Ötven évvel ezelőtt, 1949. február 3-8. között zajlott le az a koholt per, amelynek végén a kommunista hatalom életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Mindszenty József bíboros, hercegprímást. Több napilap is megemlékezik erről. A Magyar Nemzet (Szentmise... február 15., 1.,3.o.) beszámol arról, hogy a per évfordulója alkalmából Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek február 14-én vasárnap koncelebrált szentmisét mutatott be és beszédet mondott Mindszenty József római címtemplomában, a Szent István-körtemplomban. Paskai László a néhai hercegprímás "vértanúi lelkületére és apostoli szándékára" emlékezve ajánlotta fel a szentmisét a magyar egyházért és a magyar hazáért. Kérte Istent, hogy egykori főpásztorukat a magyar katolikusok minél előbb egyházuk szentjei között tisztelhessék.

A Népszabadságban (Mindszenty... február 13., 27.o.) Németh László, a Pápai Magyar Intézet rektora nyilatkozik, aki szerint nehéz egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon jogos volt-e Mindszenty József sértettsége, miután VI. Pál pápa 1971. október 23-án személyes találkozón ígérte meg a budapesti amerikai nagykövetségről egy hónappal korábban szabadult hercegprímásnak, hogy ő marad az esztergomi érsek és Magyarország prímása. Nem egészen két évvel később azonban a pápa üressé nyilvánította az esztergomi érseki széket. Németh emlékeztet rá: kulcsfontosságú P. Endrédy Csanád atya beszámolója, aki 1971 végén vagy 1972 elején beszélt a bíborossal. Eszerint Mindszenty Emlékirataiban VI. Pál mondatát nem szóról szóra idézte, hanem annak általa értelmezett tartalmát közölte. "Az emlékirat műfaj esetében ez természetes, magától értetődő. Ez egyáltalán nem csökkenti a bíboros érdemét, hiszen őt nem a tévedhetetlenségért tiszteljük, hanem azért, amit hősies lélekkel egyházáért és a hazájáért tett" mondta a PMI rektora. Azt pedig világosan kell látni, hogy a pápa nem vonta meg Mindszentytől az érseki címet, hanem az esztergomi érseki széket nyilvánította üresnek. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a pápa betöltesse azt. "Most már utólag az is látszik, hogy a Lékai bíboros úr által létrehozott intézmények, a lelkipásztori kezdeményezések a rendszerváltozás után kiindulópontjai lettek a magyar egyház intézményrendszerének újjászervezésében." Az 1964-ben aláírt, negatívan értékelt magyar-vatikáni államszerződés eredményeképpen pedig ismét mehettek tanulni magyar papok a Pápai Magyar Intézetbe. Németh atya szerint a Mindszenty-ügyben nem szerencsés a sarkított fogalmazás. Természetesnek tartja, hogy a bíboros ügyét és a Vatikán keleti politikáját nem lehet függetleníteni egymástól. Ugyanígy a Szentszék keleti politikáját nem lehet függetleníteni a II. világháború utáni világpolitika alakulásától. Szerinte itt az ideje annak, hogy végre megismerhessük Mindszenty József igazi alakját. Ennek igényét nemrégiben Mészáros István professzor is megfogalmazta. "Az elindított boldoggá avatási eljárás célja éppen az, hogy rámutasson mindarra, amiben a bíboros ragyogó példakép lehet minden keresztény számára, és feltárja mindazt, amiért térdet kell hajtani Mindszenty bíboros előtt."

A Magyar Nemzetben (február 13., 19.o.) Rosdy Tamás A megfélemlítettek szószólója címmel idézi fel az 50 évvel ezelőtt történteket. A cikkíró kiemeli: Mindszenty József helytállása tudatos volt. "Sejtették ezt ellenségei is. Nemcsak a katolikus egyház megtörése, a hívők és papok megfélemlítése volt a per célja, az egész magyar társadalmat akarták összeroppantani a nemzeti felelősségtudattal megáldott vezető személyiség elhallgattatásával."

Külföld

A Népszabadság (Elmegy-e a pápa... február 16., 3.o.) római tudósítója vatikáni forrásból úgy értesült, hogy a Szentszéket is meglepte a bukaresti közlés, mivel hivatalosan sem a látogatás időpontjáról, sem programjáról nem állapodtak meg. Sérült a szokásjog is, hiszen a Vatikánban csak azt közölték, hogy a román pátriárka hivatalos látogatásra hívta meg II. János Pált, s hogy a pápa a meghívást elfogadta. Sem a romániai út időpontjáról, sem programjáról nem egyeztettek, így a Vatikán nem tekinti hivatalosnak a bukaresti bejelentést. Félő, hogy az egyoldalú hírközléssel valaki nyomást próbál gyakorolni a Szentszékre. A lap rámutat: II. János Pál pápa pontosan tudja, hogy az egymillió romániai katolikus 85 százaléka Erdélyben él, s éppen a közelmúltban Tar Pál új magyar szentszéki nagykövet bemutatkozó látogatása alkalmával említette, hogy az általa nagyon várt romániai látogatás idején mennyire szeretne elutazni Erdélybe. Gyulafehérvár Aba Julia nevét fejből idézte, s egyértelműen kinyilvánította Erdélybe való utazási szándékát. A látogatás szűk időkeretének egyoldalú bukaresti közlése alighanem a pápa erdélyi utazásának ellehetetlenítését célozza.

Szintén a Népszabadság (A pápa nem megy... február 17., 1.o.) értesülései szerint, bár a Vatikánban dolgozó magyarok megkísérelték megértetni az utazás szervezőivel az erdélyi látogatás fontosságát, az ortoodox többségű Romániát felkereső pápa a vegyes vallású Erdélyt mégsem iktatja programjába. A lapnak Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek elmondta: fájlalná, ha az erdélyi apostoli látogatás elmaradna és ha így lesz, annak feltehetően két oka van. Az egyik a pápa törékeny egészségével, a másik a keresztény egyházak közötti egység megteremtésének szándékával kapcsolatos. Paskai bíboros emlékeztetett arra, hogy II. János Pál már legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával találkozni szeretett volna Alekszij moszkvai pátriárkával, aki azonban az utolsó pillanatban lemondta az utazást. Megfigyelők szerint, ha a pápa Bukarestbe elutazik, Erdélybe pedig nem, ennek oka, hogy az egyházfő mindennél fontosabbnak tartja a római és az ortodox egyház megbékélésének ügyét.

A Magyar Nemzet (A gyulafehérvári érseket meglepte... február 16., 2.o.) Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket idézi, aki a kolozsvári Szabadság február 15-ei, hétfői számában elmondta: a pápának szóló meghívás mögött jócskán van politikai érdek is, a meghívással Románia azt szeretné bizonyítani, hogy európai ország, amiért fogadja a pápát. Az érsek elmondta: a pápa meghívását tulajdonképpen a romániai püspöki konferencia kezdeményezte 1991-ben, majd öt év múlva még egyszer megismételték, s minden, a pápához intézett levelükben felújították. A Szentatya el is fogadta a meghívást, de a romániai többségi egyház és az állami vezetők visszajelzésétől tette függővé, miszerint nincsenek egy ilyen látogatás ellen. Az MN is rámutat a szűkös időkeretre, és arra, hogy az erdélyi magyar püspökök levélben kérték a Szentatyát, látogasson el Erdélybe is.

Az MN fent ismertetett cikkének értesülései szerint Erdélybe utazik Semjén Zsolt, az NKÖM egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Katolikus és protestáns egyházi vezetőkkel folytat tárgyalásokat. A megbeszéléseken minden bizonnyal szóba kerül majd az egykor államosított, de többségükben az ismételt kérések és kormányígéretek ellenére vissza nem juttatott ingatlanok ügye, illetve II. János Pál pápának a bejelentett romániai útja.

Keresztényüldözés miatt lemondott India Orisza államának főminisztere. Dzsanaki Ballab Patnaikot előzőleg heves bírálatok érték, amiért nem volt képes elejét venni a vallási kisebbséget sújtó erőszaknak az állam területén. Hindu szélsőségesek számos keresztényt meggyilkoltak, templomokat dúltak fel vagy tettek üszkös rommá. A hindu vallású India lakosságának mindössze három százalékát teszik ki a keresztények olvasható a Magyar Nemzetben (Külföld február 13., 5.o.).

Hazai hírek

A magyar egyházak az egyesült Európa programjában fontosnak tartják azt, ami az EU külügyi, gazdasági kérdésein és a gazdasági meghatározáson túlmutatva "Európa lelkét", hagyományait, keresztyén tradícióit adják, a bibliai zsidó-keresztyén kultúrára alapozva nyilatkozta a Napi Magyarországban (Az értékek... február 11., 1.,9.o.) Harmati Béla evangélikus püspök. Harmati is tagja volt annak a 11 tagú ökumenikus egyházi delegációnak, amely a minap látogatott Brüsszelbe. Szerinte a valóban ökumenikus összetételnek tudható be, hogy a legmagasabb szinten tárgyalhatott a delegáció.

A Magyar Nemzet (Örök értékekre... február 11., 4.o.) megemlékezik arról, hogy tízéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Kozma Imre atya, a szolgálat vezetője elmondta: a II. világháború után az MMSZ volt az első karitatív szervezet, mely a rendszerváltozás történelmi pillanatában a széles körben tapasztalható igényeknek megfelelve örök érvényű értékekre alapozta munkáját. A jövőről szólva Kozma Imre kijelentette: több kezdeményezéssel állnak elő. Az idősek és árva gyermekek közös életét szolgáló pátyi otthon, az idősek jelzőrendszeres gondozása, valamint egy 150 személyes otthon kialakítása kifejezetten szegény, fizetni nem tudó idős emberek számára. Tervbe vették továbbá a hajléktalanok egészségügyi központjának létrehozását Budapesten, lakásprogram-tervezetüket pedig a közelmúltban a kormány elé terjesztették. Az atya elmondta: a szeretetszolgálat motorját az jelenti, hogy szervezetükben a szeretet mindig nagyobb volt, mint a bajok együttvéve.

Második éve a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium vezeti a legjobb gimnáziumok listáját, öt év átlagában pedig a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium az első derül ki a Köznevelés című hetilap összeállításából (Magyar Hírlap: A győri bencések... február 11., 5.o.).

A Magyar Nemzet (Élénkülőben... február 13., 7.o.) Schweitzer József országos főrabbival készített interjút, aki a tavalyi, Soáról rendezett pannonhalmi konferencia legnagyobb jelentőségének azt tartja, hogy közös gondolkodást indított el, amit természetesen folytatni kell. "A kétezredik év küszöbén állunk, így most talán lehet arról is beszélni, hogy az egyházaknak mi az elgondolásuk a jövőről, s mi a társadalomnak szóló üzenetük ebben a széttagolt világban." Arra a felvetése, hogyan tudná értelmezni Pilinszky Jánosnak Auschwitzról szóló mondását: "Mindaz botrány, ami megtörténhetett, s mindaz szent, ami megtörtént," a főrabbi elmondta: "Bár nem ismerem a kijelentés szövegkörnyezetét, s nem mélyedtem el Pilinszky gondolatmenetében sem annyira, hogy következtetni tudnék valódi szándékára, első hallásra annyit mondhatok, hogy ami ott szent, az csak a szörnyű mártírium lehet." Az újjáalakult keresztény-zsidó tanács munkájáról Schweitzer József kifejtette: a tanács munkája során részben teológiai, részben pedig társadalmi vonatkozásban, a korábbinál nagyobb intenzitással fogja a keresztény-zsidó kapcsolatokat vizsgálni, s ebbe komoly szakembereket is be kívánnak vonni. MK