Romániai pápalátogatás: Görög katolikus pap-szenátor kérése
Bukarest: Az ANSA olasz hírügynökség tájékoztatása szerint Ioan Moisin kereszténydemokrata szenátor, görög katolikus pap, kedden azzal a kéréssel fordult a romániai parlamenthez: nyilatkozatban garantálja II. János Pál pápa jogát, hogy elmehessen Kolozsvárra és Balázsfalvára, azokba az erdélyi városokba, ahol a katolikusok többsége él. Az előzetes program szerint a Szentatya május 7-9. közötti romániai látogatása csak Bukarestre korlátozódna. Az ország görög katolikus egyháza szerint az ortodoxok ellenzik a Szentatya esetleges erdélyi látogatását. Moisin szenátor kijelentette: csak azok gondolhatnak a pápa utazási szabadságának korlátozására, akik nosztalgiával tekintenek a kommunizmusra. VR/MK
Tanácskozik az Európai Egyházak Konferenciája
Guernsey: Március 4-7. között az angliai Guernsey szigetén tart találkozót az Európai Egyházak Konferenciája és a Római Katolikus Egyház Európai Püspöki Konferenciáinak Tanácsa. A genfi székhellyel működő Európai Egyházak Konferenciájához tartoznak a földrész főbb anglikán, ókatolikus, protestáns és ortodox egyházai. Az évente megrendezésre kerülő vegyes bizottsági ülést a két szervezet elnöke, Jérémie Caligiorgis metropolita, párizsi ortodox metropolita, illetve Miloslav Vlk bíboros, prágai érsek vezeti. Az idei ülésen, folytatva az 1997-es grazi II. európai ökumenikus közgyűlésen megkezdett párbeszédet, megvitatják az egyházak együttműködéséhez irányvonalat adó Ökumenikus Charta kidolgozását. A napirend pontok között szerepel a nők elleni erőszak megszüntetésére irányuló kampány megszervezése is. Ez a jelenség ugyanis az egész földrészen elterjedt és sajnálatos módon olykor az egyházakon belül is tapasztalható. A tanácskozáson megbeszélik a 2001-re tervezett millenáris ökumenikus találkozó részleteit is. A két szervezet 1971 óta számos találkozót tartott Európa-szerte különféle témákról. Ezek közé tartozik az európai iszlám közös tanulmányozása, illetve együttműködés a környezetvédelem terén. A négynapos találkozón részt vesz az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának két elnökhelyettese: Karl Lehmann mainzi püspök és Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke. VR/MK
Csehország: Kompromisszum az állam-egyház viszonyban
Prága: A legmagasabb kormány- és egyházi személyiségek megegyeztek az állam-egyház viszonyát kialakító kormánybizottság összetételében. Az egyház elfogadta, hogy a bizottságban minden parlamenti párt képviselteti magát, így a kommunisták is nyilatkozta a cseh katolikus egyház prímása, Miloslav Vlk bíboros. Az egyházak azonban nem kapcsolódnának be ennek a bizottságnak a munkájába. Ezzel párhuzamosa felállítanak egy szakértői bizottságot, melybe az egyházak is küldenek jogászokat. Ezt a kompromisszumot dolgozták ki azon a megbeszélésen, amelyet a miniszterelnök, Milos Zeman kezdeményezett.
A megoldás lehetővé teszi az egyházak számára, hogy bekapcsolódjanak egy olyan törvény kidolgozásába, mely a jövőben meghatározza az állam-egyház viszonyt, valamint tisztázza az egyházi javak visszaszolgáltatását: ebben a tárgyban azonban nem kell közvetlenül a kommunistákkal tárgyalniuk az egyházak képviselőinek. Csehországban feszült helyzet alakult ki, miután az egyházak eddig bojkottálták a kommunista képviselő részvételét a bizottságban. Az egyházak azt vetik a kommunisták szemére, hogy nem kértek bocsánatot a diktatúra idején lezajlott egyházüldözésért. A mostani kompromisszumos javaslatot Václav Havel államfő dolgozta ki nyilatkozta Vlk bíboros.
A Zeman miniszterelnökkel folytatott beszélgetésen részt vett Pavel Dostal művelődésügyi miniszter és Vaclav Maly prágai segédpüspök. A beszélgetésen ismét bizalom alakult ki az állam és az egyház között hangsúlyozta a bíboros. Mindkét fél tárgyalókészséget mutatott. A kormány fontos partnerként tiszteletben tartja az egyházat és nélkülözhetetlen szerepet tulajdonít az egyháznak elsősorban a társadalom erkölcsi nevelésében. A Zeman-kormány működése alatt mely 2002-ig tart új jogi alapokra kell helyezni az állam-egyház viszonyt. A szakértői bizottság mellett létrehoznak egy nemzetközi bizottságot is, melyben a Cseh Köztársaság és a Vatikán képviselői fognak együttműködni. Csehország az utolsó volt kommunista ország, melyben az állam egyház viszonyt jogilag még nem tisztázták.
Az Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, Pavel Smetana evangélikus zsinati elnök demonstratívan távol tartotta magát a megbeszéléstől. Kérelemmel fordult ugyan a miniszterelnökhöz, ő mégsem hívta meg személyesen erősítette meg az evangélikus egyház sajtószóvivője, Miroslav Broz. A bizottság összetételének vitatott kérdéseiben a többi egyház eddig a katolikus egyházzal megegyező álláspontot képviselt. Csehországban jelenleg 21 egyházat és vallási közösséget regisztráltak. A legnagyobb egyház a katolikus egyház: hivatalosan 4 millió taggal, mely a lakosság 40 %-át jelenti. KAP/MK
Katolikus segélyszervezet a kínai munkások kizsákmányolásáról
London: A brit katolikus CAFOD segélyszervezet tanulmányt készített a kínai gyári munkások munkakörülményeiről. Ebben a tanulmányban kiemelten kezelik a Walt Disney társaság körébe tartozó gyárakat, ahol a Disney figurákkal díszített ruhadarabokat gyártják. Ezekben a gyárakban a foglalkoztatottak jóval a nyolc órát meghaladó munkaidőben és nagyon alacsony bérek mellett dolgoznak. Ebben a gyárban sok munkás több mint három hónapja egyáltalán nem kapott bért, 5 túlóráért 20 forintnyi összeget kaptak.
A legtöbb gyárban magas büntetést kell fizetniük azoknak, akik későn érkeznek munkába, illetve engedély nélkül maradnak távol. A bérfizetéseket sokszor halogatják és a törvényben előírt napi 8 munkaórát jócskán túllépik. A szervezet rámutatott arra, hogy a kínai gyárakban egyáltalán nem tartják be a Walt Disney társaság kódexét, mely áruinak előállítását szabályozza. A CAFOD adatai szerint Kínában 4 millió ember dolgozik a 44 ezer ruházati terméket előállító gyárban. Ezek többsége 15 és 25 éves életkor közötti nő. KAP/MK
A hondurasi érsek az adósságok elengedését követeli a 2000. évre
Dublin: A hondurasi érsek Oscar Andres Rodriguez Maradiaga azt követelte, hogy 2000-re engedjék el a fejlődő országok adósságait. A külföldi eladósodás problémája nem csak gazdasági-, hanem olyan probléma, "mely emberek millióinak nyomja el a jövőjét s reményét" mondta a Latin-Amerikai Püspöki Tanács (CELAM) elnöke Dublinban, az Ír Parlamentben tartott beszédében. Az érsek jelenleg többnapos látogatáson tartózkodik Írországban. Több megbeszélést is folytat majd kormánytagokkal. KAP/MK
Ökumené: Hamarosan sor kerülhet a megigazulás tanáról szóló közös nyilatkozat aláírására
Bonn: A katolikus és lutheránus egyház együttműködésében hamarosan elkészül a megigazulás tanáról szóló közös nyilatkozat és a közeljövőben sor kerül az aláírására nyilatkozta a német katolikus ökumené püspök, Paul Werner Scheele. A püspök becslése szerint 1999-ben sor kerül a nyilatkozat végső, ünnepélyes és kötelező erővel bíró aláírására. A lehetséges aláírás körül különböző viták bontakoztak ki az elmúlt évben.
Scheele hangsúlyozta, hogy az aláírás az ökumenikus párbeszédet más területeken is előreviszi: például az eucharisztikus vendégbarátság területén is. Ennek létrejöttét korábban még optimistábban látta Scheele, de néhány keserű tapasztalat azóta csökkentette bizakodását. Scheele püspök ugyanis rádöbbent arra, hogy az ökumenikus párbeszédben elért eredmények még nagyon idegenek az emberek számára. Az elmúlt évben kialakult ökumenikus vitákról s ellentétekről szólva rámutatott arra, hogy nem szabad ezeket a kérdéseket kellő megvitatásuk nélkül lezárni, mert éppen az ellenkező hatást érik el vele: megegyezés helyett újabb, korábban már lezárt vitákat lobbantanak fel. KAP/MK
ÉVFORDULÓ
XII. Pius emlékezete
Hatvan évvel ezelőtt, 1939. március 2-án választották pápává Eugenio Pacelli bíboros, államtitkárt, aki a XII. Pius név választásával jelezte: folytatni kívánja elődje kormányzási irányvonalát. Az új pápa római jogász családból származott, fiatal pap korában Gasparri államtitkár mellett tanulta meg a diplomácia tudományát és művészetét. 1917-1929. között Münchenben, majd Berlinben apostoli nunciusként működött: megismerte és megszerette a német népet és kultúráját, de látta az egyre erősödő nemzeti-szocializmus veszélyét is. Péteri szolgálatát jelmondata tükrözte: "A béke az igazságosság gyümölcse." Mérhetetlen fájdalmat okozott neki a II. világháború, hiszen a szembenálló felek között katolikusok is voltak. Diplomáciailag a semlegesség álláspontját képviselte, de erkölcsileg az isteni- és a természetjog alapján élesen elítélte a német katonai agressziót, illetve felemelte szavát bármilyen faji megkülönböztetés ellen. A háború után, amikor a kelet-európai országok a militáns kommunista ateizmust akarták az ottani keresztény népekre ráerőszakolni, körleveleivel és rádiószózataival sietett segítségükre. Különleges módon is védelmezte a magyar népet az 1956-os forradalom során: néhány nap leforgása alatt négy pápai enciklikát bocsátott ki és elítélte a szovjet katonai intervenciót.
XII. Pius a század két legnagyobb és legpusztítóbb diktatúrája a hitlerista német és a szovjet bolsevik alatt szolgált a béketeremtés krisztusi szándékával, ahogy a háború küszöbén rádiószózatában is hangsúlyozza: "A békével nem veszett el még semmi, a háborúval azonban minden elveszhet." VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 03. 06.