Részletesen beszámolnak a lapok a Szentatya romániai látogatásáról, és van amelyik kommentárt is fűz a pápai vizithez. A Magyar Nemzetben (május 6., 7.o.) Martin József Irány Bukarest címmel arra emlékeztet, hogy pápasága alatt II. János Pál már többször "csinált történelmet", hozzájárult a kommunista diktatúrák megdöntéséhez, további lépéseket tette a zsidó-keresztény kiengesztelődés felé, folytatta az egyház korábbi súlyos tévedéseinek korrigálását, bocsánatot kérve a bűnökért is, így nem csodálkozhatunk azon, hogy az ezeréves szakadás orvoslásában is szeretne eredményt elérni. Martin kétségtelennek tartja, hogy a Szentatya ebbéli igyekezetében a pápai utak lelkipásztori ága most háttérbe szorult, de azért a római és görög katolikus híveknek lesz módjukban találkozni a pápával és "miért ne hozhatna eredményt a pápai gesztus a görög katolikusok és az ortodoxok olykor elkeseredett vitáiban?" teszi fel a kérdést a cikk szerzője, hozzátéve: azoknak, akik nagyon nehezményezik az erdélyi út elmaradását, emlékezniük kell arra, hogy "a világegyházat átfogó diplomáciával képviselő egyházfő" mit mondott jó húsz éve, amikor elfoglalta Szent Péter trónját: "Ne féljetek!" Szerinte ez a bukaresti útra is vonatkozik.

Szintén Martin József A kíntól a csodáig (Magyar Nemzet, május 11., 7.o.) címmel kétségtelennek tartja, hogy az ajtó kinyílt Bukarestben és a Szentatya történelmet csinált Bukarestben, amit bizonyítanak egy húszéves moldovai katolikus asszony meghatott szavai: havi fizetése felét elvitték az utazási költségek, de megérte, hogy ott lehetett a pápa szentmiséjén, az ilyesmi száz évben egyszer történik, gyermekeik aligha látnak ilyet.

A Népszabadságban (május 7., 3.o.) Tibori Szabó Zoltán Rómától Romániáig című cikkében kiemeli, hogy az 1054-es egyházszakadás óta először látogat katolikus egyházfő egy ortodox többségű országba. A cikkíró kitér arra, hogy a pápa nem látogat el Erdélybe. Kifejti: az egyetemes egyház feje ezúttal az egész keresztény vallás egyetemes szempontjait rendeli egy helyi, nemzeti keresztény érdek fölé. "Eljárása teljesen logikus: a szakadás egyik oka éppen az volt, hogy a katolikusok egyetemesek, az ortodoxok pedig nemzetenként-államonként önálló, autokefál egyházba szerveződnek." Ezer év pedig elegendő ahhoz, hogy az ortodox egyházak megszokják nemzeti kötődésüket, akárcsak az adott államnak való, önként vállalt alárendeltségüket. Ez még inkább így van, ha az ortodoxia egy többvallású és soknemzetiségű államban kerül többségbe a többi vallással szemben, az ortodox egyház államvallási rangra törekszik. A szerző szerint azonban ez a magyarázat, még ha logikus is, csekély vigasz a csalódott erdélyi és csángó katolikus hívőknek, akik történetesen a magyar nemzeti kisebbség tagjai. TSZZ emlékeztet rá, hogy a pápa korábban sem állt egy nemzeti kisebbség sajátos érdekei mellé, doktrinális és politikai érdekek alapján nem is állhatott. Vigasz csak az lehet, ha Róma és Bizánc ezer év után újrakezdődő kapcsolatából valamilyen egyetemes javulás származik. Ha ez Romániában is megtörténik, akkor a pápa ottani hívei is élvezhetik a jobb ortodox-katolikus viszony eredményeit: ők az erdélyi magyarság fele. "Minapi püspökük, Márton Áron is a hit mellett a magyar nemzet és az anyanyelv megtartásának is felkent, mártíromságot vállaló főpapja volt. Bízvást a Vatikánban ismerik a gyulafehérvári jelmondatot: Hiten s nemzetségem el nem hagyom" írja a Népszabadság szerzője.

Szintén a Népszabadság (Lépés... május 10., 3.o.) Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivőt idézi, aki szerint a pápa romániai látogatása megnyitja az utat Moszkva felé.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar mint testület nem kapott meghívást a pápa romániai látogatására nyilatkozta a Magyar Nemzetnek (A magyar püspöki kar... május 7., 2.o.) Veres András, a testület titkára. Gyulay Endre, az MKPK alelnöke elmondta: ő személy szerint kapott meghívót, ám mivel az esemény időpontjában éppen bérmálást tartott, nem tudott részt venni a bukaresti szentmisén. A román egyházi vezetők hasonlóképpen megkeresték Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspököt, akik a Mindszenty-zarándoklat miatt nem tudtak részt venni az eseményen. Meghívót kapott Keresztes Szilárd görög katolikus püspök, ám más irányú elfoglaltsága miatt ő sem utazott Bukarestbe. Seregély István, az MKPK elnöke is hasonló értelemben nyilatkozott.

Hazai hírek

"Élete követendő példa számunkra; fáradhatatlanul harcolt az igazságért, a vallásszabadságért, s küzdött a rabság és a számkivetettség áldozataiért. Köszönet Istennek, hogy a magyar történelem egyik legnehezebb időszakában ő volt a magyar katolikus egyház vezetője" e szavakkal idézte föl Mindszenty József hercegprímás alakját Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a 24 évvel ezelőtt elhunyt főpap emlékére rendezett országos zarándoklatot záró szentmisén az esztergomi Bazilikában. Paskai bíboros hangsúlyozta: "Mindszenty a II. világháború után keményen felemelte szavát a magyarországi német nemzetiségűek kitelepítése ellen. Ez jut eszünkbe most, amikor szomszédságunkban tragikus események történnek, egy nemzeti kisebbség tagjait gyilkolják, sok ezer embert otthonaik elhagyására kényszerítenek. Nem az emberi kegyetlenség és a pusztítás, hanem csak Isten áldása tudja a békét, az élet védelmét és megújulását eredményezni." A szentmisén Habsburg Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke bejelentette: az 1975-ben Bécsben elhunyt, és az ausztriai Mariazellben eltemetetett, majd 1991-ben újratemetett főpap emlékmúzeumát a prímási székvárosba hozzák. Megnyitására a jövő év májusában kerül sor (Magyar Nemzet: Hazatér... május 10., 4.o.).

A Magyar Nemzet ("Nem veszek részt..." május 6., 6.o.) a 70 éves Kállay Emil piarista tartományfőnökkel készített interjút, aki többek között elmondta: Bulányi György piarista szerzetest évtizedek óta ismeri és tiszteli. Többek között az ő hatására lett piarista és a '80-as évek elejéig az általa alapított Bokor közösséghez tartozott. Eltávolodása oka az atya fokozódó, nyers egyházkritikája volt. "Én ugyanis azt mondtam, nem vagyok hajlandó az egyházam megosztottságában részt venni, hogy aztán a kommunisták a markukba nevethessenek: ami nekik nem sikerült, azt megteszi az egyház. Személyesen jártam közben ügyének rendezéséért, s ő is tudhatja, ha nem én vagyok a tartományfőnök, ez nehezebben ment volna. Az atya ma megkötöttség nélkül működhet, ám annak, hogy mégsem engedik szerepelni, az az oka, hogy már nyolcvanéves, illetve, hogy az évtizedek alatt okozott sebek nem gyógyulnak be egyik napról a másikra." Arra a közbevetésre, hogy a szintén piarista Lénárd Ödön atya azt rója fel, hogy a magyar papok közül hiába ült a legtovább, 1977-ig börtönben, s hiába gyűjti a levéltárakban az egyház közelmúltjára vonatkozó dokumentumokat, paptársai kínosnak tartják állandó múltidézését, P. Kállay elmondta: sajnos tény, hogy az általa szintén tisztelt Ödön atya tevékenységét a hivatalos egyház nem köszöni meg, ő pedig meg van győződve, "s ezzel én is egyetértek, hogy puskaporos hordón ülünk, amit az ellenfél akkor robbanthat fel, amikor akar, hogy aláássa az egyház tekintélyét: lám, egyes tagjai mennyire megalkuvók voltak. Úgy gondolom, kevés "vértanúnkat" mert a kommunisták vigyáztak: vértanút lehetőleg ne "hozzanak létre", hanem idegileg készítsék ki az embereket, hogy önmagukat járassák le az utókor fogja igazán megbecsülni."

Százötven folyómétert tesznek ki azok az iratok, amelyeket a tíz éve megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal dokumentumai közül a Magyar Országos Levéltár raktáraiban őriznek olvasható a Magyar Nemzetben (Kutathatók... május 8., 6.o.). Az anyag között találhatók a hivatal 1951-ben történt magalakulásától a megszűnéséig keletkezett, részben minősített vagyis titkosan kezelt elnöki, az 1957-től keletkezett nyílt és minősített iratok, illetve a kiegészítő és segédanyagokból álló adattár. Vass István főosztályvezető és helyettese, Kisasszondy Éva, az ÁEH iratainak referense elmondták: az 1951-56. között keletkezett dokumentumok egy része az 1956-os forradalomban elpusztult, ezenkívül azonban nem lehet az állomány jelentős mértékű csökkenéséről beszélni. Az 1980 előtti időből már csupán néhány titkosnak minősített irat maradt, az 1980 utáni időszakra vonatkozó titkos egyházi iratok elévülési ideje a keletkezésüktől számított 20-30 év.

A Magyar Nemzetben (május 8., 17.o.) Lőcsei Gabriella "A természetfölötti legyen a természetes" címmel a Szociális Testvérek Társaságának egykori nővérére, a száz esztendeje született Salkaházi Sárára emlékezik, aki 1944. karácsonyán vértanúhalált halt eszméiért és az üldözötteket mentő áldozatos tevékenységéért. Nyilasok lőtték agyon a Duna partján, miközben a kassai polgári családból származó szociális testvér térdre hullva, égre emelt tekintettel imádkozott. Életének kutatója, Mona Ilona elmondta: Salkaházi Sára "Magyar volt Trianon után, az országhatáron kívül. Szolgált a nőmozgalom és a szociális munka területén. De legfőképpen Krisztus követője volt, mert életét oda tudta adni, mint mestere."

A Napi Magyarországban ((május 8., 12.o.) Pósa Zoltán Rendíthetetlen hitéért szenvedett címmel Kovács Bálint református lelkészre emlékezik. Kiemeli: Kovács Bálint a református ébredési mozgalmak egyik legmarkánsabb képviselője: mind a Betánia, mind a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) és a cserkészmozgalom, valamint a református mozgalom történetében következetes harcosként tartjuk számon, akit belekevertek a hatvanas évek "elképesztő" keresztényüldözési akciójába: Batíz Dénes híres koncepciós perébe, amelynek Kovács Bálint a harmadik legsúlyosabb büntetést elszenvedő alanya volt. Pósa példaértékűnek nevezi a református lelkész magatartását, emberi nagyságát. Mint írja, élettörténete leleplezi azt a kádári hazugságot is, hogy az 1963-as amnesztia után nem voltak koncepciós perek, tiszteletben tartották mindenkinek a hitét, s biztosították a vallásszabadságot.

Aggodalmáról és együttérzéséről biztosítja a vajdasági reformátusságot és magyarságot a magyarországi református egyház zsinata abban a levélben, amelyet kétnapos ülésükön fogalmaztak meg. Az egyházkerületek beszámolóinak ismertetésekor elhangzott: a rendszerváltás politikai fordulata nem járt együtt lelki megújulással. (Magyar Nemzet: A rendszerváltás... május 7., 5.o.).

Még nem valósult meg teljesen a kormány azon elképzelése, hogy valamennyi minisztériumban legyen olyan illetékes személy, aki a törvény-előkészítés során figyelemmel kíséri az egyházakat is érintő kérdéseket, mindazonáltal egyes területeken már jól működik a konzultáció nyilatkozta a Magyar Nemzetben (Kialakulóban... május 11., 1.,4.o.) Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi kapcsolatokért felelős tanácsadója.

Jogi értelemben nyáron véglegesen lezárul az egyházi ingatlanrendezés, amelynek keretében napokon belül visszakerül a katolikus egyház tulajdonába a budapesti Mátyás-templom közölte Semjén Zsolt. Azt is elmondta, a hittankönyveket, amelyek jelenleg hivatalosan csak segédkönyvnek számítanak, elképzelhető, hogy a következő tanévtől tankönyvvé nyilvánítják (Magyar Hírlap: Lezárul... május 11., 4.o.). MK