Az auschwitzi haláltábor tőszomszédságában emelt keresztek eltávolítása érdekében felhívást tett közzé a lengyel püspöki kar. Eszerint a területen csak a már korábban is ott álló, úgynevezett pápai kereszt maradhat. A többi, mintegy 300 keresztet egy fanatikus társaság emelte. A 300 keresztet eltávolították (Népszabadság: Távirati... május 27., 3.o.).

Hazai hírek

A délszláv háborúban lerombolt kórógyi templom újjáépítésére mintegy 90 millió, a kopácsira 40 millió forintot fordítanak a kormánykeretből, amelyet a horvátországi magyar települések segélyezésesére különítettek el a költségvetésből Orbán Viktor miniszterelnök márciusi horvátországi látogatása után. Az ezzel kapcsolatos, immár konkrét szerződéseket most írták alá a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A Védnöki Testület elnöke Lévai Anikó, a kormányfő felesége (Napi Magyarország: Újjáépül... június 2., 4.o.).

Az előttünk álló néhány esztendő alatt eldőlhet, megújítjuk-e Magyarország nyugatias, keresztény, polgári hagyományait, vagy elmerülünk az értéksemlegesnek mondott, de valójában értéktelen fogyasztói kapitalizmus és szocializmus legrosszabb vonásait egyesítő posztszocialista zűrzavarban mondta Orbán Viktor a Bencés Diákszövetség országos találkozóján Pannonhalmán. A miniszterelnök üdvözölte a tíz éve újjáalakult diákszövetség tagságát. Az ország helyzetéről szólva a kormányfő hangoztatta: a dolgok összességükben jó irányban haladnak. Bekövetkezett, amire 500 év óta minden felelősen gondolkodó magyar ember várt: hazánk immár nem magára hagyatottan küzdő ország, hanem a nyugati értékrend szerint szerveződött civilizáció megbecsült tagja. A közös jövő négy kérdés körül formálódik: sikerül-e visszaadni a családok rangját, sikerül-e a gyermekeket megvédeni a tudatukat szándékosan romboló hatásoktól, sikerül-e visszaadni a tisztességes munka becsületét és megerősíteni a nemzeti kultúrát, a nemzet összetartozásának érzését. Magyarországon ma jelentős az európai, a polgári és a keresztény értékek mellett elkötelezett politikai erő. A legfontosabb feladatnak tekintsük, hogy a jó akaratú emberek politikai szereplése számára lehetőséget teremtsünk mondta a miniszterelnök. Végül arra kérte a hallgatóságot, hogy támogassák a jövendő keresztény, polgári, európai Magyarországot. A rendezvényen Orbán Viktort tiszteletbeli bencés diáknak választották (Napi Magyarország: Orbán Viktor... május 31., 3.o.).

Ismeretlen tettesek megtámadták és kirabolták május 31-én hajnalban a jászjákóhalmi római katolikus plébánost. A nyomozás eddigi adatai szerint a 64 éves plébános két óra körül ébredt fel arra, hogy három álarcos lépett be a szobájába. Az idős pap megpróbált az ablakon elmenekülni, de az egyik rabló visszatartotta, s miközben ököllel ütlegelte, pénzt követelt tőle. A tettesek ezután átkutatták az épületet, és ennek során félmillió forint értékű valutát, valamint forintot találtak. A pénzt magukkal vitték. A sértettet összekötözve hagyták magára. A plébánosnak két bordája eltört, és több zúzódás is keletkezett a testén. A rendőrség feltételezi, hogy a rablótámadást külföldiek követték el. A plébános szerint ugyanis valamilyen szláv nyelven beszéltek egymás között (Magyar Nemzet: Kirabolták... június 1., 15.o.).

A Népszabadság (Heves vita... május 28., 5.o.) beszámol a fővárosi Magyarok Házában rendezett, Szektaveszély Magyarországon, avagy százezer szülő az őrület szélén című vitafórumról, amelyet a Szent László Akadémia szervezett. A rendezvényre három édesanya személyesen is meghívást kapott, akinek gyermekét a Hit Gyülekezete "úgymond elszakította családjától." A fórumon Kamarás István vallásszociológus hangsúlyozta, hogy a merev elutasítás helyett inkább tájékozódni kell, megérteni az úgynevezett szektajelenséget. Lugosi László, a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat vezetője úgy vélte: az elnyomás évtizedei után a parlament 1990-ben túlságosan liberális törvényt fogadott el a vallásszabadságról. Hozzátette: az elmúlt tíz évben olyan csoportok is megjelentek hazánkban, amelyek komoly problémákat okoznak, de olyanok is, amelyek hasznosak a társadalom számára. Veér András pszichiáter szerint némelyik szekta az államra is veszélyes lehet, mert tagjai beférkőznek a gazdasági és kormányzati körökbe. Lipp László katolikus lelkész arra kérte a résztvevőket, hogy alázattal, szeretettel és a másik ember tiszteletével vegyenek részt a vitában. Czene Gábor tudósító szerint azonban a kérésnek nem volt sok foganatja. A közönség többségének hangulata főként a meghívott szülők felszólalása után a Hit Gyülekezet ellen fordult, amikor pedig kiderült, hogy "hitesek" is szép számmal vannak a teremben, a vita elmérgesedett. Sokan azzal vádolták a gyülekezetet és általában a szektákat, hogy legfontosabb céljuk a "főguru" vagyonának gyarapítása, miközben a híveket a család ellen uszítják. Czene szerint a szektaellenes táborból időnként antiszemita megjegyzések repkedtek, a jelenlévők olykor füttyel szakították félbe a hozzászólókat. Nem aratott nagy sikert Kamarás Istvánnak az a megállapítása, hogy a szektáknak nevezett vallási közösségek túlnyomó többsége egészséges életmódot vár el a tagoktól, viszont nem folytat agymosást. Nem örvendtek népszerűségnek azok a hívatlanul megjelent szülők sem, akik azt igyekeztek bizonygatni, hogy gyermekeikkel együtt jól érzik magukat a Hit Gyülekezetében.

A Népszava (Nem válogathat az állam... június 2., 10.o.) Iványi Gábor metodista lelkésszel készített interjút, aki szerint a római katolikus egyház azt szeretné, ha úgy válna külön az államtól, hogy az állam nem szólna bele sem az ellenőrzés, sem valamilyen fajta felügyelet eszközeivel az életébe. Az egyház viszont a maga eszközeivel beleszólhatna a napi politika alakításába, ami nem kívánatos. Arra a felvetésre, hogy a kormány szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszik a történelmi egyházakkal, az SZDSZ képviselője azt válaszolta: "Minden kormány számára teljesítendő lecke, hogy az egyházakkal valamilyen kapcsolatot kiépítsen. Az elmúlt időszakban erős törekvések vannak arra, hogy egyház és egyház között különbség tétessék, és elszakítva a felekezetek tarka sokaságától, a kormány az ún. történelmi egyházakkal folytasson párbeszédet." Iványi szerint a katolikus egyház arra hivatkozva, hogy Isten neki adta a jogot arra, hogy a Földön Isten országát kiépítse, minden kormány- és rendszerváltásnál kísérletet tesz arra, hogy vezető szerepét megerősítse és hátrányos helyzetbe hozza versenytársait. "Első körben a kisebbeket, mondván, vannak nem egészen egyenlő felekezetek, s ehhez megnyeri a nagyobb, ún. történelmi egyházakat, következnek az egyéb riválisok, akiket más eszközökkel próbálnak ellehetetleníteni."

A Napi Magyarországban (21.o.) Kiss Irén - Tábori László Mágusok, próféták, papkirályok című cikkükben azt fejtegetik, hogy Jézus galileus identitása a keresztény egyházak tanításában mindmáig semmiféle hangsúlyt nem kapott, de ilyen tekintetben előtte már két másik nagy próféta is "pórul járt": a baktriai szkíta Zarathustrát perzsaként, a nepáli szaka (szkíta) Buddhát pedig hinduként szokás világszerte emlegetni. A szerzők szerint a torinói lepelképről ránk tekintő galileus Jézus ezért okoz annyi fejtörést az ezredvégi lepelkutatóknak: nem tudnak mit kezdeni a jeruzsálemi szokásoktól olyannyira elütő temetkezési móddal. A cikkírók a megoldás kulcsát a bibliai háromkirály jelképiségében látják, "hiszen ők voltak az evangéliumi történetben a Keletről jövő szellemi impulzus hordozói és átadói. A korszak történelmét tanulmányozó kutató tisztában van azzal, hogy "Keleten" kizárólag a Krisztus előtti III. század közepétől a Krisztus utáni III. század első harmadáig fennállt párthus birodalom értendő. Ezt sokan, tévesen, perzsának tartják, mint ahogy a kelta eredetű íreket is gyakorta összetévesztik az angolokkal". A két szerző szerint a párthusok valójában szkíták voltak, uralkodóik az Arszakidák. "Ők is várták a fény fiának megszületését: csillagászaik a mezopotámiai kulturális örökség teljes birtokában voltak. Talán az okot is sejtették, amiért az egyetemes Megváltónak a "pogányok" Galileájában kell színre lépnie." Kiss Irén és Tábori László úgy vélik: a III. évezred megújuló kereszténységének feladata lesz tisztázni Galilea valóságos szerepét a keresztény üdvtörténetben, s felmutatni végre az Atya szándékát, aki az általa választott térségen belül is kijelölt az üdvösség meghozatalára egy kis néptöredéket, amelynek megalázottsága kétszerese volt a júdeaiaknak. "Őket ugyanis nemcsak nemzeti szabadságuktól, de eredeti vallásuktól is megfosztották. Viszont először az övék lett Jézus Krisztus: a világ világossága." írja a két szerző. MK