Szintén az MN (Külpolitikai... április 3., 2.o.) beszámol arról, hogy a Szentatya nemleges választ kapott békéltető levelére mindhárom címzettjétől. A római Il Messaggero szerint Clinton "a pápai felhívás vallási indoklásának tiszteletlen újraidézésével" válaszolt, amikor azt mondta, hogy "nem ünnepelhetjük Krisztus feltámadását oly módon, hogy akár csak egyetlen napra is szabad kezet adunk ártatlan polgári személyeknek további gyilkolásához." Az olasz újságok szerint süket fülekre talált Belgrádban Jean-Louis Tauran érsek is. Pedig a belgrádi vezetők értésére adta, hogy a pápa olyan ellenőrzött tűzszünetet óhajtana, amely garantálja, hogy a fegyvernyugvás idején egyik fél se jusson közelebb céljai megvalósításához.

A Népszava Szép Szó című mellékletében (április 3., V.o.) Rónay Tamás II. János Pál korunk viharaiban című cikkében a Szentatya személyiségét elemzi. Felteszi a kérdést: "Valójában kicsoda II. János Pál pápa? Korunk lelkiismerete, aki megkísérli jó mederbe terelni a harmadik évezredre készülő világunkat? A vasfüggöny lebontásának vezéralakja? Esetleg teológiai kérdésekben túlontúl konzervatív egyházfő? Netán egyszerű lelkipásztor, aki minden akadályt legyőz, csakhogy Krisztus s az evangélium szavát terjessze a világban? E felvetésekre nem lehet egyenként válaszolni, mert II. János Pál századunk egyik legösszetettebb és legjelentősebb alakja... személyes nagyságát bírálói sem vonják kétségbe. Karizmatikus személyisége a világ egyik legnagyobb alakjává teszi." A cikkíró a Szentatya egyik méltatóját idézi, aki 70. születésnapján írta: "Olyan pápa ő, akinek nagy hatása volt Keleten, akinek jó érzéke van a szociális kérdésekhez és ínséghez Délen, aki az ember javát keresi, aki nem tévedhetetlen, mégis megjeleníti a kereszténységet és egyházat a modern világban." Rónay hozzáteszi: "valljuk meg, mindez nem kevés". A szerző külön kiemeli: a pápai küldetés teljesítésének igazi nehézségét az ökumené és a nemzetiségi kérdések feszültségei okozzák. Bár II. János Pál a katolikus egyház múltjának jó néhány eseményével kapcsolatban példamutató nyíltsággal gyakorolt önkritikát és többször kezdeményezett párbeszédet a keresztények és a zsidó vallásúak között, a gyakran hátrányos helyzetben élő kisebbségek ügyében nem tudott áttörést elérni. A Szlovákiában élő magyarok például hiába kérték tőle, hogy nevezzen ki magyar származású megyéspüspököt, nem történt előrelépés a csángók lelki gondozásának megoldásában sem, legújabban pedig tervezett romániai látogatásának programja és útvonala keltett elkeseredést az ott élő magyar katolikusok között, akik abban reménykedtek, hogy Erdélyt is felkeresi apostoli gondoskodása jeléül. Rónay Tamás szerint az erdélyiek fájdalmát aligha mérsékli, hogy a hivatalos közlések szerint II. János Pál nem megszokott lelkipásztori látogatásainak egyikére indul Romániába, hanem a román ortodox egyházzal és annak pátriárkájával keresi a kapcsolatot. A szerző a problémák egy részét a pápa személye iránt megmutatkozó fokozott politikai elvárásokban látja. "Ám sokan vélekednek úgy, hogy vállalt szerepe gyakran szélmalomharc. Mert bár a világgazdaság főszereplői illemtudóan és tisztelettel hallgatják végig intelmeit, az általa hangoztatottakból semmit sem valósítanak meg. Ha csak azt az egyetlen példát vesszük, hányszor nyilvánította ki az öregek megbecsülésének kötelmét, hányszor mondta el, hogy szükségük van rájuk és tapasztalataikra, s ha mindezt egybevetjük anyagi helyzetükkel, bizony lehangoló következtetésekre juthatunk."

A Magyar Nemzet (Szent László... április 3., 17.o.) telefoninterjút készített Tempfli József nagyváradi római katolikus püspökkel. A főpásztor elmondta: Románia alkotmánya biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Ezzel nincs is baj, szabadon gyakorolhatják vallásukat. Az egyházi ingatlanok visszaadása ügyében viszont változatlanul nincs előrelépés. A moldvai csángó magyar katolikusok sorsa teljesen a jászvárosi megyéspüspök kezében van. A Vatikán parancsszóval nem fogja utasítani semmire sem. Őt kell meggyőzni, bármely oldalról. A főpásztor a pápa romániai látogatásáról kifejtette: "Én hiszem, hogy együtt szenved velünk a Szentatya, amikor Teoctist pátriárka boldogsága s a Szent Szinódus nem járult hozzá, hogy Erdélybe és Moldvába is ellátogathasson lelkipásztori látogatásra. Ez ortodox testvéreink részéről nem volt keresztényi magatartás: térben és időben korlátozni a Szentatya látogatását. Híveim és papjaim számára ez csalódás. De a Szentatya annyira óhajtja az ortodoxiával való kapcsolatfelvételt, hogy az alázatosságnak olyan nagy példáját adta püspökeinek, papjainak és híveinek, amely követésre méltó. Magam mint püspök elmegyek Bukarestbe, s mindent elkövetek, hogy elősegítsem azoknak az útját papjaink vagy híveink közül, akik szívesen velem tartanának. De a nagy távolság és a költséges utazás miatt nem hiszem, hogy sokan lesznek." Tempfli József elismerően szólt arról, hogy az anyaország részéről felbecsülhetetlen sok segítséget kapnak mind állami, mind egyházi vonalon. Erkölcsit és anyagit egyaránt. "Felbecsülhetetlen az az erkölcsi támogatás is, amelyet a különböző kormányszervek tagjai látogatásaikkal és meghívásaikkal adományoznak. Orbán Viktor miniszterelnök pedig olyan légkört és viszonyt épített ki velünk állam és egyházak viszonyáról vallott elképzeléseivel, amely új erőt és reményt ébresztett bennünk. Politikáját a legmesszebbmenően támogatjuk."

Hazai hírek

Aláírásgyűjtést kezd az IGEN Mozgalom, hogy kifejezze erkölcsi szembenállását a "Jugoszláviában elszabadult pokollal." A katolikus mozgalom húsvét vasárnapján kelt felhívásában rámutat: "bűnnek büntetése bűn nem lehet", s elhatárolja magát "az ezredvégi Európán gyalázatot tevőktől." Az aláírók "nem követelnek, erkölcsi ítéletet mondanak" (Magyar Nemzet: Hírek április 6., 4.o.).

A Magyar Nemzet (Budapesti levél... április 3., 2.o.) értesülései szerint levélben fordult Sodano bíboroshoz, a Vatikán "miniszterelnökéhez" Orbán Viktor és Martonyi János. A kormányfő és a külügyminiszter a levélben azt kérte, hogy a májusban Romániába látogató II. János Pál pápa keresse fel Erdélyt is.

Az MN (Orbán Viktor levele... április 6., 4.o.) egy másik híre szerint a kormányfő a levélben az erdélyi magyar katolikusok érdekében kérte: amennyiben még alakítható II. János Pál pápa romániai programja, fontolják meg a látogatás erdélyi területekre való kiterjesztésének lehetőségét is. Orbán Viktor azt is felvetette: ha a pápai vizit mégsem terjed ki erdélyi területekre, a katolikus egyházfő szenteljen megkülönböztetett figyelmet a magyar híveknek, s gesztusként négy püspökséget rendeljen látogatása alkalmával a gyulafehérvári érsekség alá.

Nagycsütörtökön idén az ötödik alkalommal katonákat részesített a keresztség szentségében Ladocsi Gáspár katolikus tábori püspök, dandártábornok. A budai várbeli Mátyás-templomban fővárosi és környéki, valamint egri és székesfehérvári honvédek, tiszti iskolások vettek részt a szertartáson (Magyar Nemzet: Katonákat keresztelt... április 2., 4.o.).

A Napi Magyarország (Jézus... április 3., 13.o.) hírül adja, hogy különleges bélyeget jelentetett meg idén húsvétra a Magyar Posta: Jézus arca látható rajta, két külön részből összetéve. A baloldalit már ismerik a hívők a torinói lepelről, a másik fél ennek kiegészítése lenne, kicsit más színekkel, tónusokkal. A bélyeg tervezője, Svindt Ferenc grafikusművész elmondta: a bélyegen látható kép a torinói lepel Jézus-arcának és Masaccio, XV. századi itáliai festőnek a firenzei Santa Maria Novella templomban lévő Szentháromság freskójáról az Atyaisten arcának egyesítéséből született. Egy lelkigyakorlaton merült fel a kérdés, hogy a Megváltó arcára nézve imádkozzanak. A művész végignézve az elérhető Jézus-ábrázolásokat, rájött, hogy egyetlen, ember által alkotott Jézus-arc előtt sem tudna imádkozni. Akkor jutott eszébe a torinói lepel, ami már korábban lenyűgözte. Attól kezdve sokat tanulmányozta a leplet, mindig újabb és újabb dolgokat fedezve fel rajta. Aztán 1997-ben megkérték, hogy fessen egy négyzetméteres Jézus-arcot a Katolikus Karizmatikus Megújulás VI. Országos Találkozójára. Először arra gondolt, hogy lemásolja a lepel Jézus-arcát. Az előkészületek során rátalált a Masaccio-freskóra. Megdöbbentette a hasonlóság: számítógépre vitte mindkét képet, és kiderült: nemcsak hasonlóak, de szinte azonosak a vonások. Elméletileg lehetséges, hogy Masaccio ismerte a leplet, s arról másolt, de akkor is kérdés, hogy miért az Atyát festette meg róla? "Persze tudjuk, hogy Jézus és az Atya egy, de az ugyanezen a freskón ábrázolt Krisztus vonásai eltérőek. Különben is: a leplen lévő, szabad szemmel alig kivehető, úgynevezett "negatív" képről vajon megfesthető-e ilyen pontosan, akár még egy "Masaccio-szemű" embernek is? Neki nem állt rendelkezésére kinagyítható fénykép, számítógép, nyomdatechnika. Azt hiszem, ez egy sugalmazott kép" állítja Svindt Ferenc.

A Good News Network (GNN) keresztény kereskedelmi televízió felajánlotta a történelmi egyházaknak, hogy napi 24 órás adásából egy-egy órát ingyenesen a rendelkezésükre bocsát önálló műsorok készítésére. Emellett pedig azt a lehetőséget is megígérte, hogy az egyházak képviselőiből létrejövő testület felügyeletet gyakorolhat majd az összes műsor beleértve a reklámokat is felett. A korábbi híradások szerint viszont a történelmi egyházak nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. A televízióadó azonban ennek ellenére is elkezdi a sugárzást nyilatkozta a Magyar Nemzetnek (Ismét tárgyalnak... április 1., 5.o.) Balla Attila. A GNN tulajdonosa, aki háromhetes amerikai tartózkodásáról érkezett haza, elmondta: értesült az egyházak elhatárolódásáról, amit sajnálatosnak, s egyben különösnek tart, mert szerinte képviselőik elutazása előtt teljesen más értelemben nyilatkoztak. Nem kíván viszont a sajtón keresztül üzengetni, ezért az ügy tisztázására a közeli napokban tárgyalást kezdeményez valamennyi érintettel. A lap azt is megtudta: az AM-mikrón, kábelcsatornán és műholdon terjesztendő kereskedelmi tévé elindulása csaknem teljesen készen áll. MK