A Magyar Nemzet (II. János Pál és Clinton... január 27., 1.,3.o.) azt emeli ki, hogy az Egyesült Államokba való elutazása előtt a Szentatya ismételten elítélte Irak bombázását. Joe Lockhart fehér házi szóvivő arra nem tudott válaszolni, hogy a Lewinsky-ügy felvetődik-e a pápa és az amerikai elnök találkozóján. A déli baptista Clinton a botrány csúcspontján lelkészi segítséget is igénybe vett. A lap egy valláskutatók és egyházi iskolai oktatók által készített tanulmány adatait ismertet, amely szerint az Egyesült Államokban a katolikus fiatalok többsége az egyházat nem az abszolút vallási igazság hordozójának tekinti, hanem a kereszténység egyik választható felekezeti alternatívájának. Scott Appleby, egy egyetemi katolikus kutatóközpont igazgatója erre is hivatkozva nyilatkozta a The New York Timesnak, hogy az amerikai társadalom radikális individualizmusa jelenti a legnagyobb kihívást a katolikus identitás és az egyház számára.

Mindszenty bíborost a küszöbönálló jubileumi évben előreláthatólag nem avatják boldoggá, mert az ügy jelenlegi állása nem teszi lehetővé mondta a Népszabadságnak (Jubileumi konferencia... január 27., 1.,3.o.) a Pápai Magyar Intézet rektora. Németh László abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a közeli napokban a Római Magyar Akadémiával közösen konferenciát rendeznek Mindszenty József bíboros, hercegprímás elítélésére emlékezve. Németh László elmondta: az ügy túl van az első, az egyházmegyei procedúrán, és pillanatnyilag a Szentté avatási Kongregáció vizsgálja az átadott dokumentumokat. Miután beigazolódik az erények hősies gyakorlása, szükség lesz egy csodának az igazolására is. Példaként említhető, hogy Apor Vilmos esetében csoda igazolására nem volt szükség, mert ő vértanúként halt meg, Batthyány-Strattmann László ügye viszont évtizedek óta folyik, az ő esetében a csoda igazolására kell várni. Ismeretes, hogy az orvosszakértők az ilyen esetekben igen körültekintően járnak el, ami nem kevés időbe telik. Csodaszerű gyógyulás esetén például olykor tíz évet is várni kell, hogy a gyógyulás tartóssága orvosi szempontból is egyértelmű legyen. Németh László szerint nem a boldoggá avatás jelentheti Mindszenty valódi rehabilitálását. Annál kevésbé, mivel a mártír bíborost Magyarországon kétszer is felmentették legelőször 1956-ban még Nagy Imre miniszterelnök ismerte el, hogy a per koncepciós volt, majd a rendszerváltozáskor, 1989-ben a perújrafelvétel eredményeként nyilvánították semmisnek az ítéletét. Vatikáni részről pedig nincs szükség rehabilitálására. II. János Pál 1991-ben, első magyarországi látogatásakor sietett felkeresni a bíboros esztergomi sírját és tisztelgett a személye előtt. A jelenlegi pápának a személyével kapcsolatos megnyilatkozásai azóta is egyértelműen igazolják, hogy a Vatikán elismeri és méltányolja Mindszenty József áldozatának példaértékét. A lap megjegyzi: a római Mindszenty-megemlékezés napjára esik XII. Pius pápa megnyilatkozásának 50. évfordulója. A pápa ugyanis Mindszenty elítélésének hírére rendkívüli konzisztóriumot hívott egybe, amelyen hosszú beszédet mondott, így szerette volna felhívni a figyelmet az esztergomi bíboros, érsek meghurcolására. A mostani konferencia egyik témája ezért XII. Pius és Mindszenty kapcsolata lesz. Részt vesz az eseményen Kahler Frigyes professzor, aki a koncepciós perekről, Mindszenty peréről jelentetett meg kötetet. Kahler Frigyes Mindszenty boldoggá avatásának ügyében történész szakértőként dolgozik. A történelmi megemlékezésen túl a bíboros egykori címtemplomában, a római Santo Stefano Rotondóban Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál misét. A konferencián részt vesz Szőke János, a boldoggá avatás posztulátora is.

Hazai hírek

Horn Gyula egy kecskeméti fórumon megismételte: az MSZP választási vereségében volt némi szerepe azoknak a papoknak is, akik a politikai, sőt az egyházi etikával ellentétben befolyásolták a hívőket, különösen vidéken. Megítélése szerint emiatt 15-20 képviselői mandátumot vesztettek a szocialisták, s kapott ennyivel többet a jelenlegi kormánykoalíció (Magyar Hírlap: Horn... január 23., 4.o.).

A vallási köntösbe burkolózó destruktív csoportok és üzleti vállalkozások kiszűrése érdekében a kultuszminisztérium meg kívánja szigorítani az egyházalapítás feltételeit közölte Semjén Zsolt, a tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Fidesz mátraházi frakcióülésen. Elmondta: a szabályozást a nyugat-európai gyakorlathoz kívánják igazítani. Eszerint Ausztriában szükséges a legalacsonyabb számú hívő 200 fő igazolása az egyházalapításhoz, miközben Magyarországon a bejegyzéshez elég 100 fő. Ugyanakkor nem kívánják kétségbe vonni a hagyományos, ám kislétszámú felekezetek működésének jogát, ezért vagy a többezres létszám, vagy a történelmi honosság lesz a feltétel. Nem a vallásszabadságot akarják korlátozni, hanem a vallásszabadsággal való visszaélést hangsúlyozta Semjén Zsolt. A helyettes államtitkár a frakció kulturális kabinetjéhez tartozó munkacsoport előtt elmondta: az elmúlt időszakban teljesítették a kormány egyházpolitikai programjában foglaltakat: az állami intézményekkel egyenlő finanszírozásban részesülnek immár a közfeladatot ellátó egyházi intézmények, és visszaállították a hitoktatás állami finanszírozását is. A vatikáni szerződéshez kapcsolódóan még az idén módosítani kívánják a közoktatási, az egyház-finanszírozási, valamint a felsőoktatási törvényt oly módon, hogy az összhangba kerüljön a szerződés betűjével (Magyar Nemzet: Áttekintik... január 27., 3.o.).

A Népszabadság (Szigorodik... január 27., 4.o.) által megszólaltatott kisegyházak (Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, adventista egyház) képviselői fenntartásokkal vagy elutasítóan fogadták Semjén Zsolt bejelentését.

A Magyar Hírlap (Elhúzódik... január 23., 5.o.) arról ír, hogy a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje által visszaigényelt és megkapott székesfehérvári ingatlanon jelenleg két iskola osztozkodik: a katolikus Szent Imre és az önkormányzati Petőfi Sándor Általános Iskola. A cikk szerint az első katolikus szellemű osztályt még a Petőfi indította, nyolc éve. A tanulók idén ballagnak, de már a katolikus iskola diákjaiként. Egy 1995-ös megállapodás értelmében a rend visszakapta az iskolát, és a katolikus egyház megalapította a Szent Imre Általános Iskolát. A Petőfi ígéretet kapott az önkormányzattól egy 16 termes saját épületre. A 22 tantermes épületben jelenleg 12 katolikus és 18 önkormányzati osztályt, 286 és 437 gyermeket nevelnek a tanárok. Turi Tiborné igazgató elmondta: a Szent Imre Általános Iskola 21 fős tanári karából tizenkilencen régi petőfisek. A szülők elégedettségét jelzi, hogy miközben a városban csökken az iskolakötelesek létszáma, náluk egyre több gyermek jelentkezik felvételre. A két iskola viszont nem fér el az épületben. Warvasowszky Tihamér polgármester elismerte: a Szent Imre annyi osztályt indít, ahányat akar, elvégre otthon van. A Petőfi csak a maradék hellyel gazdálkodhat, további sorsa nagyban függ attól, az állam mennyi pénzt ad az önkormányzatnak az egyházak visszaadott épületéért. A szándék megvan az 1995-ös szerződés betartására, azaz egy 16 tantermes iskola biztosítására, de a pénzforrás kérdéses. Kertész Péter kanonok, a Katolikus Egyházmegyei Hatóság iskolabiztosa elmondta: az egyház több megoldási javaslattal is előállt. Felajánlották, hogy a "hagyományos tanmenettel" együtt átveszik az önkormányzati osztályokat. Azt is elfogadták volna, hogy a petőfisek egy harmadik, önkormányzati iskola tanulói legyenek, s az a Szent Imre falai között működjön. Új önkormányzati osztályokat viszont már nem tudnak indítani.

A Magyar Nemzet (Lesz-e sikeres... január 22., 6.o.) a cigányságról készített összeállítást. A Becses "hiedelmek" című cikk a cigánypasztorációval foglalkozik. Nyilatkozik Lankó József, aki az országban egyedüliként hivatalos kinevezéssel került a Baranya megyei Alsószentmárton teljesen cigányok lakta falujába. Elmondta: a lakosság legalább 5 százaléka cigány, de a papképzésből ez a terület teljesen kimarad. Az igazi kérdés pedig nem az, hogy a cigányok elfogadják-e papjukat, hanem, hogy a vegyes etnikumú települések egyházközségei befogadják-e a cigányokat. Szőnyi Szilárd cikkíró sajnálkozva állapítja meg, hogy ez a pasztoráció a mai napig csupán "partizánkezdeményezés", illetve fennáll a veszély, hogy leszűkül a liturgikus ténykedésre. Mivel azonban a kereszténység a teljes személyre tekint a másik emberben Isten képmását próbálja felfedezni anélkül, hogy elképzelései szerint "átfaragná" azt , nem szabad lebecsülni az olykor különösnek látszó hiedelmeket. Ami ugyanis a cigányoknál esetleg babonának látszik, arról kiderülhet, hogy valós keresztény tartalmat hordoz. A cigányok például igen élő kapcsolatot tartanak elhunyt hozzátartozóikkal, s ez nagyban hasonlít a szentek egyházi kultuszához. Lankó József elmondta: Mántán létrejött a Collegium Martineum tehetséggondozó kollégium középiskolás diákok számára, illetve az országosan egyedülálló egyházi tulajdonú, kizárólag cigánygyermekek által látogatott Szent Márton Óvoda.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot egyhangúlag elnökké, Schweitzer József országos főrabbit pedig társelnökké választotta a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsa tisztújító közgyűlése. Bölcskei Gusztáv református püspököt, Szebik Imre evangélikus püspököt és Domán István főrabbit alelnökké választották. A főtitkár Tamás Bertalan református lelkész lett. A Keresztények és Zsidók Tanácsa 1991-ben alakult. Tagjai a zsidó közösség és a keresztény felekezetek képviselői, akiket egyházaik hivatalosan delegálnak a tanácsba (Népszabadság: Keresztény-zsidó tanács... január 27., 5.o.). MK