruházzanak fel, már egészen más kérdés. "Nagyon vakarnánk a kobakunkat, ha ilyen felkérést kapnánk."

A Magyar Hírlapban (Üzletelő egyházak... január 12., 1.,5.o.) arról olvashatunk, hogy a kulturális tárca egyházi kapcsolatok titkársága szigorítani szeretné egy közösség egyházként való bejegyzését a bíróságon. Semjén Zsolt helyettes államtitkára elmondta: az európai gyakorlattal ellenkező hazai eljárás lehetővé teszi, hogy egyes szervezetek vallási-egyházi közösség fedőnév alatt kizárólag üzleti tevékenységet folytassanak. A vallásszabadságról szóló törvény ugyanis engedélyezi, hogy az egyházi jogi személy adományokat gyűjtsön, ám az állam nem ellenőrizheti az adomány felhasználását, amennyiben az egyházhoz és nem alapítványhoz kerül. Igy a valódi egyházak érdekében történne, ha nem kerülnének "azonos skatulyába" a profitorientált szervezetekkel. Szabó István György vallástörténész szerint viszont elhibázott a kormányzati lépés. Azzal, hogy szigorítják az egyházalapítás feltételeit, csak az illegálisan működő, teljesen ellenőrizhetetlen közösségek száma fog növekedni. Ehelyett inkább olyan vallási törvényt kellene hozni, amely lehetővé tenné ezeknek a csoportoknak valamennyi, így a gazdasági tevékenységébe való betekintést. A kontrollfeladatot Szabó egy történelmi egyházaktól és kormánytól független szakmai bizottságra bízná. Szabó kutatásai alapján állítja: a bejegyzett egyházaknak csak igen kis százaléka folytat valóban spirituális tevékenységet. Nemritkán a hívőket kényszerítik arra, hogy jövedelmük bizonyos százalékát a közösségnek beszolgáltassák.

A Magyar Nemzetben (Meddig tart (még)... január 9., 13.o.) Schirilla György ügyvéd, a Mindszenty-per egyetlen túlélője nyilatkozik, aki annyi papot védett a szocialista rendszerben, hogy "tiszteletbeli kanonoknak" tekintették pályatársai. A 90 éves ügyvéd elmondta: addig nem nyugszik, amíg a per ötödrendű vádlottját, Nagy Miklós pap-költőt, az Actio Catholica akkori titkárát nem rehabilitálják. Schirilla György a minap hivatalosan az Alkotmánybírósáhgoz fordult jogorvoslatért. MK