A HVG-ben (február 4.o.) Gerlóczy Ferenc Az Internet védőszentje című cikkében arról ír, hogy a VI-VII. században élt Sevillai Szent Izidor hamarosan védőszentté léphet elő, "s nem is akármilyenné: II. János Pál pápa a katolikus egyház állítólagos konzervativizmusának élő cáfolatául várhatóan a közeljövőben az Internet patrónusává avatja." Szent Izidort VIII. Kelemen 1598-ban avatta szentté. Az egyház rajta kívül két fivérét és nővérét emelte a szentek közé. A szerző kétségtelennek tartja a Vatikán elkötelezettségét az Internet mellett. Azt is megemlíti, hogy II. János Pál pápa a jubileumi szentévben még politikusoknál is igen ritka dolgot művel, az Interneten válaszol majd a hívek kérdésére.

Beszámolnak a lapok arról, hogy a három történelmi egyház és a Mazsihisz magas rangú vezetői Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke, Bölcskei Gusztáv református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök és Schweitzer József főrabbi kétnapos látogatást tettek Brüsszelben az Európai Unió intézményeinél. Az egyházak a legmesszebbmenőkig támogatják az európai integrációt erősítették meg az egyházi vezetők, akik Brüsszelben nem tapasztalták, hogy megalapozottak lennének az EU-bővítés késleltetésére utaló egyes híresztelések. Tudósítók szerint a rendhagyó magyar delegáció az első ökumenikus küldöttség a kelet-európai jelölt országokból, amely felkereste az EU legfontosabb intézményeit igen pozitív visszhangot váltott ki EU-körökben. Mint Bölcskei Gusztáv fogalmazott: EU-részről új kezdeményezésként értékelték ennek létrejöttét. Seregély István érsek elmondta: jelentős hangsúlyt kapott, vajon az immár 1100 éves európai gyökerekkel rendelkező magyar nép valóban az európaiság érdekében vállalja-e az EU-tagság terheit, amelyre a magyar egyházi vendégek egyértelmű igennel feleltek. Schweitzer József főrabbi azt húzta alá, hogy "a teológiai különbségek ellenére teljes az egyetértés" a magyar integrációs törekvések támogatásában. Harmati Béla arra emlékeztetett, hogy az EU-hoz tartozás nem csupán kormányok ügye (Magyar Nemzet: Kedvező... február 6., 2.o.).

A Magyar Hírlapnak (Az EU-val ismerkednek... február 4., 3.o.) Lukács László, az MKPK Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója még a látogatás előtt elmondta: az egyházak és az EU között rokon vonás, hogy mindkettő fontosnak tartja olyan alapértékek védelmét, mint az emberi jogok és a kisebbségek jogai. Az egyházi vezetők azonban az integrációval kapcsolatos kételyeiknek is hangot adnak. Választ várnak például arra a kérdésre, hogy a nemzeti sajátosságokat mennyire fenyegeti az unión belüli uniformizálás. De az a kérdés is élénken foglalkoztatja őket, hogy a kis népek miképpen tudják megőrizni kultúrájukat.

Hazai hírek

A Napi Magyarország (KDNP... február 9., 3.o.) értesülései szerint Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) elnöke az MKPK állandó tanácsának nevében tiltakozó levelet írt Giczy Györgynek, a KDNP elnökének. Giczy ugyanis a közelmúltban a televízió Aktuális című műsorában kijelentette, hogy a püspöki kar a kormány munkájában nem veszi észre a kereszténydemokrata értékeket, ezért a KDNP törekvéseit támogatja. A lap birtokába került tiltakozó levélben Seregély érsek leszögezte: "Ez a kijelentés nem hangzott el a megbeszélés során." Éppen azt fogalmazta meg az állandó tanács több tagja, hogy ismerve az állampolgárok egy részének véleményét a KDNP elveszítette hitelességét, ennek következtében tömegbázisát is, ezért nem alkalmas a polgári összefogás vezetésére. "Az is elhangzott a találkozón, hogy megítélésünk szerint a párt legutóbbi megnyilvánulásai a médiakuratórium kapcsán éppen az összefogás megbontására irányulnak. Ezek után mi nem tekintjük felhőtlennek az MKPK és a KDNP kapcsolatát" olvasható Seregély István levelében.

Nem járhatunk teljes sikerrel a határon túl működő történelmi egyházak támogatása, a velük való együttműködés nélkül, bármennyire jól működik a budapesti kormány és bármennyire elkötelezett az ottani magyarok sorsa iránt jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Protestáns félóra című, február 3-ai műsorában. Az állam és a történelmi egyházak közti megállapodásokról szólva a kormányfő kifejtette: az előző kormány elsősorban a Szentszékkel, illetve a magyar katolikus egyházzal törekedett megállapodásra, ami egyébként helyes volt. Ám ez a többi egyház számára méltánytalan helyzetet teremtett és ezt orvosolni kellett, így kívánta az elemi igazságérzet. A kormányfő szerint példátlan a magyar állam történetében a református egyházzal később kötött megállapodás, ilyet ugyanis kormányzat még nem kötött. Szerinte ezzel a református egyház hasonlóan a többi történelmi egyházhoz soha vissza nem térő történelmi lehetőséget kapott. Nincs többé külső korlát, amire hivatkozni lehetne. Orbán Viktor két szempontból is úgy érzi, hogy komoly hivatása van a történelmi egyházaknak a jövőre nézve. Egyfelől a történelmi egyházak nélkül megtartani és összetartani a XXI. század egyébként szétesésre csábító körülményei között a magyarságot valószínűleg nem lehet. Másfelől pedig minden ember személyes életében a családokéban pedig különösen óriási szerepe van a reménynek, a bizakodásnak. Hozzátette: az egyházak nem szokták összepakolni a vagyonukat, a pénzüket, az ingatlanjaikat és itthagyni az országot. "Ezt elsősorban azoknak üzenem, akik nem érzik a mindennapi életben most még szükségét annak, hogy egyházi támaszra is hagyatkozzanak" emelte ki a kormányfő. A miniszterelnök rámutatott: van egy hármas üzenet, amely úgy hangzik: hit, remény, szeretet. Azt hiszem, ha valamiért érdemes imádkozni, akkor azért, hogy azok az értékek, azok a lelki természetű adottságaink, amelyek a hitben, a reményben és a szeretetben összegezhetők, minél több magyar családnak az életét hassák át határon innen és határon túl (Magyar Nemzet: Hivatásuk van... február 4., 5.o.).

A HVG ("Az egyházi pénzügyek..." 49-50.o.) Farkas Beáta egyházgazdálkodó-kutatóval készített interjút, aki szerint az egyházaknál gyakran az élet olyan területeire is kiterjesztik a lelki vezetők a hittartalmak továbbadásában megillető tekintélyt, amelyekben azok nem illetékesek. "Világosan le kell szögezni, hogy az egyházi pénzügyek nem részei a kinyilatkoztatásnak. A pap, a püspök éppúgy a közösség pénzével elszámolni tartozó tisztviselő, mint egy költségvetési szerv, önkormányzat, egyesület vagy alapítvány vezetője. El kellene érni, hogy a közfeladatok ellátására kapott pénzeket egyértelműen különítsék el az egyéb adományoktól, s felhasználásukat tegyék átláthatóvá, ami az adózók bizalmát is növelné." A közgazdásznő szerint nincs ok kételkedni abban, hogy például az alap- és középfokú oktatásra vagy az egyházi egészségügyi intézmények működtetésére kapott állami támogatásokat az adott célra fordították a kedvezményezettek, hiszen ezek az összegek a tényleges költségeknek csak egy részét fedezték. "A katolikus hittudományi felsőoktatást illetően már nem vagyok teljesen meggyőzve, ezek az intézmények ugyanis a püspökségek alárendeltjei, s még a rektor sem diszponál az anyagiak felett. Általánosságban is szükség lenne egy olyan, minden fél által áttekinthető normatív szabályozásra, amelyből kitűnne, milyen elvek szerint osztják el az egyházi központok a költségvetésből származó pénzeket például az egyes egyházmegyék, szerzetesrendek és egyéb intézmények között. Semmi nem indokolja azt a mai gyakorlatot, hogy ezek a milliók egy ideig a püspöki kar, majd a megyei püspöki hivatal számláján kamatoznak, míg végül elkerülnek azokhoz az intézményekhez, amelyeket megilletnek."

A Népszabadságban (február 8., 7.o.) Pünkösti Árpád Itt nem tetszik prímás lenni címmel a Mindszenty József bíboros, hercegprímás elleni kirakatper hátterét mutatja be dokumentumok segítségével, időrendi sorrendben, 1945. augusztus 16-tól hamvainak 1991-es hazahozataláig és újratemetéséig. MK