Megmenti a helyzetet a Vatikán kötelezettségvállalása, amely szerint a pápa 2001-ben ismét ellátogat Romániába, és akkor Erdélyt is felkeresi vélekedett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt két szenátora, miután Jean-Claude Périsset nuncius tájékoztatta őket a döntésről. Az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla úgy véli, ökumenikus és politikai szempontból egyaránt nagy eredmény, hogy a katolikus egyházfő most először ellátogat egy ortodox államba, ezt azonban nem kellene szembeállítani az erdélyi katolikus hívők azon természetes igényével, hogy vendégül láthassák (Magyar Nemzet: Külpolitikai... március 19., 2.o.).

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa kolozsvári ülésén levélben kérte a pápát, hogy romániai útján keresse fel Erdélyt is. Mivel a látogatás ökumenikus lesz, a résztvevők leszögezték: ha valahol, akkor Erdélyben lehet erre hivatkozni, hiszen Erdély közepén, Tordán foglalták először törvénybe a különböző vallások szabadságát és egyenlőségét. A magyar kereszténység millenniumának küszöbén az erdélyi magyar katolikus hívek kérésének esetleges elutasítása fájdalmasan érinti a 15 milliós keresztény magyarságot olvasható a levélben, amely azzal zárul: ha a Szentatya véglegesen úgy döntene, hogy elkerüli az erdélyi híveket, akkor inkább maradjon el a tervezett pápai út (Magyar Hírlap: Erdélyi levél... március 23., 2.o.).

A Népszabadságban (Abba Pater... március 20., 3.o.) Seres Attila római tudósító arra keresi a választ, hogy miként fogadják majd az emberek a Szentatya most megjelent CD-lemezét? A szerző rámutat: II. János Pál lemezéből több mint 25 millió példányt akarnak eladni. Szerinte a tamáskodókkal szemben a Vatikán és az éneklő pápa abban bízik, hogy az Abba Pater megjelenésével megváltozik a világ, s a drog hatása alá került, az erőszaktól megfertőzött fiatalokat ez a lemez közelebb viszi Jézus Krisztus eszményképéhez.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (A püspöki kar... március 19., 5.o.) Balás Béla kaposvári megyéspüspökkel készített interjút, aki elmondta: fő feladatának az emberek személyes megszólítását, a vidéki Magyarország katasztrofális helyzetének javítását tartja. "Valamiképpen a püspöki kar proletárjának tekintem magamat de mire is mennék én itt doktorátussal, fennkölt stílussal, magas eszmeiséggel? Magyarország iszonyú sebeivel találkozom a somogyi lakosság például néhány évtized alatt a harmadára csökkent. Fojtogató élményem, hogy egy-egy vidéki utamról hazajőve szinte a "halált kell lezuhanyoznom magamról". Ha viszont feladataink kimerülnének az állandó temetésekben ha egy korábbi kritikusunk fogalmazását idézve, csupán a saját halottasmenetünket celebrálnánk , s ha nem volna hitem, már rég feladtam volna. Úgy vélem, az én szerepem a szakadékok áthidalásában, a személytől személyig, tábortól táborig vezető utak építésében áll." Balás Béla úgy érzi, "ez most a misszióm Magyarországot alul, vidéken menteni." A főpásztor a Szentatya romániai látogatásáról kifejtette: "A Szentatyának ereje legvégén lehetősége van belátása szerint intézni a dolgait, s kár ezt a kérdést ennyire átpolitizálni. Úgy látszik, a mostani pápánk nem arra készül, hogy egy-egy kiemelt népcsoport mellé álljon. Nyilvánvalóan már "világhajóban" evez; az utolsó alkalmakat valószínűleg arra tartalékolja, hogy kapcsolatot létesítsen az ortodoxiával, illetve, hogy a Vatikán és a még nem látogatott országok között legalább pallót építsen ki. Talán a jó Isten neki is ad egy második alkalmat, vagy pedig valamelyik utódja már számunkra is igazságosabb tud lépni. Szívem mélyén tehát nem neheztelek döntéséért; én a helyében látva, milyen darázsfészekbe nyúl annyit tettem volna másként, hogy bizonytalan időre elhalasztom az utazást."

Az idén elkezdik az új görög katolikus hittudományi egyetem építését Nyíregyházán jelentette be Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök a megyei önkormányzat és az egyházi vezetők megbeszélése után a szabolcsi megyeszékhelyen. Elhangzott: az országban görög katolikus lelkészképzés egyedül a nyíregyházi főiskolán van, amely 1995-ben a római egyetem affiliált intézménye lett. A 62 szeminarista közül 26-ot a szlovákiai, kárpátaljai és romániai magyar anyanyelvű görög katolikusok küldtek. A fórumon Bosák Nándor, a debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye püspöke elmondta: stabilizálódott a papság létszáma, de az egyházközségek közötti ésszerűbb elosztásra van szükség (Napi Magyarország: Görög katolikus hittudományi egyetem... március 20., 12.o.)

Katolikus általános iskola indulhat idén szeptemberben Zuglóban. A kerület képviselőtestületében többségben lévő MSZP-SZDSZ-frakció tagjai úgy döntöttek: 12 évre átadják az intézményt az egyháznak. Az Egressy út 178/G szám alatti iskola átadását az Esztergom-budapesti Főegyházmegye kezdeményezte. Halász Iván alpolgármester elmondta: azért döntöttek az átadás mellett, mert ellenkező esetben az épületben teljesen meg kellett volna szüntetni az oktatást. Az intézményben ugyanis az utóbbi három évben százötvennel csökkent a tanulólétszám. Az átadást eredetileg a konzervatív ellenzék is támogatta. A Fidesz-frakció azonban most úgy nyilatkozott: nem értenek egyet az önkormányzati iskola megszüntetésével. Azt szerették volna elérni, hogy az egyház kapjon egy másik intézményt általános iskola alapítására. A szerződés szerint az önkormányzat néhány millióval hozzájárul az intézmény működtetéséhez (Népszabadság: Lesz katolikus iskola... március 19., 29.o.).

Összesen 123 dolgozat érkezett a Magyarországi Mindszenty Alapítvány történelmi pályázatára, amelynek eredményét ünnepélyes keretek között hirdették ki március 20-án szombaton Budapesten. A díjakat Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára és Habsburg Mihály, az alapítvány elnöke adta át. A szervezet Mindszenty József bíboros letartóztatásának 50. évfordulója alkalmából tette közzé felhívását gimnáziumi tanulók számára (Napi Magyarország: Mindszenty... március 22., 2.o.).

Göndöcs Benedek apát-plébánosnak, Gyula város egykori országgyűlési képviselőjének életművét bemutató emlékkötetet jelentetett meg a Békés megyei levéltár. Göndöcs Benedek két évtizedig volt gyulai plébános, és az 1880-as években az ő kezdeményezésére váltotta meg a város a regálékat, ezzel alapozva meg fejlődését. Szót emelt a szeri monostor maradványainak, a honfoglalás emlékhelyének a megmentéséért, a nemzeti emlékhely gondolata is tőle származik (Magyar Nemzet: Napló március 22., 9.o.).

Az Oktatáskutató Intézet által készített felmérés szerint az elsőéves jogász- és közgazdászhallgatók akik jó eséllyel pályáznak arra, hogy az új nemzedék vezetőivé váljanak 43 százaléka jár templomba, s 23 százalék rendszeresen, 24 százalék pedig néha szokott imádkozni is. A felekezetek arányában első helyen a katolikusok szerepelnek 51 százalékkal, ezt követi 13 százalékkal a reformátusok aránya, 3 százalék az evangélikus, 2 százalék görög katolikus, s egy-egy százaléknyi baptista, izraelita és görögkeleti található közöttük. 28 százalékuk nem tartozik egyik felekezethez sem (Magyar Hírlap: Nyitottabbá vált... március 22., 1.,5.o.). MK

SAJTÓBESZÉLGETÉS A PÜSPÖKKARI TITKÁRSÁGON