Biztosan létrejön a romániai katolikus hívőkkel való találkozás, a kérdés csak az, hogy milyen formában. A pápa nemcsak az ortodox egyház miatt, hanem természetesen a katolikus egyház miatt is megy, ez magától értetődő, hiszen mindig ezt tette hangoztatta a Napi Magyarországban (A pápa... március 5., 1.,9.o.) Karl-Josef Rauber budapesti pápai nuncius II. János Pál pápa közelgő romániai látogatásával kapcsolatban. Arra a felvetésre, hogy Erdély vajon nem lenne-e jobb helyszín, mint Bukarest, a nuncius elmondta: Alapvetően attól függ a program, hogy milyen hosszú lesz az utazás. Biztos vagyok abban, hogy Bukarestbe elmegy az összes püspök, és sok hívő is ellátogat majd. Ugyanakkor ha a pápának nem nyílik lehetősége bizonyos országrészek meglátogatására, ez nem jelenti azt, hogy azokkal a vidékekkel megszakad a kapcsolat. Karl-Josef Rauber leszögezte: a Szentszék fontos törekvése a kisebbségek támogatása, amennyiben ehhez adottak a lehetőségek.

A Népszabadság (Csak Bukarestbe megy... március 9., 3.o.) viszont arról ad hírt, hogy a Román Ortodox Egyház nyilatkozatot adott ki a pápa romániai programjáról. Ebben leszögezik: a Szentatyát szívesen látják, a Vatikán küldöttjével januárban kialakított program szerint. Ami annyit jelent, hogy kizárólag Bukarestben. A bukaresti ortodox pátriárka hivatala visszautasítja azokat a vádakat, miszerint ellenezné II. János Pál pápa erdélyi látogatását. A dokumentum szerint a pápa programját Giovanni Battista Re vatikáni küldöttel egyetértésben dolgozták ki január 15-én, és azt még a héten nyilvánosságra hozzák. A pátriárka hivatala figyelmeztet: ha a pápa romániai látogatása meghiúsulna, azért a felelősség kizárólag azokat terhelné, "akik a testvéri, ökumenikus kapcsolatokat megmérgezik." Megfigyelők a bukaresti ortodox nyilatkozatból a görög és a római katolikusok felé megfogalmazott ultimátumot vélnek kihallani: vagy lemondanak a pápa erdélyi látogatásának erőszakolásáról, vagy pedig az ortodox egyház végképp visszavonja a meghívót. A nyilatkozat szerint az ortodox egyház tartja magát az eredeti egyezséghez, így nem lehet azzal vádolni, hogy a pápa romániai látogatásának időben és térben határt szabna. A vitába Radu Vasile kormányfő is beleszólt. Kijelentette: megengedhetetlen az, hogy a pápát éppen a '48-as román forradalom évfordulója körüli időpontban ne engedjék Balázsfalvára, az erdélyi román '48 központjába látogatni.

A Magyar Hírlapban (március 5., 7.o.) Neumann Ottó Sértve szeretni című cikkében Tempfli József nagyváradi római katolikus püspököt idézi, aki a minap remegő hangon jelentette ki: ha a pápa romániai látogatásakor nem misézne Erdélyben a római katolikus és a görög katolikus hívők előtt, jobb ha ki sem mozdul a Vatikánból. Neumann magyar katolikus egyházi vezető részéről teljesen szokatlannak tartja a Szentszéknek címzett bírálatot. Úgy ítéli azonban meg, hogy az erdélyi papság és hívők lelkiállapotát kifejező sértettség indokoltnak látszik. Ha a Szentatya valóban csak Bukarestet keresné fel, az nemcsak a magyar kisebbséget sértené, hanem a román nemzetiségű görög katolikusokat is, akik azt remélik, hogy a pápa közbelépése nyomán visszakaphatják az ortodox egyháztól egykori vagyonukat. Neumann tényként állapítja meg, hogy a Szentszék számára a vallások közeledése a legfontosabb. Így azt reméli, hogy a román ortodoxokkal folytatott dialógustól az orosz vagy a román fennhatóság alatt élő katolikusok állami "kezelése" minőségileg megjavult. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a kommunista államokban, így Magyarországon sem lett könnyebb a katolikusok helyzete a Vatikán nyitása következtében, de mint írja, a kétezer éves egyház távlatokban gondolkozik, s abban bízik, hogy a jó viszony érdekében tett erőfeszítések egyszer majd gyümölcsöznek, "és a szüretelők a mostani sértettek is lehetnek."

A Napi Magyarország (Vietnamba látogat... március 5., 3.o.) beszámol arról, hogy Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő bejelentette: a Vatikán és Vietnam tanulmányozza a diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetőségét. A nagykövetcsere megnyithatja az utat II. János Pál pápa esetleges vietnami látogatása előtt. A közeli napokban Hanoiba utazik Celestino Migliore, a Vatikán külügyi államtitkára és megbeszéléseinek programján szerepel a diplomáciai viszony tanulmányozása is. Elemzők szerint a vietnami zarándoklat újabb történelmi állomás lenne II. János Pál külföldi utazásainak történetében. A buddhista többségű Vietnam 78 millió lakosából 8 millió a katolikus.

A Magyar Nemzetben (A Kristálykatedrális... március 6., Magazin 1.o.) Kő András a Los Angeles-i Kristálykatedrálist mutatja be, amely a modern építészet remeke. Ökumenikus istentiszteleteket tartanak benne. A felszentelés 1980. szeptember 14-én volt. A tudósító szerint ettől a naptól kezdve valóságos emberáradat kereste fel a katedrálist, hogy ámulattal adózzanak a csodálatos épületnek, amelyet 128 láb magasra, 207 láb szélesre és 415 láb hosszúra építettek. Az alkotó Philip Johnson, Amerika első számú építésze volt. A cikk szerint az építkezés egyik legfőbb mozgatója Robert Schuller tiszteletes volt, akinek kedvenc mondása: "Istennel minden dolog lehetséges." A televízió segítségével ma 3,5 millió ember hallgatja meg vasárnap Schuller prédikációit.

A Napi Magyarországban (Katolikus újjászületés... március 6., 12.o.) Majnek Antal, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság püspöke nyilatkozik. A cikk szerint az igen kisszámú helyi lelkész és a többi missziós pap mellett nagymértékben Majnek Antalnak köszönhető, hogy Kárpátalján újjászületett a katolikus hitélet, ahogy ő fogalmaz: "új hajtás sarjadt egy szinte teljes egészében levágott fából." A püspök elmondta, hogy Kárpátalján jelenleg folyik vallási nevelés mind az iskolákban, mind a templomokban, s hozzáláttak a nevelési munkához az Irgalmas Nővérek is. A katolikus egyház külön figyelmet szentel itt a többi nemzetiségnél sokkal elesettebb helyzetben lévő hívő cigánysággal való törődésre. A nagy szegénység miatt az egyház kiterjedt karitatív tevékenységet folytat. Megpróbál segíteni híveinek a gazdálkodásban és vállalkozásban. A püspök arról is szólt, hogy az egykor elkobzott ingatlanjaik visszaszerzésében alig van előrelépés, még ha faluhelyen egyszerűbben rendeződnek is az ezzel kapcsolatos kérdések. Legrosszabb a helyzet a megyeszékhelyen, Ungváron, ahol a legtöbb katolikus ingatlan volt. Itt semmilyen előrelépés nem történt.

Hazai hírek

A Népszabadság (Egyre több... március 8., 5.o.) összeállítása szerint a rendszerváltozás óta hatról 87-re emelkedett a katolikus szerzetesrendek által fenntartott iskolák száma, a diákok létszáma pedig 2000-ről 14 500-ra nőtt. Kállay Emil, az Iskolafenntartó Szerzetes-elöljárók Konferenciájának elnöke szerint ez a tendencia tovább folytatódhat: az egyházi oktatási intézményekbe több gyerek jelentkezik majd, mint ahányat fel tudnak venni. A lap beszámol arról, hogy a szerzetesi elöljárók minapi tanácskozásán Szemkeő Judit, az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára kifejtette: az egyházi iskolák többségét várhatóan nem érinti majd a nemzeti alaptantervnek az a módosítása, amely kerettantervek bevezetését írja elő. Az egyházi oktatási intézmények ugyanis már 1993-94-ben kidolgozták kerettanterveiket, amelyeket az előző kormány időszakában a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elfogadott. A rendszerváltozás idején három férfi és egy női szerzetesrend tartott fenn hat iskolát. Jelenleg 25 szerzetesrend 87 intézményt működtet: 29 kollégiumot, 27 gimnáziumot, 15 általános iskolát, a többi óvoda és szakképző iskola. A szerzetesi iskolákban tanító 1455 tanár 84 százaléka világi oktató, a szerzetes tanárok 228-an vannak. Kállay Emil elmondta: a férfirendek közül a piaristák működtetik a legtöbb intézményt, kilencet. A ferencesek öt, a ciszterciek négy, a bencések három iskolát tartanak fenn. A női rendek közül a szegény iskolanővéreknek nyolc, az angolkisasszonyoknak hét, a kalocsai iskolanővéreknek hat, az Isteni Megváltóról elnevezett iskolanővéreknek két oktatási intézményük van.

A budapesti Apor Vilmos téren található Hully Gully mulató megvásárlásával kíván nagyobb templomhoz és közösségi helyiségekhez jutni a felső-krisztinavárosi római katolikus egyházközség nyilatkozta a Magyar Nemzetben (Ismét az egyházé lesz... március 10., 4.o.) Györgydeák Márton. A plébános találkozott Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel, aki jóváhagyását adta a vállalkozáshoz. A tulajdonos Divatfodrász Szövetkezettel március végén megkötendő, Györgydeák által méltányosnak nevezendő szerződés értelmében a plébánia 220 millió forint plusz áfa összeget fizet az ingatlanért.

A Szent István-bazilika több mint 15 éve folyó felújítási munkálatainak anyagi hátterét idén elsősorban az állami költségvetés 900 millió forintos támogatása jelenti nyilatkozta a Magyar Nemzetnek (Megszépül a bazilika... március 9., 1.,4.o.) Szabó Géza. A bazilika kanonok-plébánosa azt szeretné, hogy a millenniumi ünnepségek idejéig elkészüljön a homlokzat, a Bajcsy-Zsilinszky út felőli két torony, a Lotz Károly által tervezett kupolabelső és a kupoladoboz ez utóbbi részt most állványozzák fel, ám a munkálatokhoz még tavalyi pénzeket használnak fel. A költségvetési összeghez való hozzájutást és annak felhasználását meglehetősen késlelteti az a tény, hogy a közbeszerzési törvény előírása szerint a munkálatok elvégzésére szóló pályázatot lebonyolító közreműködésével kell kiírni, így Szabó Géza szerint kérdéses, hogy 2001. augusztus 20-áig elkészülnek-e a főhomlokzat felújításával. A kanonok-plébános azt is elmondta: míg 1990 előtt a Fővárosi Tanács többször is adott, összesen csaknem százmillió forint összegű támogatást, a rendszerváltozás után az önkormányzat eddig még sohasem járult hozzá a munkálatok költségeihez. Szabó Géza szerint ez azért is különös, mert bizonyára az önkormányzatnak is hasznot hoz a Szent István-bazilika idegenforgalma, hiszen az idegenvezetők a Hősök tere után a másodikként általában itt állnak meg csoportjaikkal. MK