Andrei Plesu román külügyminiszter a Romania Libera című lapnak elmondta: rendkívül nagy jelentőségű tény, hogy II. János Pál pápa első alkalommal keres fel egy ortodox országot, de a román ortodox egyháznak az a feltétele, hogy a katolikus egyházfő csak Bukarestbe utazhat, ellentmond a keresztény szellemiségnek és a román vendégszeretetnek. A Plesuval egy hónappal ezelőtt közölt interjúban a román külügyminiszter azt is közölte: az ortodox egyház feltételei miatt nem teljesült Emil Constantinescu államfő azon javaslata sem, hogy a katolikus egyházfő keresse fel Temesvárt. Az ortodox egyház ellenállása mellett azt is figyelembe kellett venni, hogy Kolozsvár esetében a protokoll szabályai szerint a város polgármestere fogadta volna a pápát. "Igen sajátos képet mutatott volna, ha Gheorghe Funar fogadja csókkal a pápát." A romániai görög katolikusok központjának számító Balázsfalvával kapcsolatban pedig azt az ellenérvet is fel lehetett volna hozni, hogy oda csak gépkocsival juthatott volna el a pápa. Andrei Plesu arra is felhívta a figyelmet, hogy az ortodox országok lakossága nem tekinti kívánatosnak hazájában a pápa jelenlétét. Sem a görög, sem az orosz, sem a szerb ortodox egyház nem lett úrrá ellenérzésén, a román ortodox egyház azonban megtette a közeledés felé vezető első lépést (Napi Magyarország: Keretes április 23., 9.o.).

A Király-hágó melléki református egyházkerület kilencesztendős pereskedés után végre jogerősen és végérvényesen birtokba veheti a három évtizeden át illetéktelenek által birtokolt székházát közölte az egyházkerület vezetősége. A ploiesti ítélőtábla ugyanis elutasította a székházért folytatott perben a Bihar megyei tanács által benyújtott fellebbezést. Az egyházkerület közleménye leszögezi: a restitutio in integrum elvét vallva a többi ingatlanáról sem mond le (Magyar Nemzet: Visszakapta székházát... április 23., 2.o.).

A Népszabadságban (április 24., 6.o.) Szászi Júlia A St. Pölten-i püspök és az elképedt hívők című cikkében azt állítja: ma már elkerülhetetlennek látszik az osztrák katolikus egyházon belüli szakadás. "Nemcsak azért, mert a dogmákhoz mereven ragaszkodó, illetve a kornak megfelelő változásokról legalább tárgyalni hajlandó püspökök reménytelenül távolodnak egymástól; ők legalább azonos parton állnak. Az igazi veszély, hogy az egyre táguló szakadék túloldalán az Istenben és szolgáiban egyaránt hívő osztrákok tömege egyre riadtabban és tanácstalanabbul figyeli a püspökök olykor szóhasználatukban is méltatlanul alacsony szintre süllyedő vitáját." A cikkíró adatokat közöl, amelyek szerint 1987 óta a nagy többségében katolikus Ausztriában 440 ezren léptek ki az egyházból. Bár kételyeik elsősorban nem hitüknek szólnak, a magukat katolikusnak valló osztrákok aránya is csökken: az 1981-es 84 százalékról 1998-ban 75 százalékra. A miséket 1981-ben még 24 százalék látogatta rendszeresen, ma ez az arány már csak 12 százalék, és fogy a gyermeküket megkereszteltetők száma is. A morális kapaszkodótól megfosztottak közül viszont mind többen csatlakoznak valamelyik szektához. Szászi Júlia szerint a csalódások gyökere 1986-ra nyúlik vissza, amikor a legendás Franz König bíboros helyére Hermann Groert nevezték ki bécsi érsekké. A szerző szerint a ma 92 éves König bíboros az egyetlen hiteles személyisége az osztrák katolikus egyháznak, "afféle morális instancia, akinek véleménye, tántoríthatatlan tisztessége az osztrák közélet nélkülözhetetlen része." Szászi Júlia ezzel szemben emlékeztet rá: Hermann Groer a jelentéktelenségből azzal lépett ki, hogy egykori tanítványai homoszexualitással vádolták. A cikkíró ezzel kapcsolatban kifejti: "az őskonzervatívként ismert Kurt Krenn St. Pölten-i püspök nemcsak Groer kitartó védelmezőjeként lép pástra, hanem eszközökben nem válogatva, kíméletlenül száll szembe minden újítási kísérlettel." A szerző szerint bizonyosra vehető, hogy az osztrák katolikus egyház tekintélyének oly sokat ártó püspöknek kiváló kapcsolatai vannak Rómában, és e biztos háttér is hozzájárul ahhoz, hogy oly sok mindent megenged magának, így a nyilvánosság előtt minősíthetetlen hangon reagált a bécsi érsek, Christian Schönborn egyik őt bíráló kijelentésére. Schönborn pedig, aki sokak utolsó reménysége volt, "újabb csalódást okozott: láthatóan engedett az erősebbnek, az erőszakosabbnak." Mindezek miatt Szászi úgy véli: a katolikus egyház, a hívők iránti elkötelezettségét mostanában felfedező, korábban ateista, Haider-féle Szabadság Párt befolyása előtt "eggyel kevesebb az akadály, "márpedig az egyház szerepe az osztrák politikában tagadhatatlan."

Hazai hírek

Az MDF mint a keresztény hitelveket támogató és a keresztény egyházak etikai elveit elfogadó és hirdető párt, nem talál magyarázatot azokra a hírekre, amelyek szerint a pápa romániai látogatása során elkerüli Erdélyt derül ki az MDF elnökségének nyilatkozatából. "Az MDF örömmel értesült a pápa romániai látogatásának híréről, és tudomása van arról, hogy Erdély román és magyar, római, valamint görög katolikus közösségei egyaránt várják, hogy e látogatás során a személyes találkozó örömét is átéljék áll a dokumentumban. A nyilatkozat szerint a nyugati keresztény világ meghatározó vezetőjétől a protestáns felekezetekhez tartozók is helyzetük javulását várják. "Az MDF meggyőződése, hogy a Vatikán az ortodoxiával való megegyezés helytelen útját választja, és túlbecsüli az ebből adódó lehetőségeket, nem számol viszont a hívei körében kialakult elégedetlenség következményeivel" szögezi le a nyilatkozat (Napi Magyarország: Az MDF... április 23., 1.,9.o.).

Beszámolnak a lapok arról, hogy április 27-én kedden Dávid Ibolya, az MDF elnöke megbeszélést folytatott Karl-Josef Rauber érsekkel, pápai nunciussal. A találkozón Dávid Ibolya arról tájékoztatta a nunciust, hogy érzékenyen érinti a magyarországi hívőket és Erdély katolikus, görög katolikus, valamint református és evangélikus lakosságát az a tény, hogy a Szentatya romániai látogatása során nem jut el Erdélybe, ahol a romániai katolikusok 85 százaléka él. Az MDF elnöke a pápai nuncius közbenjárását kérte, hogy a bukaresti helyett a gyulafehérvári érsekség alá tartozzon a nagyváradi, a szatmárnémeti és a temesvári püspökség. Dávid Ibolya azt is kérte, hogy a Szentatya romániai útja során adjon segítséget ahhoz, hogy az erdélyi katolikus egyház visszakapja javait: középületeit, iskoláit, könyvtárait, műkincseit. Ezen javak visszakapásával az egyház jobban tudná szolgálni híveit. Ezt kérte az MDF elnökétől a gyulafehérvári római katolikus érsekség is, amely hozzá eljuttatott memorandumában felhívta a figyelmet e javak visszaadásának fontosságára. A politikus asszony hangsúlyozta Karl-Josef Raubernek, hogy az utóbbi tíz évben az MDF töretlenül képviselte a keresztény elveket és eszmeiséget (Napi Magyarország: Dávid Ibolya... április 28., 1.o.).

Az Igazságügyi Minisztérium a jövőben a törvény-előkészítés során folyamatosan kikéri a hazai egyházak véleményét mondta Dávid Ibolya, aki részt vett a református egyház zsinati elnökségének április 21-ei ülésén. A miniszter a katolikus egyház után most a reformátusoknál tett bemutatkozó látogatást. A tárgyaláson az egyházak magyarországi szerepével kapcsolatos kérdések kerültek szóba. A tárca fontosnak tartja ezeket a kérdéseket, hiszen a kormányprogramban olvasható általános alapelveket a kulturális örökség minisztérium mellett az igazságügyi tárca aktualizálja. Dávid Ibolya a történelmi egyházakat be kívánja vonni a jogszabály-előkészítésbe. Ez nemcsak az egyházakat érintő jogszabályokra vonatkozna, hanem minden olyan törvényre, amely megalkotása során az egyházak érdekeit is fegyelembe kell venni. Bejelentette: megbízta a minisztérium egyik helyettes államtitkárát, hogy állandó kapcsolatot tartson velük és a jogszabály-előkészítés kapcsán felmerülő kérdésekben kikérje véleményét (Napi Magyarország: Dávid Ibolya... április 22., 3.o.).

A Magyar Nemzetben (Rendeződő sorsú... április 26., 1.,5.o.) Fedor Tibor, az NKÖM egyházügyi ingatlanokkal foglalkozó főosztályvezetője nyilatkozik. Elmondta: amint az egyházi ingatlanrendezés folyamata a végéhez közeledik, úgy zárulnak le azok a a felekezetek és a jelenlegi tulajdonos közötti vitás kérdések is, amelyek a visszaigényelt épületek ügyében kerültek felszínre. Eddig mintegy 100 épület tárgyában összesen 90 per indult, amelyek négyötödét a jogalap meghatározásának tárgyában indították: az önkormányzatok főként az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését kifogásolták, az egyházak benyújtott igényük elutasítása miatt fordultak bírósághoz, a perek egyötöd része pedig a kártalanítással összefüggő kormánydöntések felülvizsgálatára irányult. Az ügyek döntő hányada, 75 eset már lezárult: ezek 60 százaléka a keresettől való ellátás vagy közös megegyezés miatt szűnt meg: az illetékes közigazgatási szerv 15 ingatlannal kapcsolatban 25 pert nyert meg s hetet veszített el.

A Napi Magyarország (Régi idők emlékei... április 26., 10.o.) arról ír, hogy az elfeledett mezőváros, a magyar kultúra és hitélet reformációkori bölcsője, Gönc ismét a történelmi hagyományok szellemében alakítja a jövőt, bár sokan nem bíztak a nagymúltú, ám Észak-Magyarország perifériájára sodródott község feltámadásában. Múzeumot építenek itt a letűnt korok, valamint a halhatatlan lelkek tiszteletére, s a május 2-ai avatóünnepség jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a létesítményt egyéb programjait lemondva Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. A lapban Csomós József és Dienes Dénes egyháztörténész nyilatkozik a vállalkozás jelentőségéről. MK