A főcelebráns Tóth Domonkos pozsony-nagyszombati segédpüspök volt, aki már a harmadik alkalommal ment el Nagymagyarra, hogy a 15 csütörtökön át tartó ájtatosságot lezáró szentmisét a környékbeli oltártestvéreivel együtt bemutassa. A szentévre készülve az Atyaisten évében próbáljuk meg elmélkedve, átgondolva imádkozni az Úr imádságát buzdította szentbeszédében a püspök a híveket. Isten Szent Rita személyében példaképet állított elénk; példa lehet számunkra abban, hogy mindig alázatosan elfogadta Isten akaratát, és állandó személyes kapcsolatban állt Istennel az elmélyült imában. Szülei akaratának engedelmeskedve bár szerzetesi életre vágyott férjhez ment, majd türelemmel, imádkozva viselte el férje durvaságait, és végül sikerült őt megtérítenie. Férje és gyermekei halála után kolostorba vonult. Halálos ágyán a szeretet rózsáját kérte a hóban kinyílt rózsát hoztak be neki. Ennek emlékére a szentmise végén a püspök megáldotta a rózsákat: sok-sok kéz emelkedett a magasba egy-egy szál rózsával, a szeretet szimbólumaival.
Naszvadi Sándor, a helybéli plébános különleges meglepetéssel is szolgált: bejelentette, hogy elődje hagyatékából előkerült a Szent Rita ruhájából származó ereklye, valamint az az okmány, amellyel 1966-ban a Szent Ágoston-rend római elöljárója engedélyezi az ereklye nyilvános tiszteletét.
Az ünnepre a helybéliek által nagy szeretettel és gonddal előkészített, megszámlálhatatlan sok szép piros rózsával díszített templomban két kedves megemlékezésre is sor került a szentmise végén. Tóth Domonkos püspököt pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából köszöntötték a hívek, a közeljövőben ezüstmiséjét ünneplő plébánosnak pedig megköszönték, hogy évről-évre megszervezi a Szent Rita ájtatosságokat.
Végül, de nem utolsósorban egy "személyes" vonatkozása is volt e sajátságos hangulatú, kedves ünnepnek: a Remény főszerkesztője egy évvel ezelőtt éppen itt kérte Szent Rita közbenjárását ahhoz, hogy fölépülhessen a Glória-ház. Isten megadta, hogy az idei ünnepi szentmisén már a szerkesztőség tagjai közösen adhattak hálát azért, hogy ez megvalósult: a Szent Rita ünnepet megelőző napon a szerkesztőség megkezdte a költözködést. Remény/ MK
Az erdélyi Szociális Testvérek Társaságának ünnepe
Pünkösd, a Szociális Testvérek Társaságának legnagyobb ünnepe alkalmával a közösség romániai kerületében fogadalomtételre került sor. Aradon egy örökfogadalmas testvért ünnepelt a több mint 30 tagot tömörítő közösség. Csíkszeredában, a Szent József kápolnában, éppen Pünkösd vasárnapján, ünnepélyes szentmise keretében egy noviciátusi idejét letöltő testvér első fogadalmat tett és öten megújították korábbi fogadalmukat elöljárójuknak. A tisztaságot, szegénységet, engedelmességet, társasághoz való hűséget ígérők családias ünnepén részt vettek az erdélyi szociális testvérek is. A szentmisét Szász János, László Áron, valamint Albert Leánder és Köncse Ágoston ferences testvérek mutatták be.
Csíksomlyó ágacskája
Jean-Claude Périsset szentszéki nagykövet és Jakubinyi György érsek Pünkösd szombatján megáldották a Csíksomlyó ágacskája nevet viselő, kontemplatív klarissza kolostor alapkövét. A somlyói kegytemplom szomszédságában épülő zárda létesítését a franciaországi Sion ágacskája nevű klarissza közösség szorgalmazta. Az alapkő megáldásánál jelen volt Marie Beatrice franciaországi apátnő is.
Segítség és emberi jogok
Hogyan lehet segíteni embertársainkon úgy, hogy a személyt jogaiban és emberi méltóságában ne sértsék meg. Ez volt a témája az április 28-30-a között Brüsszelben szervezett nemzetközi Caritas-tanácskozásnak. A jubileumi találkozóra, amelyet a belga Caritas 50 éves fennállásának évfordulóján tartottak, elsősorban a belga szervezőkkel kapcsolatban álló szervezetek küldöttjeit hívták meg. A romániai Caritast a konföderáció elnöke, Szász János és a bukaresti Caritas igazgatója, Alexandru Cobzaru képviselte.
Csíksomlyói búcsú
Május 22-én, Pünkösd szombatján volt Csíksomlyón, a magyar katolikusok legnagyobb kegyhelyén a pünkösdi búcsú. Somlyón már a XV. században elterjedt Mária tisztelete. IV. Jenő pápa 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy segítse az itt letelepedő ferenceseket a templomépítésben. A végzett munkáért viszonzásul búcsút engedélyezett. 1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárás történetében. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem haddal akarta a katolikus vallását gyakorló Csík, Gyergyó és Kászon népét az új hitre kényszeríteni. Az itt élő székelyek a gyergyóalfalvi István pap vezetésével fegyveres harcban védték meg hitüket. A gyülekező Pünkösd szombatján volt, Csíksomlyón. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd a Hargitára indultak szembeszállni a hitújítók hadával. Ez idő alatt az idősek, asszonyok és gyermekek Somlyón maradtak, a győzelemért imádkoztak. A csata a hitüket védők diadalával zárult. A győztesek nyírfaággal ékesítették lobogóikat, így vonultak le a Hargitáról, vissza Csíksomlyóra, hálát adni, az Istenanyai közbenjárást megköszönni. Ígéretet tettek, hogy minden Pünkösd szombatján zarándoklattal emlékeznek az eseményre. Az ide zarándokló hívők serege hálát ad, imádkozik és a Kissomlyó hegyén körmenetet tart. Visszatérőben újra nyírfaágakkal díszítik a zászlókat. A Szűzanya iránti tisztelet buzgósága évszázadok során nem lankadt. Keresztaljának nevezik a templomi zászló alatt beérkező búcsús csoportot. "Ez, mint látványosság, páratlan az egész országban, de lelkileg is felemelő, nemcsak a tömegében, mert 25-30.000 ember szokott felvonulni, hanem a megnyilatkozó buzgóságban is" jegyezte meg visszaemlékezésében több évtizeddel ezelőtt P. Boros Fortunát. Néhány sokatmondó szám tükrözi, hogy a csíksomlyói búcsú egyre több keresztény életének része. Boros Fortunát könyvében leírtak szerint 1780-ban 9900-an vettek részt a búcsún. Az 1930-as években számuk már elérte a 30000-et. A zarándokok száma évről évre gyarapodik.
Az 50 évvel ezelőtti, a diktatúra éveinek kezdetén, az utolsó szabadon ünnepelt pünkösdi búcsún jelen volt Márton Áron erdélyi püspök is, aki a gyímesi legények védelmében, fehér lovon érkezett az ünneplők közé. 1990-től, a kommunizmus bukása utántól számítva az idei volt a tizedik szabadon ünnepelt búcsú. Egy évtizede minden évben százezrek érkeznek és vesznek részt a nagy körmenetben. A búcsú elmaradhatatlan kelléke a labarum, a győzedelmi zászló, amit a búcsús körmenet középpontjában visznek, a körmenetet vezető püspök, illetve a papság előtt. A győzedelmi zászlót, régi hagyomány szerint a helyi katolikus gimnázium legjobb végzős diákja viszi a körmenetben. Ez igen nagy teljesítmény, hiszen a fa-tartórúdon fémkeretre erősített zászló súlya több mint 30 kiló. Belső oldalára minden évben a zászlóvivő nevét és az évszámot jegyzik fel. A tízedik szabadon ünnepelt Pünkösdi búcsú alkalmával az utóbbi évtized labarumvivői közül haton álltak a díszkordonban, hogy még egyszer eleget tegyenek ennek a tisztségnek. Nagy Béla, Ávéd Aranyos József, ifj. Borsodi László, Antal József, Póra Szabolcs, Becze Lóránd, Erős Botond után az idei megbízott, Mákszem Tivadar vihette a labarumot. A szentmisén részt vettek szerzetesrendek, lovagrendek tagjai, egyházi és közéleti személyiségek, politikusok.
A Szentmisét a Kis és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál celebrálta Jean-Claude Périsset érsek, a Szentszék romániai nagykövete, .Jakubinyi György a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, Tamás József erdélyi segédpüspök, P. Benedek Domokos OFM, az erdélyi Szent István ferences provincia elöljárója. Többszáz pap és teológus érkezett az ünnepségre, és több mint kétszázezer zarándok foglalta el a tájegységeknek kijelölt helyeket.
A ferences búcsújáróhelyen P. Benedek Domokos, az erdélyi Szent István ferences tartomány provinciálisa köszöntötte a szentmise bemutatóit és a zarándokokat: "Több mint 600 éve járja népünk ezeket az ösvényeket. Itt hitünk és reményünk mindig megerősödött. Ez a zarándoklat újra eggyé akarja forrasztani népünket hitben, szeretetben." - hangsúlyozta a főatya.
Jakubinyi György érsek magyarul tolmácsolta Jean-Claude Périsset érsek, szentszéki nagykövet szavait. A nuncius a Szűzanya kertjének nevezte a búcsújáró helyet, ahol a zarándokok hitükben megújulhatnak. Périsset érsek ezután a Szentírásban szereplő kánai menyegző eseményét idézte. "Ez a búcsú hasonlít a kánai menyegzőhöz. Mária kérése ma is ugyanaz, mint ami közel kétezer éve elhangzott: Tegyétek, amit Jézus mond."
A szentbeszédben Czirják Árpád érseki helynök, kolozsvári esperes kiemelte: a csíksomlyói búcsún a napba öltözött Asszony nemcsak jelkép, hanem valóság is. Pünkösd szombatján feltűnik a nagy jel Csíksomlyó egén. Mi a Kárpát-medence és a nagyvilág magyarjai felfigyeltünk erre a nagy jelre, és ezért zarándokoltunk ide, a magyar katolikusság ünnepére, ahol a Szentlélek kegyelmi látogatása nem marad el. Képzeletünkben eltűnnek a szentistváni birodalmat szétválasztó demarkációs vonalak, az ősi nagy hazát, Szent István birodalmát látjuk magunk előtt. A csíksomlyói búcsú a hit, az együvétartózás és a Mária- tisztelet ünnepe. Mindennapi életünket a széthúzás keseríti meg, de ezt a búcsút az összetartás élménye teszi feledhetetlenné. Folyton azt halljuk, kis ország, kis nemzet vagyunk. Csíksomlyó ennek a cáfolata. Ezen a búcsún mi is éppen olyan nagyok vagyunk, mint a franciák Lourdes-ban, a németek Altöttingben. A csíksomlyói búcsún megvalósul Szent István szándéka, a búcsúsok személyében az egész nemzet hódol a magyarok Nagyasszonya előtt. Itt beteljesedik a messzeség utáni vágyunk, ugyanazt éljük át, mint az apostolok a Tábor-hegyén hangzott el a prédikációban.
A szentmise a pápai, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.
A csíksomlyói búcsún jelen volt az Európassió küldöttsége is, közöttük Maurice Clau tiszteletbeli elnök, Josef Lang főtitkár. A somlyói nyeregben, a Hármashalom oltárnál tartott ünnepi szentmise után a vendégek megtekinthették a Csíksomlyói passió bemutatóját is. Majd a Székelyföld lakóira jellemző vallásos lelkület megtapasztalása, a szerzett élmények kiegészítőjeként az itt élő néphagyományokkal, népdalokkal, csángó és felcsíki táncokkal ismerkedhettek. Mintegy ráadásként hétfőn, május 24-én este a Kalot-épület dísztermében újabb előadásra került sor. Ezúttal a csíksomlyói és csobotfalvi fiatalok hagyományőrző csoportjának, valamint a passiójátékban is szereplő balettcsoport tagjai előadásának tapsolhatott a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Az ünnepségen jelen volt Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester és a hagyományőrző csoport székelyruháinak megvásárlását támogató Majoros László is. CSM/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 05. 29.