A Napi Magyarországban (április 20., 8.o.) Pataky István A pápai vizit árnyoldalai címmel tényként szögezi le, hogy a Szentatya májusra tervezett romániai látogatása során nem keresi fel Erdélyt, háromnapos útja kizárólag Bukarestre korlátozódik. Megfigyelők szerint ez volt az ára annak az ortodox meghívólevélnek, amely lehetővé teszi a Vatikán és a görögkeleti egyház magas szintű hivatalos kapcsolatfelvételét. Az erdélyi magyar római katolikus és román görög katolikus hívők úgy érzik, elárulta őket a Szentatya írja Pataky. Rámutat: a székelyföldi katolikusok mély csalódással és nehezen rejtett sértődöttséggel vettek tudomást a vatikáni döntésről, Tempfli József nagyváradi püspök pedig nyíltan ellenzi a májusi vizitet. A szerző kétségtelennek tartja, hogy a magukat mellőzve érző erdélyi magyar katolikusok többsége elvből nem utazik a román fővárosba tervezett pápai misére. Mély csalódottság mutatkozik a balázsfalvi központú görög katolikusok berkeiben is. A cikkíró szerint az erdélyi kitérő mellett ugyanakkor egy másik szépséghiba is rontja a pápai látogatás összképét. A pátriárka személyes megítélése ugyanis nem egységes Romániában. Teoctist köztudottan együttműködött a diktatorikus kommunista rendszerrel, sokak szerint a hírhedt Securitate alázatos kiszolgálójaként tevékenykedett. A román ortodox egyház szerepe 1989 óta is ellentmondásos: 1990. márciusában a Marosvásárhely közelében lévő román falvakból az ortodox papok buzdítására indultak a magyarverésre a félrevezetett és leitatott parasztok, s a görögkeleti egyház vezetői máig szoros kapcsolatot tartanak fenn a szélsőséges nacionalista erőkkel, köztük a Nagy Románia Párttal. Pataky szerint azonban mindezek ellenére a májusi találkozó történelmi jellegét és szükségszerűségét nem lehet kétségbe vonni. Ugyanakkor figyelmeztet: "a Vatikánban jó, ha tudják, kik is valójában az ortodox tárgyalópartnerek, hogy mit tettek eddig a vallások közötti megbékélés érdekében a bukaresti görögkeleti egyház vezetői, és ennek megfelelően mire lehet számítani részükről a pápai látogatást követően".

A magyar kereszténység millenniumának küszöbén az erdélyi magyar katolikus hívek kérésének esetleges elutasítása vagy elhárítása fájdalmasan érinti a 15 milliós keresztény magyarságot olvasható a Magyar Ifjak Világfórumának II. János Pál pápa tervezett romániai látogatása kapcsán született nyilatkozatában. Az állásfoglalás szerint a fórum ezzel a véleménnyel csatlakozni kíván annak a nyílt levélnek a "tartalmi lényegéhez", amelyet a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága március 20-án intézett a katolikus egyházfőhöz. Az MVSZ által 1997-ben létrehozott ifjúsági szervezet kétnapos, tisztújító tanácskozásán a világ különböző országaiból mintegy száz magyar ajkú fiatal vett részt (Napi Magyarország: A MIV... április 17., 12.o.).

A Magyar Nemzet (Mozaik április 17., 31.o.) előzetesen közli: szentté avatja II. János Pál pápa lengyelországi látogatása alkalmával Boldog Kingát (Kunigundát), Árpádházi Szent Margit és Boldog Jolán nővérét. A katolikus egyházfő június 16-án az ószandeci klarissza kolostor előtt kanonizálja Kingát, akinek imádsága a legenda szerint megmentette Lengyelországot a tatárdúlástól, irgalmassága pedig csodákat művelt a szegény- és beteggondozás terén.

Magánkollekcióból közgyűjteménybe került Olaszországban egy Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló táblakép, amelyet talán maga Raffaello festett, de mindenképpen az ő műhelyéből való. A milánói Poldi Pezzoli Múzeumban tekintheti meg a nagyközönség a magyar királynőt ábrázoló olajképet, amely egy predella (oltárpolc) részét alkotta. A predellaképet a nemrég elhunyt neves olasz művészettörténész, Federico Zeri hagyományozta végrendeletében a milánói múzeumra. Federico Zeri személyesen a nagy reneszánsz művésznek tulajdonította Szent Erzsébet portréját, mások óvatosabban fogalmaznak: azt feltételezik, hogy a kép Raffaello műhelyéből került ki (Magyar Nemzet: Szent Erzsébet... április 20., 16.o.).

A Népszabadság (Szerb erőszak... április 19., 2.o.) hírül adja, hogy az ENSZ Népességügyi Hivatala bírálja a Vatikánt és érzéketlennek nevezi a katolikus egyházat a Koszovóból elűzött nők szenvedései iránt. Annál is inkább, mivel nincs hivatalos vatikáni álláspont a vitát kirobbantó "másnapi tablettákról" írja Seres Attila római tudósító. Kifejti: az ügy előzménye, hogy Robin Cook brit külügyminiszter felfedte: a szerb katonák szisztematikusan megerőszakolják a koszovói albán nőket, s az ő részükre osztják ki az ún. "másnapos tablettát." Ezek a hormonkészítmények az erőszakos aktust követő 48-72 órán belül megakadályozzák a peteérést, s ezáltal megelőzhető a nem kívánt terhesség. A Vatikán e kérdésben hivatalos szócsövének tekintett, de valójában a magánvéleményét elmondó Elio Sgreccia püspök, a Pápai Akadémia elnökhelyettese az olasz katolikus egyház lapjában, az Avvenire-ben megtámadta a pirulákat, s az általuk előidézett hatást az abortuszhoz hasonlította. Battista Mondin atya, az Universita Urbaniana professzora viszont megvédte azokat, emlékeztetve rá, hogy a '60-as években a kongói misszióra induló, s erőszaknak kitett apácák közt "másnapi tablettát" osztott ki az egyház. De még nemsokkal ezelőtt, az 1993-as boszniai háború idején is kaptak az apácák ilyen pirulákat. Seres szerint a katolikus egyházon belül 1993. óta folyik élénk vita ezekről a készítményekről. Ebben az évben ugyanis az amerikai püspökök engedélyezték a pennsylvaniai katolikus kórházaknak, hogy "másnapi tablettákat" adjanak a "veszélyes időszakban" megerőszakolt nőknek. Még olyanoknak is, akik a férjük erőszakosságát voltak kénytelenek elszenvedni. Ezt a tettet a római Katolikus Egyetem bioetikai lapja, az Egészségügy és erkölcs élesen bírálta, mert szerinte ezek a készítmények nem csupán a peteérést vagy a megtermékenyítést akadályozzák meg, hanem adott esetben az embriót is megölik.

Beszámolnak a napilapok II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának belgrádi békemissziójáról. Az orosz pátriárka találkozott meghívójával, Pavle szerb pátriárkával, Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel, Milan Milutinovics szerb elnökkel és Ibrahim Rugova koszovói albán vezetővel. II. Alekszij a belgrádi Szent Száva-székesegyház épülete előtti téren hatalmas tömeg előtt elmondott beszédében a leghatározottabban elítélte a NATO Jugoszlávia elleni légi hadjáratát, a "brutális erő diktátumának" nevezte azt, egyúttal felszólította a szerb vezetést, hogy segítsen visszatérni Koszovóba "minden békés és jóakaratú embernek" (Napi Magyarország: Ortodox misszió... április 21., 9.o.).

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (április 17., 17.o.) Lőcsei Gabriella Szent jobb szent jog című riportjának témája államalapító királyunk, Szent István ereklyéje. A szerző megállapítja: a szent jobb felújított ereklyetartóban, biztonságos és illő körülmények között fogadja az ezredfordulót. Őrei, a budapesti Szent István-bazilika papjai, Szabó Géza kanonok, Farkas Attila érseki tanácsos, művészettörténész, valamint képző- és iparművészek, szakrestaurátorok és tudósok gondoskodtak róla, hogy "a keresztény és európai Magyarországot megteremtő kéz, amely csodás módon menekült meg, nemcsak a pusztító időtől, de a történelem zivataros századainak kegyetlen kalandjaitól is, s amelynek neve: szent jobb, hajdan, a középkori pecsétek szerint egyet jelentett az országló szent joggal is tiszteletet parancsoló módon emelkedjék a kétezredik esztendőt köszöntő magyarság felé."

Beszámolnak a lapok arról, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása és a Habsburg-ház trónfosztása 150. évfordulóján, április 14-én emlékülést tartott a parlament a debreceni Nagytemplomban. Az eseményen részt vett Göncz Árpád, Áder János és Orbán Viktor, a kormány, a frakciók számos tagja, az országos szervezetek és az egyházak képviselői. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat püspök-elnöke beszédében hangsúlyozta: a múlt nem lehet a jelen hibáinak hivatkozási alapja, de a történelem segíthet a jelenkori helyzet megértésében (Magyar Hírlap: Parlamenti emlékülés... április 15., 4.o.).

A Magyar Nemzet (Mozaik április 16., 15.o.) hírt ad arról, hogy Megtestesülés néven a kálvinista Rómának tartott Debrecen harmadik római katolikus temploma épül az újkerti lakótelepen. A templom 60 millió forintba kerül, s ez év végére készül el, Nagy József debreceni vállalkozó segítségével.

A Népszabadságban (április 16., 9.o.) Szigeti Ildikó A megváltó halál címmel az eutanáziáról készített összeállítást. A cikkíró rámutat: a katolikus egyház nem pártolja az eutanázia legalitását. A katekizmus tanítása szerint az emberi élet érték, melyet óvni, becsülni kell. Az orvos dolga az élet szolgálata a legvégsőkig. A reformátusok az aktív eutanáziát nem tartják elfogadhatónak, de a református egyház képviselőinek megfogalmazása szerint a mindenáron való életben tartás nem lehet célja az orvostudománynak. A gyógyítók küldetésével ellentétesnek vélik az emberi szenvedés mesterséges meghosszabbítását. A zsidó felekezetnél hangsúlyozzák: az eutanázia az új kor kérdése, így hiába keressük rá a választ a Talmudban. Szerintük a menthetetlen fogalmával óvatosan kell bánni, hiszen a betegségeknek gyakorta nem az a kimenetelük, amire a tankönyvek alapján számíthatnánk. A Krisna Tudatú Hívők Közössége is ellenzi a halálba küldés valamennyi formáját. Felfogásuk szerint minden léleknek küldetése van az adott testben. MK