Új elnök az UCIP Európai Régiójának élén

A konferencia előadásai Európa szellemi, lelki, vallási sokarcúságával foglalkoztak, és azt elemezték, hogy mindez milyen kihívásokat jelent a katolikus újságírás számára. A bécsi pasztorálteológus, Paul M. Zulehner azt fejtegette, hogy a jövőben a szekularizáció kifejezéssel jellemzett, elvilágiasodást, illetve elvallástalanodást mutató tendencia megáll, sőt ellenkezőjére fordul, és a jövő időt inkább a "respiritualizációval", vagyis a vallásosság újraerősödésével lehet jellemezni. Ezt a jelenséget szociológiai kutatásokkal is alá lehet támasztani mondotta az előadó. A jövő a "kereső emberek" közössége lesz, akik a "lélektani, pszichés hajléktalanság" ellenszerét, gyógyírját keresik, Isten-tapasztalatra vágynak. Hogy ez a keresés milyen mértékben lesz keresztény megújulás, az nem utolsósorban tőlünk, keresztényektől függ. Sok mindent kell újragondolnunk. A professzor igen lényes elemként említette a család, és a vallási közösségek életét, általában a személyes kapcsolatok fontosságát.

Jean-Paul Guetny, francia újságíró az Európában ma uralkodó vallási pluralizmusról beszélt (gondoljunk az iszlám erős európai jelenlétére), és azt emelte ki, hogy mindez nem csupán hátrány, hanem lehetőség is a katolikus újságíró számára.

Lukács László, az UCIP Vatikán által kinevezett egyházi tanácsadója "Beszélgetés egy kétkedő humanistával" című előadásában teológiai szempontból világította meg a "párbeszéd", a dialógus lényegét és fontosságát. Dialógus nincs kommunikáció, kommunikáció nincs közösség nélkül. A párbeszéd, a dialógus tehát az egyház alapfeladata, missziója. Utalt arra, hogy a II. Vatikáni zsinat ennek fontosságát külön is kiemelte, többek között azzal is, hogy külön titkárságokat hozott létre, amelyek feladata a dialógus szorgalmazása és ápolása. ( Nem Katolikusok Titkársága, Nem Keresztények Titkársága, Nem hívők Titkársága, az utóbbi 1995 óta a Kultúra Pápai Tanácsa).

A 21 országból érkezett mintegy száz résztvevő az ülés során új elnököt választott a francia Christian Blanchon személyében. Az új elnök, aki a három évvel ezelőtt Bledben megválasztott Hubert Feichtlbauert követi tisztségében, 1946-ban Angoume-ben született. Tanulmányait a Sorbonne-on végezte. Jelenleg a Bayard Presse International főigazgatója. Tíz éve tagja az UCIP-nek.

Legfontosabb feladatának egy aktívabb, "öntudatosabb" Európa-Régió felépítését, illetve megerősítését tartja, számít a fiatal újságírók egyre erőteljesebb és intenzívebb részvételére. Christian Blanchon, és a szintén újonnan megválasztott végrehajtó bizottság amelynek magyar tagja Szerdahelyi Csongor, az Új Ember munkatársa talán új irányt tud szabni az UCIP munkájának vélik mindazok, akik a Párizsi Világtalálkozó után csalódottak voltak az ott tapasztalt választási taktika miatt, és szkeptikusan fogadták a megválasztott malajziai elnöknő, Terese Ee-Chooi koncepcióját

A résztvevők közös nyilatkozatban fejezték ki, hogy a koszovói konfliktus, a jelenlegi háború különösen nagy felelősséget követel az újságíróktól. Minden erejükkel a békét, az igazságosságot kell szorgalmazniuk, el kell ítélniük az etnikai tisztogatást, és szót kell emelniük az erőszak áldozataiért. MK

HAZAI HÍREK

A program szentmisével kezdődött a plébániatemplomban, melyet Spányi Antal püspök celebrált, és a budapest-erzsébetvárosi püspöki plébánia ministránsai szolgáltak az oltárnál.

A nap mottója: Atyánk! Jöjjön el Országod! Ezzel a gondolattal figyelmünket az idei Mennyei Atya évének készületére irányítottuk.

A találkozón 29 egyházmegyei plébánia 282 ministránsa vett részt. Több plébánia ministránsaiból verbuválódott csapatok a választott nép egy-egy törzsének szerepét vették fel, és le kellett küzdeniük az időjárás és a szervezők (esztergomi szeminaristáknak és a szentendrei Keresztelő Szent János plébánia segítőinek) próbatételeit. A résztvevők nagy fokú szellemi és fizikai rátermettségükről tettek tanúságot a különböző állomásokon, mint a pászkaevés, gimnasztikai gyakorlatok, frigyládakészítés, zenei és liturgiai ismeretek stb.

A "pusztát" jelképező Szentendre különböző pontjaira tervezett állomások helyett az esős időjárás miatt a vetélkedőnek a szentendrei Szent András Katolikus Általános Iskola adott otthont. A csapatok a tantermekben fellelhető akadályokat leküzdve mint a választott nép a pusztában szellemi és fizikai képességeiket próbára téve versengtek. A Szent Adalbert ministráns vándorkupát elnyerő csapatot három plébánia ministránsai alkották, melyek a következők voltak: Szent Borbála plébánia Dorog, Szent István király plébánia Esztergom-Kertváros és Szent Péter és Pál plébánia Esztergom-Belváros.

A vidám hangulatú találkozóról hazafelé indulva éreztük, hogy sikerült közelebb kerülni a Mennyei Atya Országához. MK

Száz éve született Salkaházi Sára

Május 11-én kedden este hat órakor Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek emlékező szentmisét mutatott be a budapesti Szent István-bazilikában. Paskai bíboros homíliájában kiemelte: Sára nővér életében a Szentlélek működése világosan megmutatkozott. Az egykori orsolyita diáklány rendkívül ígéretes úságírói, írói pálya előtt állt, amikor Isten hívásának engedelmeskedve 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930. pünkösdjén tette le. Ettől kezdve a társaság egyik legtevékenyebb tagja. örök fogadalmát 1940. április 28-án tette le. Jelszavául Ézsaiás próféta Isten hívására adott feleletét választotta: Íme, itt vagyok, küldj engem, Alleluja!" Arra gondolva, hogy a Szociális Testvérek Társaságának németellenessége, kiállása az üldözöttek mellett mennyi veszéllyel jár, fölajánlást tett, amit meg is fogalmazott: halálát minden fájdalmával együtt, váltságul felajánlja szerzetestestvéreinek az életéért, cserébe "arra az esetre, ha egyházüldözés vagy a társaság és tagjainak üldöztetése következne be." Azért könyörgött, hogy társai kíméltessenek meg a fenyegetésektől, a megkínzásoktól. A bíboros, prímás kiemelte: Salkaházi Sára élete példa az Istennek való feltétlen fölajánlásra és föláldozásra, a keresztény élet hősiességére. A magyar katolikus egyházfő azt is elmondta, hogy Sára nővér boldoggá avatási eljárását a Szociális Testvérek Társasága elindította, ügye a Szentté avatási Kongregáció előtt van. MK

HÁTTÉR - INFORMÁCIÓ

A II. világháború végén a román görög katolikus egyház másfél millió hívet mondhatott magáénak, öt egyházmegyében: hat püspökkel, 1773 pappal, 2499 templommal, több férfi és női szerzetesrenddel, három papképző szemináriummal, teológiai akadémiával és kitűnő iskolákkal. Az egyház megsemmisítését célzó intézkedések kérlelhetetlenek voltak. 1948-ban egyoldalúan felbontották a Szentszékkel 1929-ben kötött konkordátumot. Eltörölték az egyházmegyéket, bezárták az iskolákat, megszűnt a sajtó, a szerzetesrendeket szétzilálták. 1948. október 28-án mind a hat görög katolikus püspököt börtönbe zárták. A Szentszék hat új püspököt nevezett ki, de őket is bebörtönözték. E 12 közül hét börtönben halt meg, négyen pedig már szabadlábon, de a fogságban elviselt szenvedések következtében. A 12 püspök közül ma már csak Alexandru Todea él, akit II. János Pál pápa szenvedései jutalmául bíborossá nevezett ki. Több mint 300 görög katolikus pap börtönben halt meg. A kommunista rezsim bukása után 1989-ben a görög katolikus egyházat jog szerint is elismerték, 41 évig tartó elnyomás után. Új püspököket neveztek ki, az üldözött görög katolikus közösségekre új élet köszöntött. Tíz évvel a szabadság visszaszerzése után jelenleg a román görög katolikus egyház hívei 800 ezren vannak. Az eparchiák száma öt, a püspököké hat, a papoké 678, akiknek többsége már idős és sokat szenvedett, legtöbbjük börtönben, a kommunista üldözés évtizedei alatt. A 2588 templomból 136-ot kaptak vissza, 27 új templomot építettek és újabb 55 építésén fáradoznak. Négy nagyszeminárium működik 240 szeminaristával. Az egyházmegyében 46 férfi szerzetes és 164 szerzetesnő dolgozik, de ősi kolostoraikból egyet sem kaptak vissza. Megkezdte működését a Katolikus Akció, a hívek buzgók és a fiatalok szívesen áldozzák munkájukat az egyház javára. VR/MK