A Magyar Nemzet (Marhaszív... március 29., 20.o.) beszámol arról, hogy a kékkői vár Szent Anna-kápolnájának rekonstrukciója során az oltár mögött egy méter mélységben, egy hatvan centiméteres, bronzból készült vödörszerű edényben konyhasóval konzervált állati szívre bukkantak az építészek. A felfedezésre még tavaly októberben került sor, a hírt azonban csak a napokban tette közzé a kékkői vár igazgatója, mert az első vizsgálatok eredményének maga sem akart hinni: azt állapították meg ugyanis, hogy egy 220 éve eltemetett állati egészen pontosan szarvasmarha szívről van szó, ami Szlovákiában abszolút egyedülálló lelet. Az ipolysági Márton István járási állatorvos szerint a szükséges vizsgálatok az első feltevést igazolták. A történészek azt is kinyomozták a salgótarjáni levéltárban, hogy a szarvasmarha szívének az elhelyezése a kápolnában feltehetően az 1771-1772-ben a térségben dúló marhavésszel függhet össze. A levéltári adatok szerint a kápolna Szentanya szobráról az idő tájban csodatevő legendák keringtek, feltételezhető tehát, hogy a házisóval konzervált marhaszívet a marhavész megállítása szándékával helyezték el a kápolna oltára mögött, a Szentanya szobra mellett. A kékkői vár vezetői úgy döntöttek: a kápolna rekonstrukciójának befejezése és a szív megfelelő konzerválása után az egyedülálló leletet kiállítási tárggyá teszik, s ez év májusától a vár látogatói megtekinthetik a 220 esztendős állati szervet is.

Hazai hírek

A Népszabadságban (Gyulay Endre... március 30., 1.o.) egyházi vezetők mondták el személyes véleményüket a jugoszláviai eseményekről. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK elnökhelyettese szerint csak a történelem döntheti el, hogy helyes lépés volt-e NATO-támadást indítani Jugoszlávia ellen. A püspök úgy fogalmazott: "Mindenfajta akció elítélendő, amely emberi értékeket és életeket veszélyeztet: a koszovói albán lakosságot fenyegető népirtás éppen úgy, mint a NATO hadművelete." Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat elnöke emlékeztetett arra, hogy egyháza azért támogatta a NATO-tagságot, mert úgy gondolta, Magyarország olyan szövetséghez tartozhat, amely megnyugtatóan garantálja a biztonságot. Ezt a kérdést külön kell választani a Jugoszlávia elleni akciótól. Mint mondta, vannak helyzetek, amikor csak rossz és még rosszabb választás adódik. Mindenesetre az egyházaknak azokért is kötelessége és felelőssége imádkozni, akik a döntéseket hozzák hangsúlyozta Bölcskei püspök. Harmati Béla evangélikus püspök aggasztónak nevezte, hogy a vajdasági városokban eluralkodott a félelem és a kilátástalanság. Katasztrófának nevezte, hogy az albánok és a szerbek nem tudtak megegyezni egymással. Az evangélikus püspök elutasítja az erőszakot, de úgy látja, a katonai beavatkozáson kívül nem maradt más eszköz. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója kijelentette: "Nem vagyunk politikusok, nem látjuk át a szövevényes helyzetet, emberileg sajnáljuk az ártatlanul szenvedőket." A Mazsihisz a jugoszláviai zsidó közösség kérésére segít a veszélyben lévő gyermekeken és fiatalokon. Zoltai megerősítette a lap értesülését, hogy zsidó menekültek is érkeztek Magyarországra, de elhelyezésük körülményeiről nem árult el részleteket.

A Magyar Karitász felhívást tett közzé a jugoszláviai bombázások miatt otthonuk elhagyására kényszerültek megsegítésére. Az osztrák Karitásszal közösen meghirdetett akciót az tette szükségessé, hogy egyre több menekült fordul segítségért a Karitász országos hálózatához is. A befolyó pénzadományokat elsősorban a kisgyermekükkel menekülő asszonyok megsegítésére fordítják. A számla száma: ABN-AMRO Bank 10201006-50054310 (Népszabadság: Keretes március 31., 3.o.).

Nagy Péter Tibor, az Oktatáskutató Intézet munkatársa egy tanulmányt készített a fiatalok és felnőttek vallásosságáról, az egyházakhoz való viszonyukról. Eszerint a 18-23 éveseknek mindössze 5,6, az idősebbeknek pedig 9,3 százaléka vélekedik úgy, hogy az egyházi iskolákat elsősorban az államnak kell fenntartania, annak ellenére, hogy jelenleg ez a finanszírozási gyakorlat. A fiatalok egyharmada, a felnőtteknek pedig 42,3 százaléka vélekedik úgy, hogy a felekezeti iskolákat az államnak és az egyházaknak a költségeket fele-fele arányban kellene fenntartaniuk. A zömében vagy teljesen egyházi fenntartásra szavaz 61,6 és 45,7 százalék. Ez a jelenlegi gyakorlattal teljesen ellentétes mutat rá a felmérés eredményét ismertető Népszabadság (Egyházi iskolák... március 29., 5.o.). A fiatalok 14,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik semmilyen vallásos felekezethez. A 18-23 éveseknek 9,3 százaléka állította magáról határozottan, hogy ateista. A megkérdezettek 71 százaléka katolikusnak, 14 százaléka reformátusnak, 3,4 százaléka evangélikusnak mondta magát, de csak 9,5 százalék követi egyháza tanítását. A felnőtteknél ez az arány 20,6 százalék. A fiatalok 34,2 százaléka sohasem látogat istentiszteletet, 21,3 százalékuk pedig egyszer egy évben megy el templomba. Az egyházi ünnepeken 30,4 százalékuk jelenik meg istentiszteleten, havonta 7,2, hetente 7 százalékuk jár templomba. A felnőttek 17,4 százalékánál a heti rendszeresség a jellemző. A fiataloknak 57,5 százaléka gondolja azt, hogy az egyháznak van szerepe az erkölcsi kérdések megoldásában, s csak 35,7 százalékuk utasítja ezt el. A felnőttek esetében már 67,9 százalék mond igent, s csak 26,6 százalék nemet erre a kérdésre. A fiatalok és a felnőttek 63,4 és 69,1 százaléka vélekedik úgy, hogy a pártválasztásnál nem fontos az azonos vallás. Az egyház társadalmi szerepvállalásával a fiataloknak és a felnőtteknek egyaránt 61 százaléka elégedett. Csupán 14,9, illetve 16,7 százalékuk gondolja azt, hogy nem elég nagy szerepet játszanak. Az egyházaknak a politikába való beleszólását a fiatalok 80,4 százaléka elutasítja, s a felnőtteknek is csaknem 70 százaléka vélekedik így. A 18-23 éveseknek csupán 6,3, az idősebbeknek pedig 14,7 százaléka gondolja úgy, hogy az egyházak működésének költségeit az államnak teljes mértékben térítenie kell.

A több mint 80 bejegyzett felekezet közül mindazokat meghívják a Vallás, társadalom, törvényhozás címmel április 27-én tartandó parlamenti nyílt napra, amelyek korábban bármilyen kapcsolatba kerültek az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságával tájékoztatta a Magyar Nemzetet (Meghívják... március 4.o.) Kósáné Kovács Magda. A testület elnöke elmondta: csaknem 200 meghívót küldenek ki az egyházaknak, tudósoknak, egyetemi tanszékeknek, folyóiratoknak és a témával foglalkozó politikusoknak. Azon vallási közösségek pedig, amelyek nem kaptak értesítést, de hozzá szeretnének szólni a nyílt nap témáihoz, részvételi szándékuk jelzése után meghívót kaphatnak. Az NKÖM által szervezett eseményen külföldi és hazai szakértők tartanak előadást az európai vallásosságról, az egyházügyi szabályozás alkotmányos kereteiről és a kisegyházak jogegyenlőségéről.

Fehér György Miklós János-passió című művének ősbemutatóját tartották március 28-án vasárnap este hét órakor a Bosnyák téri római katolikus templomban. A XIV. kerületi Polgármesteri Hivatal patronálta bemutató a zuglói orgonaestek ez évi tavaszi sorozatába illeszkedett. Bubnó Tamás, Cser Péter, Hámori Szabolcs, Viszló István, Felvinczi Zsolt és Károly Ágnes adták elő a művet. Közreműködött a budapesti Tomkins Énekegyüttes (Napi Magyarország: Új... március 29., 11.o.).

A Magyar Nemzet (A GNN... március 29., 1.,5.o.) visszatér arra, hogy az utóbbi hetekben éles hangú vita alakult ki a tervezett Good News Network (GNN) keresztény kereskedelmi televízióval kapcsolatban. Almási Mihály, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke, a baptista egyház elnöke az MTV Szabad verseny című műsorában azt állította, hogy a vállalkozás a történelmi egyházak támogatását élvezi. Az érintettek azonban közleményben határolódtak el a GNN-től. Almási a lapnak elmondta: a gúnyolódás és számos vonatkozásban a rágalmazás kategóriájába tartozik az a szakértői szándék, ahogyan az említett műsor a vállalkozást igyekezett beállítani, s ezért alakulhatott ki a nézőkben az a téves benyomás, hogy a baptista egyház elnöke valamiféle 2000-re világvégét jósoló amerikai tévtanítás pártfogója. Almási Mihály ugyanakkor elmondta: a GNN néhány hete szerződést kötött a Magyar Bibliatanáccsal amelynek nevében az egyezményt a testület elnöke, Harmati Béla evangélikus püspök látta el kézjegyével a hazai bibliakiadás támogatására, illetve az úgynevezett Vizuális Biblia elindítására. Ennek lényege, hogy 400 filmben mutatnák be a teljes Szentírást, és ez korántsem nevezhető szektás tevékenységnek. Hozzátette: a híradásban a GNN által kibocsátott videofilmek egyáltalán nem kerülnek majd adásba. Almási kijelentette: a katolikus egyház médiabizottságának elnökével, valamint a református és az evangélikus egyház püspök-elnökeivel megbeszélést folytatott a kezdeményezésről, de arról nincs szó, hogy bármelyiküktől garanciát kapott volna. Garanciát éppen a GNN adott az egyházaknak vétójog gyakorlására. Egyikük sem zárkózott el viszont a gondolattól, hogy a GNN áprilisra ígért írásos ajánlatának ismeretében tovább tárgyaljanak, s esetleg felálljon egy egyházi testület a "szektás, kártékony anyagok kiszűrésére." Az itthon készült műsorok egyébként az egyes egyházak nevével fémjelezve, saját hatáskörben ellenőrizve készülnének.

Protestáns tábori püspököt szenteltek március 25-én csütörtökön Csuka Tamás dandártábornok személyében, a Kálvin téri református templomban. Az istentiszteleten beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök (Magyar Nemzet: Hírek március 26., 4.o.). MK

A Mazsihisz tisztújító közgyűlésén az eddigi elnök, Feldmájer Péter helyett Tordai Pétert választották meg. Az 51 éves új elnök elmondta: a teljes magyar zsidóságot akarja képviselni. Élénkíteni akarja a párbeszédet a kormányzattal. A haláltáborok áldozatai után járó 30 ezer forintos összeget megalázóan alacsonynak tartja, ezért követelni fogja, hogy a törvényhozás egyenlő mértéket alkalmazzon a kárpótlásban. Szükség esetén tüntetést is szervez. Az elnök továbbra is jó kapcsolatot szeretne a többi történelmi egyházzal (Népszabadság: A Mazsihisz... március 31.o.). MK