Mintegy 1500 fiatal jött el a győri, a veszprémi, a szombathelyi és a pannonhalmi egyházmegyékből, hogy közösen gondolkodjék, beszélgessen a katolikus egyház ez évi központi témájáról, a Mennyei Atyáról. A ráhangoló imában, amelyet Bindes Ferenc ifjúsági lelkipásztor és Eperjes Károly színművész vezettek, az "apátlan nemzedék vagyunk" mottót dolgozták fel. Pápai Lajos megyéspüspök indító előadásában "Jézus és a mi atyánk" címmel fejtette ki a téma biblikus hátterét.
Az ifjúsági találkozók eddigi szokása szerint a fiatalok kiscsoportos beszélgetésben dolgozták fel az elhangzottakat. A választható programok nehéz feladatok elé állították a résztvevőket, ugyanis jobbnál jobb programok között lehetett választani. Kötetlen beszélgetésben találkozhattak a jelenlévő főpásztorokkal.
Meghallgathatták Harrach Péter minisztert a magyar család helyzetéről és jövőjéről, aki kifejtette: a politikai hatalom feladata lehetőséget teremteni arra, hogy a családok bátran vállalják a gyermekeket. Ő, mint keresztény ember, a politizálásban amelynek hitelesnek és hatékonynak kell lennie a felelősség vállalását látja. A politikai rendek értékek mentén választódnak el egymástól. Egyetlen politikus sem erőltetheti rá az értékrendjét a társadalomra. Ugyanakkor igaz az is, hogy nincs értéksemleges társadalom.
Eperjes Károly, aki tanúságot téve mély hitéről és elkötelezett kereszténységéről az "Atyaság a színművész szemével" témakört járta körül. Korzenszky Richárd bencés, tihanyi perjel a tanár precizitásával fejtette ki az apa képét a magyar irodalomban, megállapítva, hogy ez túlnyomórészt negatív. Azután szuggesztív erővel tolmácsolta és értelmezte azokat a verseket, amelyekben az erőt képviselő, biztonságot nyújtó és tekintélynek örvendő apa képe jelenik meg. Bálint Bánk pszichológus az apa-fiú kapcsolat örömét és konfliktusuk kezelését tárta fel hallgatói előtt. Különösen meghitt volt Lánczos László és Nagy Sarolta 5 gyermekes szülők vallomása, melynek témája "Az apa szerepe a család életében" volt. Ezt a gondolatot kettőjük Isten és egymás iránti kapcsolatukba ágyazva fejtették ki.
A záró szentmise főcelebránsa Márfi érsek volt. Vallomásszerűen mondta el a fiataloknak: "Ez a találkozó nemcsak a ti hitetek, hanem a mi hitünk megerősítése is volt." A szentmise homíliájában Várszegi Asztrik főapát összefoglalva a nap fontosabb gondolatait, meghívta a régió fiataljait a jövő évi találkozóra Pannonhalmára.
Külön elismerés illeti azokat a győri lelkipásztorokat és fiatalokat, akik rendkívüli precizitással és lelkesedéssel gondoskodtak a találkozó zökkenőmentes lebonyolításáról. Egészen biztos, hogy a fiatalok hitükben megerősödve, az egymással való találkozás örömének emlékével tértek haza. Átélhették, hogy nem kevesen vannak azok a magyar fiatalok, akik elkötelezetten, az evangélium szellemében kívánnak élni. MK
KÜLFÖLDI HÍREK
Diakónus szentelés Rómában
Április 24-én reggel 9 órai kezdettel Kada Lajos madridi nuncius diakónussá szentelt 12 germanikus növendéket a római Sant'Ignazio templomban. A különféle nemzetiségű teológusok között három magyar is volt: Harmai Gábor az esztergom-budapesti főegyházmegyéből, Török Gábor a győri egyházmegyéből és Csiba Tibor a váci egyházmegyéből. Mindhárman évek óta a Gergely Egyetemen tanulnak és a római Német-Magyar Kollégium növendékei. A három magyar új diakónussal és szüleikkel, rokonaikkal külön is találkozott Kada érsek, amikor április 25-én este hálaadó szentmisét mutatott be Ternyák Csaba érsekkel, a Papi Kongregáció titkárával és sok magyar pappal. Az új diakónusokat elkísérték szentelésükre egykori osztálytársaik, barátaik, plébánosaik. Harmai Gábor korábban a Közgazdaságtudományi Egyetemet végezte el és aktív tagja volt a budapesti egyetemi lelkészségnek. Volt társai meghatódva részesültek a papság útján előre haladó barátjuk örömében. MK
VÉLEMÉNYEK
Miloslav Vlk bíboros koszovói békefelhívása
Az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsának elnöke, Miloslav Vlk bíboros, érsek hétfőn felhívást tett közzé a koszovói konfliktus befejezése érdekében. Vlk bíboros európai püspöktestvérei és minden keresztény nevében mélységes szomorúsággal és együttérzésről szólt a háború sújtotta koszovói és szerbiai nők és férfiak sorsa miatt, akiket etnikai okok miatt üldöznek és földjük elhagyására kényszerítenek. A száműzés már önmagában is bűntett és ehhez még szörnyű atrocitások is társultak. Tisztában vagyunk a politikai és katonai felelősök lelkiismereti drámájával, akik arra kényszerültek, hogy a fegyverek erejével védjék meg a tehetetlen, vak öldöklésnek, szörnyűséges erőszaknak kitett embereket. Bárkiről legyen is szó, bármily nemzetiségű, fajú és vallású emberről, elvitathatatlan joga van házához és hazájához. Vlk bíboros aggodalmát fejezte ki, hogy főleg a pápa békére szóló felhívásai, nem találtak meghallgatásra, és a kérdés tárgyalásos rendezésére történt eddigi törekvések is meghiúsultak. A diplomáciai tárgyalásokat azonban tovább kell folytatni: az európai püspökök nagy reménységgel tekintenek az ENSZ és jelentős orosz politikusok békeközvetítő erőfeszítéseire. Nem szabad a megoldást egyedül a fegyverekre bízni, "minden óra a béke órája" írja felhívásában Vlk bíboros, II. János Pál szavait idézve. Az európai püspöki karok tanácsának elnöke hangsúlyozza, hogy a háború minden ártatlan áldozatának sorsa aggodalommal tölti el, bármilyen nemzetiségű vagy vallású legyen. A háború és az azt kiváltó okok már eddig is túl sok áldozatot szedtek a régió lakossága körében. Több százezer albánnak kellett elhagynia hazáját; Jugoszlávia lakossága a bombázások sokkoló hatása alatt él; fiatalok, mint katonák, vagy mint humanitárius szervezetek tagjai, életüket teszik kockára. Vlk bíboros felhívással fordul a fegyveres konfliktusban érdekelthez: tegyenek meg mindent, hogy elhallgassanak a fegyverek és így előkészíthessék a terepet a békés tárgyalások számára. Az európai püspökök köszönetet mondanak azoknak a kormányoknak és polgároknak, akik nem maradtak közömbösek a száműzöttek sorsával szemben és legalább ideiglenesen megnyitották előttük a határokat. A szolidaritás e megnyilvánulása arra a reményre jogosít, hogy az európai népek a szörnyű próbatétel ellenére képesek az egymás iránti felelősségre vállalásra. "Mi püspökök úgy érezzük, hogy az európai egyházaknak szüntelenül el kell kötelezniük magukat a kölcsönös megértés és az igazi megbékélés érdekében, amelynek egyedüli forrása Jézus Krisztus Lelke" olvasható Vlk bíboros felhívásában.
Mint ismeretes, az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa (CCEE) 34 európai püspöki konferenciát egyesít: elnöke Miloslav Vlk prágai bíboros, érsek. Alelnökei: Karl Lehmann mainzi püspök és Seregély István egri érsek. VR/MK
Az egyházaknak is hosszú utat kell megtenniük egymás felé
Konstantin Dokic, Közép-Európa szerb ortodox püspöke, valamint Josef Homeyer püspök, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (COMECE) elnöke rendszeresen megbeszéléseket folytatnak a NATO-bombatámadások óta a helyzetről. Ennek eredményeként a COMECE levélváltásra készül a szerb ortodox egyház Szent Szinódusával, hogy keressék az egyetértés lehetőségét és az európai integrációs folyamatban közös munkát folytassanak.
Az út ehhez a közös munkához még nagyon hosszú. Ezt mutatja az a véleménykülönbség, mely a két püspök állásfoglalásában megnyilvánul.
Dokic nemzeti beállítottságú egyházában reformernek és Milosevic ellenfelének számít, mégis úgy véli: a Nyugat súlyos hibát követett el és felelős a Balkánon kialakult helyzetért. A "posztkommunista nacionalizmius" vezére Milosevic, aki hatalmának fennmaradását a Nyugatnak is köszönheti, amely ugyancsak részese Jugoszlávia szétesésének. Dokic szerint a bombatámadások nem stratégiai célokat szolgálnak, hanem a lakosságot juttatják egzisztenciálisan zsákutcába. A háború Milosevicnek használ, árt viszont a szerb népnek és az ellenzéknek. Dokic a koszovói albánokat sem tekinti egyértelműen áldozatoknak. 1989-ben nem demokratikus eszközökkel, hanem terrorral tiltakoztak autonómiájuk elvesztése ellen. Ez pedig csak elmélyítette a szerb és az albán nép közti szakadékot. Saját hibájukból kerültek a koszovói albánok a mostani helyzetükbe mondja a szerb-ortodox püspök.
Homeyer püspök azonban másképpen látja a háborúhoz vezető folyamatot és kirobbanásának okát. Látva az albánok ellen folytatott "szisztematikus akciókat", elfogadja a NATO eljárását. KNA/MK
Az emberség veresége" - a német katolikus püspöki kar a koszovói háborúról
Würzburg: A német katolikus püspöki kar nyilatkozattal fordult a német polgárokhoz, értékelve a koszovói helyzetet. Felteszik a kérdést: vajon a NATO által alkalmazott katonai eszközök alkalmasak-e arra, hogy megteremtsék a politikai megoldás előfeltételeit? Amennyiben nem sikerül megteremteni a politikai konfliktusmegoldás esélyét fennáll az erőszak további kiterjedésének veszélye.
A püspöki kar a NATO tagországaihoz fordul, azzal a kéréssel: csak olyan mértékben alkalmazzanak katonai eszközöket, hogy azok ne fokozzák az emberek szenvedését. Eddig minden erőfeszítés ellenére sem sikerült javítani a koszovóiak helyzetén. A NATO-tagországok kötelessége megszervezni a segítségnyújtást, melyhez a katonai akcióknak kell megteremteni a feltételeket. A legfelsőbb parancs az erőszak minimalizálása.
A püspöki kar a vallási közösségeket is felszólította, hogy járuljanak hozzá a konfliktus megoldásához, segítsék feldolgozni az ellentétek vallási vonatkozásait. Csak a felekezetek közötti párbeszéd, egymás kölcsönös tisztelete segíthet a megoldásban. KNA/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
4
Módosítva:
1999. 05. 03.