Külföldi hírek
A Magyar Hírlap (Üldözik... január 16., 2.o.) a Segítség a Szenvedő Egyháznak (ACS) nevű, pápai jogú szervezet Vatikánvárosban közzétett jelentését ismerteti. A dokumentum megállapítja: a mohamedán többségű országokban másodrendű állampolgárok a más vallások, köztük a katolicizmus követői, több államban pedig egyenesen üldözik a keresztényeket. A szervezet első ízben mérte fel a vallásszabadság helyzetét a 46 iszlám többségű országban. Szamir Khalil Szamir atya, a bejrúti Szent József egyetem professzora, a szervezet szóvivője elmondta: a muzulmán országokban azonosítják a vallást és a politikát, ezzel törvényesítve a nem iszlám vallásúak alacsonyabb rendű jogi helyzetét. A saríja a Koránból merít ihletet, és az Emberi Jogok Chartájának arab fordításában a "személy" szót a "muzulmán" helyettesíti. Az iszlám világ másik jellemzője, hogy a közösség megelőzi az egyént. A vallási üzenetek merő propagandából állnak, a tévéműsorok, az iskolai nevelés, a kollektív képzelet teljesen iszlamizált. A kormányon lévők célja az iszlám vallás betartása. Szaúd-Arábiában még a magánszférában is tilos az iszlámtól eltérő hitet vallani, a más vallások szimbólumait felmutató személyeket a vallásrendőrség üldözi. A nem muzulmán hitű külföldi munkásokat letartóztatás, kitoloncolás vagy börtön fenyegeti. Pakisztánban a keresztényeket kirekesztik, az istenkáromlásról szóló törvény életfogytiglani börtönnel fenyegeti a Korán megsértőit, és halállal azt, aki Mohamed prófétáról mond sértőt. Iránban a keresztény hitet sértő iszlám propagandaszöveg betanulására kényszerítik a fiatal keresztényeket. Pakisztánban és Indiában keresztény templomokat rombolnak le, Egyiptomban erőszakkal muzulmán hitre térítik a fogvatartottakat. Iránban megfigyelés és megfélemlítés tárgyai a nem iszlám hívők, Afganisztánban még a Vöröskereszt szimbólumát is lefoglalták, mint a hittérítés jelvényét, de még az egyébként türelmes Jordániából is kiutasítottak tavaly két személyt, aki áttért a keresztény hitre. A lap emlékeztet rá, hogy a külföldi diplomáciai testület előtt néhány napja maga a pápa is elítélte azt a súlyos diszkriminációt, amelynek a más vallásúak áldozatai sokfelé, így Szaúd-Arábiában még a Biblia puszta birtoklása is bűncselekménynek számít.
Hazai hírek
A kormány az önkormányzati szakmai felügyeletekhez hasonlóan a költségvetésből támogatja a felekezetek pedagógiai intézeteit áll abban a megállapodásban, amelyet január 14-én csütörtökön írt alá Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv, a református, illetve Harmati Béla, az evangélikus zsinat püspöke. A szerződés szerint idén a költségvetés az intézeteket minden egyházi iskolába járó diák után 500 forinttal támogatja. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán miniszter elmondta: a pedagógiai szolgáltató intézetek a szakmai segítség garantált forrásai. Az intézmények támogatásával a kormányprogramnak tesznek eleget, amely kimondja, hogy nem lehet különbséget tenni gyermekek vagy iskolák között. Az egyházi fenntartású iskolák dolgozóit ezentúl minden olyan jog, juttatás és kedvezmény megilleti, mint a közalkalmazottakat. Ezeket a fenntartó biztosítja. A megállapodás tíz évre szól és az egyházak évente elszámolnak a támogatással. Seregély István érsek és Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke arról beszélt, hogy ez a lépés is hozzájárult az egyházi oktatás versenyképességének megőrzéséhez, színvonalának javításához. A zsidó hitközségekkel azért nem kötöttek megállapodást, mert esetükben a tanulólétszám túl kicsi egy országos pedagógiai intézmény felállításához (Magyar Hírlap: Megállapodás... január 15., 5., Magyar Nemzet: Támogatás... 10.o.).
A Népszabadság (Paphiánnyal küszködnek... január 18., 5.o.) összeállításából kiderül: a négy történelmi egyház mindegyike paphiánnyal küszködik, az alacsony létszám még több évig gondot okozhat számukra. Az utóbbi kilenc évben 106 új katolikus templom építése fejeződött be, s 35 építése a befejezéshez közeledik. A görög katolikus egyház 1989 óta 17 templomot és nyolc kápolnát emeltetett, s további hat templom építését készítik elő. Kevés azonban a jelenleg szolgáló mintegy 2200 pap, s ez gyakran okoz kényelmetlenséget. Gyakori, hogy az egy-egy plébániához tartozó öt-hat közösségben mindössze két-három pap teljesít szolgálatot. Így fordulhatott elő, hogy a karácsonyi éjféli misét egyes településeken már este hat órakor el kellett kezdeni, hogy a pap időben végig tudja járni szolgálati helyeit. Bíró László, a Központi Papnevelő Intézet rektora szerint többezres létszámhiánnyal küzd az egyház. A Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen és a hét egyházmegyei szemináriumon ugyan az utóbbi években valamivel többen készülnek a papi hivatásra, mint az azt megelőző időszakban, ám az évente szolgálatba álló 70-80 kispap nem elegendő a hiány megszüntetéséhez. A papi szolgálat, az elkötelezett életmód nem vonzó manapság, de megfigyelhető ez az összes többi, "uniformishoz kötött" hivatásnál is. Belső megújhodáson kell átesnie a társadalom egészének ahhoz, hogy a negyven éven át propagált kép amely szerint a pap népbutító, áltudományokat terjesztő egyén megváltozzon. A papi hivatást senkire nem lehet rákényszeríteni, a hit mindenkiben legbelül születik, ám a társadalmi törekvések segíthetik a döntést véli a püspök. A református egyház az utóbbi kilenc évben 44 új templomot épített, nyolc pedig félkészen várja befejezését. Tenke Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora szerint a lelkészhiány okait egyfelől az 1950-et követő négy évtized politikájában kell keresni. Az 1980-as évek második felétől a társadalmi és politikai változások következtében már ugrásszerűen növekedett a teológiára jelentkezők száma. Ma a négy teológiai intézményben összesen 450 lelkészjelölt tanul, annak ellenére, hogy a Pápai Református Teológián még csak az első évfolyam működik. Ennek ellenére még évekig nem sikerül megfelelő számú lelkészt szolgálatba bocsátani. A Magyarországi Evangélikus Egyház tíz templomot épített fel a rendszerváltozás óta és hat befejezése idén várható. Jelenleg 250 aktív és 150 már nyugállományba vonult, de alkalmanként kisegítő lelkész szolgál. Átlagéletkoruk igen magas, 60-65 év, sokan közülük több településen is szolgálnak. Jelenleg évente 15-20 lelkész áll szolgalatba, pedig százra lenne szükség. Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettese szerint az utóbbi három-négy évben mind többen jelentkeznek az egyetemre, ma 140 hallgatójuk van, közülük 115-en készülnek lelkészi szolgálatra, a többiekből pedig hittantanár válhat. A zsidó felekezet nem fogott új építkezésbe a rendszerváltozás óta. Tíz neológ rabbi szolgál hazánkban, de Schőner Alfréd főrabbi, Közép-Európa egyetlen rabbiképző intézetének rektora elmondta: az elmúlt években jelentősen emelkedett a zsidó vallási élet iránt érdeklődők száma. Intézményük tanszékein 193 hallgató tanul, de közülük csak 15 hallgató készül rabbinak. A főrabbi szerint bár kevés a jelenleg szolgálók száma, az érdeklődést tapasztalva néhány éven belül magától helyreállhat a kívánatos létszám.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye magánvéleménynek tekinti Pajor András cinkotai plébános állításait olvasható a Népszabadságban (Megtagadták-e a kereszténységet... január 19., 4.o.). Pajor a híveknek a közelmúltban írt levelében egyebek mellett utal Horn Gyula volt kormányfő nemrégiben adott televíziós nyilatkozatára, miszerint részben a papok tehetők felelőssé bukásáért. A plébános leszögezte: "Ha ez valóban így van, akkor legalább néhányan lemostunk valamit abból a gyalázatból, ami az egyházat a kommunizmus évei alatt a vallás üldözőivel való kiegyezéssel vádolta. Ha csak csekély mértékben is, de sikerült hozzájárulnom egy burkolt és rafinált egyházüldözést folytató kormány, az egykori diktatúra személyi örököseinek megbuktatásához, akkor erre büszke vagyok." Pajor András szerint az "árulók még mindig itt ülnek köztünk." A plébános hangsúlyozza, hogy őket is atyjukként szereti, de figyelmeztet: "ahelyett, hogy a liberális sajtó híreiből megítélve a jelenlegi kormányt kritizálnák, tartsanak bűnbánatot és engeszteljék Istent azért, hogy a választásokon megtagadták a kereszténységet, az MSZP-re vagy az SZDSZ-re, s főleg a főpolgármester-választáskor pedig Demszkyre szavaztak." Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóosztályán közölték, hogy a főegyházmegye képviselői felvették a kapcsolatot a cinkotai plébánossal. Az újságnak adott tájékoztatás szerint a választások kapcsán a katolikus püspöki kar hivatalos körlevele a mérvadó, amelyben nem szerepelnek pártnevek. Pajor András levele viszont pártneveket is tartalmaz. Az egyház belső fórumain még visszatérnek a történtekre. Pajor András nem volt hajlandó nyilatkozni a lapnak.
A Magyar Hírlap (január 20., 5.o.) Felzúdulás az MSZP- és SZDSZ-ellenes pásztorlevél miatt címmel ad hírt a fentiekről. A lapnak Lukács László, az MKPK Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója elmondta: a cinkotai plébános híveinek írt, kifejezetten MSZP-ellenes levele teljesen elszigetelt jelenség az egyházban. Hasonló "éles" politikai állásfoglalások más katolikus papok esetében nem fordultak elő, és nem is szabad előfordulniuk. Az egyház nem ért egyet Pajor András véleményével, de úgyszintén elutasítja Horn Gyula nyilatkozatát, mely szerint részben a papok tehetők felelőssé a szocialisták választási kudarcáért. Az emberek nem azt csinálják, amit a szószékről mondanak nekik foglalta össze Lukács László a püspöki kar véleményét. Donáth László MSZP-s országgyűlési képviselő, evangélikus lelkész szerint nem az az igazi kérdés, hogy azok, akik az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavaztak, lehetnek-e keresztények, hanem az: egy ilyen gyűlölködő ember, mint Pajor András, lehet-e pap. Donáth elmondta: a történelmi felezetek képviselői gyakran azt az illúziót akarják kelteni a társadalomban, hogy híveik kizárólag jobboldaliak, ám nem ez a valóság. Gyakori, hogy sok klerikus akár az egyház hivatalos álláspontjával szemben, politizálni akar. Talán ez a magyarázata a levélnek. Donáth szerint a levélből a plébános nem titkolt kormánypártisága mellett az is kiderül, hogy a kormányzatot ért kritikák jogosak. A lelkész-politikus kiemelte: a hivatalos egyházi nyilatkozatokból következik, hogy nem értenek egyet a plébánossal, és különböző belső fórumokon visszatérnek az ügyre.
Giczy György, a KDNP elnöke január 15-én pénteken részt vett a Magyarországi Katolikus Egyház Állandó Tanácsának ülésén Budapesten (Magyar Nemzet: Hírek január 16., 5.o.).
Óriási sikert remél a hamarosan beinduló 24 órás magyar keresztény tévé- és rádió adásától a Good News Network (GNN). Ők forgalmazzák a legismertebb bibliai jelenetekről készült hollywoodi videókazettákat is. Az eladási statisztikák szerint még a Titanicnál is több kel el belőlük. A filmekkel a szerintük 2000 után bekövetkező világvégére készítik fel az embereket. Az ökumenikus üzletembereknek a hit és a profit egyformán fontos olvasható a Blikkben (Keresztény adó lesz... január 18., 4.o.). Balla Attila, az Örömhírek Hálózatának magyarországi igazgatója elmondta: hálózatuk a médiát olyan eszköznek tekinti, amely elvezeti az embereket Krisztushoz. Száz százalékból meggyőződésből, de száz százalékig üzleti alapon is csinálják a hálózatot. Az 50 videókazetta jogdíja és a szinkronköltség több tízmillió forintba kerültek, a nyereség mégis biztos. Almási Mihály, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke elmondta: a közelgő végítélet mindenkiben fokozott várakozást vált ki, és ezt az üzleti vállalkozások igyekeznek ügyesen kihasználni. Nyilván a GNN is szem előtt tartja az üzletet, de filmjeik megmaradnak a bibliai normák mellett. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 01. 22.