SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Népszabadság (A Vatikánt nyugtalanítja... március 2., 3.o.) a Szentszék sajtóközpontjában úgy értesült, hogy a Vatikánban remélik: a legújabb romániai fejlemények a Szentatya történelmi látogatását nem befolyásolják. A lap úgy tudja, hogy a romániai görög katolikusok levelet intéztek a pápához: állítólag ők is rá akarják beszélni, hogy Erdélybe is utazzon el. Az erdélyi görög katolikusok becsapva érzik magukat, hiszen éppen amiatt álltak el az ortodoxok által elkobzott templomaik visszakövetelésétől, hogy ezzel lehetővé tegyék a pápa romániai látogatását.

Az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ali Agca, II. János Pál pápa merénylője a Szentatya közbenjárását kérte annak érdekében, hogy az olasz hatóságok engedjék el büntetését, vagy legalább adják ki őt Törökországnak (Népszabadság: Távirati... február 27., 2.o.).

A Napi Magyarország (Ellátogat-e a pápa... február 26., 11.o.) a Szentatyát idézi, aki a közelmúltban fogadta Jasszer Arafatot, és kifejezte reményét, hogy az ezredforduló alkalmával részt vehet a Betlehemben megrendezendő ünnepségeken. A lap emlékeztet rá: II. János Pál meghívása mind az izraeli, mind pedig a libanoni és palesztin vezetők részéről továbbra is érvényben van. Remélik, hogy erre a látogatásra valóban sor kerül Jézus születésének 2000. évfordulója alkalmával.

Levélben fordult II. János Pál pápához a száműzetésben működő kurd parlament, arra kérve a Szentatyát, hogy járjon közben a nyugati hatalmaknál és az ENSZ-nél Abdullah Öcalan életének megmentése érdekében. A testület egyben azt is kérte, hogy a pápa fogadja a parlament egy küldöttségét, köztük Yasar Kaya parlamenti elnököt. Angelo Sodano, a vatikáni államtitkárság vezetője még a kurd kérést megelőzően jelezte a Szentszék kérését arra, hogy diplomáciai lépéseket tegyen Öcalan érdekében, amennyiben ilyen irányú egyértelmű felkérés érkezik (Magyar Nemzet: Kurd levél... február 25., 3.o.).

A The Washington Post egyik cikke az Indiában élő keresztények hátrányos, sőt veszélyeztetett helyzetét mutatja be. Az írás rámutat: a világ közvéleményét napjainkban őszinte aggodalommal töltik el azok a hírek, melyek Indiában történt keresztényellenes megmozdulásokról, véres leszámolásokról és egyéb hasonló atrocitásokról tudósítanak, egy olyan országban, ahol évszázadok óta békességben éltek együtt hinduk és keresztények. Az elmúlt évek során legalább száz alkalommal került sor kisebb-nagyobb összecsapásra a Hindu Nacionalista Párt (BJP) égisze alatt tevékenykedő hindu vallási fanatikusok és az országban élő keresztény felekezetek között. Az erőszakos cselekménysorozatok különösen azóta váltak szinte mindennapossá, amióta a BJP 1998-ban hatalomra került. Több tucat keresztény templomot égettek porig, papok és apácák hagyták el parókáikat, rendházaikat. Az elmúlt hónapban nagy felháborodást keltett az a lapunk által is közölt hír, amely arról számolt be, hogy fanatikus hinduk egy ausztráliai keresztény misszionáriust két kiskorú gyermekével együtt leöntöttek, majd meggyújtották őket, miközben a család békésen aludt lakókocsijában. Annak ellenére, hogy az indiai kormány elismeri: a keresztény lakosság ellen irányuló vallási atrocitásokért a vallási fanatikus hinduk a felelősök, Alan de Lastic, Új-Delhi katolikus püspöke szerint gyakorlatilag semmit nem tesz a további vérontás megakadályozása érdekében (Napi Magyarország: Hindu-keresztény összetűzések... február 26., 11.o.).

Keresztények ezrei tartottak tiltakozó felvonulást február 26-án pénteken az indonéziai Maluku tartomány fővárosában, Ambonban, a vallási zavargások elfojtására képtelen karhatalmi erők azonnali kivonását követelve. Az ellenségeskedésben csupán az elmúlt hónapban 200 ember vesztette életét (Népszabadság: Távirati... február 27., 2.o.).

Hazai hírek

Február 27-én szombaton Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület budapesti rendezvényén. A fórumra a volt MOM-kultúrházban került sor. A kormányfő a vezetés és az egyházak kapcsolatáról szólva rámutatott: a fő feladat megteremteni a kormány és a történelmi egyházak együttműködésének kereteit. Szerinte a keresztény nevelés az, ami az emberben akkor is megmarad, amikor már minden olyat elfelejtett, amit megtanult. Meggyőződése, hogy a következő időszakban iskoláinktól nemcsak gyermekeink oktatását, de meghatározott szellemben történő nevelését is elvárhatjuk, és el is kell várnunk. A miniszterelnök úgy véli: kormánya rászolgált a polgári és ezen belül a kereszténydemokrata erők bizalmára. A kereszténydemokraták önállóan nem erősek Magyarországon, de egy jobbközép összefogásban nélkülözhetetlenek: a kovász szerepét töltik be (Magyar Nemzet: A munkájukból élőket segíti... március 1., 1.,3.o.).

A Népszabadság (Szigorítanának... február 27., 1.o.) összeállítása szerint a történelmi egyházak támogatják azt a kormányzati elképzelést, hogy szigorítani kell az egyházak bejegyzésének feltételeit. A törvénymódosítási javaslat még nincs kész, de valószínű, hogy történelmi honossághoz, vagy a mostani száz helyett tízezres létszámhoz akarják kötni az egyházalapítást. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK elnökhelyettese a lapnak elmondta: a katolikus egyház támogatja a tervezett szigorítást és annak mértékével is egyetért. Ahhoz ugyanis, hogy vallási közösségek igénybe vehessenek állami kedvezményeket, valamilyen módon bizonyítaniuk kell, hogy csakugyan jogosultak az egyházi minősítésre. Kálmán Attila, a református zsinat világi elnöke, aki a beteg Bölcskei Gusztáv püspök helyett nyilatkozott, szintén egyetért a szigorítással, csakúgy mint Harmati Béla evangélikus püspök. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a kormány elképzelését támogatandónak nevezte, de a tízezer fős létszámküszöböt kissé túlzónak érezte. Szerinte az ennél alacsonyabb, két-háromezres határ is megfelelne a célnak. Azokra a közösségekre is gondolni kell, amelyek más országokban elismert egyházként működnek, de idehaza sem a történelmi honosság, sem a létszám alapján nem felelnének meg az egyházak számára kidolgozott kritériumoknak. Erre a szempontra Harmati püspök is felhívta a figyelmet. Feldmájer még azt is hozzátette: a történelmi egyházak esetében külön jogi szabályozásra lenne szükség. E tekintetben a reformátusok és az evangélikusok inkább várakozó álláspontot képviselnek, Gyulay Endre pedig úgy véli, ha a kívánt módon változik a törvény, akkor nem indokolt külön jogszabályban foglalkozni a történelmi egyházakkal. A kisegyházak képviselői fenntartásokkal, vagy elutasítóan fogadták a kormányzat elképzelését.

A készülő törvénymódosításról nyilatkozik a Napi Magyarországban (Az összes... február 27., 12.o.) és a Magyar Nemzetben (Igény... március 2., 5.o.) Semjén Zsolt, az NKÖM egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a kormány nem akarja korlátozni a vallásszabadságot, csak a vele való visszaélést szeretné megszüntetni. Az elmúlt tíz év tapasztalata bebizonyította, hogy tarthatatlan és anarchikus az Európában példátlannak mondható hazai szabályozási rendszer. Ma semmi sem veszélyezteti úgy a vallásszabadságot, mint a vele való visszaélés kísértése. Természetesen nem minden újonnan alapított, kis létszámú közösség üzleti vállalkozás vagy destruktív szekta, de az alapvető értékeket és normákat a teóriájukban vagy a gyakorlatukban elutasító csoportokkal szemben határozottan fel kívánnak lépni. "A sátánizmus például nincs egyházként bejegyezve, de bizonyos okkultisztikus elemek a bejegyzett "egyházak" egy részénél is jelen vannak. Azzal is tisztában vagyok, hogy az egyházak alapításának megszigorítása önmagában nem oldja meg a problémát, de ez olyan szükséges feltétel, amelyet a gyámhatóságtól az APEH-ig terjedő fellépésnek kell követnie. A törvényes szabályozás területén természetesen a legszélesebb konzultációt folytatom" mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a valódi egyházaknak tekinthető nagyobb és kisebb egyházakon kívül konzultációt folytat az Európán kívüli világvallások hazai képviselőivel, illetve jogászokkal és vallásszociológusokkal.

Nemeskürty István szerint a magyar millennium időszakára fel kellene függeszteni az állam és az egyház szétválasztását. A kormánybiztos kifejtette: erre azért volna szükség, mert így lehetne biztosítani az ünnepségek össznemzeti jellegét. A kormánynak az a szándéka, hogy a történelmi egyházak ünnepei az állami ünnepek rangjára emelkedjenek a millenniumi időszakban. Így lenne ez például október 31-én, a református egyház ünnepén is. Nemeskürty erről a parlament oktatási bizottságának legutóbbi ülésén beszélt. Korábban a kormánybiztos millenniumi programjában még egy katolikus ünnep, mindenszentek november 1-je munkaszüneti nappá nyilvánításáról beszélt. Lapértesülések szerint a katolikusok nem ezt az ünnepet, hanem augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony, és január 6-át, vízkereszt ünnepét javasolták, míg a reformátusok nagypénteket, áldozócsütörtököt és pünkösdhétfőt kérték vissza. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta: Nemeskürty javaslata, hogy az ünnepi másfél évben fel kell függeszteni az állam és az egyház egyébként alkotmányosan helyes szétválasztását, egyelőre nem került a kormány elé. Borókai ezt a kormánybiztos ötletének nevezte. Hozzátette: Nemeskürty István Orbán Viktor miniszterelnökkel és Hámori Józseffel, az NKÖM vezetőjével egyezteti elképzeléseit, az általuk elfogadott javaslatok kerülnek aztán a kabinet elé (Magyar Hírlap: Nemeskürty... február 27., 5.o.).

A Magyar Hírlapban (február 27., 7.o.) Makai József Lex Nemeskürty című, ironikus hangvételű jegyzetében mulatságosnak tartja Nemeskürty István ötletét, aki szerinte sorozatban teszi nevetségessé magát. Makai bajnak azt tartaná, ha a kormány elfogadná a kormánybiztos valamelyik ötletét. "Egyelőre egyedül a kormánynak kell eldöntenie, meddig tűri biztosának különös csapongásait" írja az MH publicistája.

Az ifjúsági sportminiszter valamennyi tanácsadó testületébe, illetve a Magyar Gyermek és Ifjúsági Alapítvány kuratóriumába be kívánja vonni a történelmi egyházak képviselőit. Deutsch Tamás erről Debrecenben tájékoztatta Bölcskei Gusztáv református püspököt, a magyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnökét. A találkozót követő sajtótájékoztatón a miniszter bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök részvételével májusban magyar-magyar ifjúsági találkozót rendeznek, ahová a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőit várják (Magyar Nemzet: Egyházi tanácsok... február 26., 3.o.).

A Magyar Nemzetben (február 27., 22.o.) Hankó Ildikó Hittel és akarattal a szegényekért címmel a Szociális Missziótársulat történetét mutatja be röviden. A szerző kiemeli: egy korát jóval megelőző, modern szemléletű szolgálatot folytató apácarend próbál ismét talpra állni a meghurcoltatás után. Régi székházukban, a Krisztina körúton megpróbálják újrakezdeni társadalmunk elhanyagolt rétegeinek keresztény szellemiségű, ingyenes segítését és felkarolását. Ügyvivőjük Józsa nővér (Mogyorossy Erzsébet), akinek hite és akarata az elmúlt ötven évben sem csökkent.

A Magyar Nemzetben ("Mi jobban..." február 27., 12.o.) Szőnyi Szilárd cikke Palkovics Balázs kálváriáját mutatja be, aki 1998. január 3-án elveszítette akkor másfél éves kislányát és élettársát. Szerelme távozásának idején, s a gyermekéért folytatott küzdelem során a 27 éves fiatalember hihetetlen mértékű butasággal és gonoszsággal találkozott. A szerző a lap birtokába jutott dokumentumok segítségével nyújt bepillantást a magyarországi szcientológiai egyház tevékenységének egy szeletébe. Szőnyi cikkének végén megjegyzi: bár egy párkapcsolat megromlásának számtalan oka lehet, az mégiscsak elgondolkodtató, hogy egy egyház tanításai nem két ember szeretetközösségének erősítését, hanem szétzilálását segítik elő. A rendelkezésre álló dokumentumok ugyanis csak így értelmezhetőek. MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 1999. 03. 06.