Boldog Kinga magyar királylány szentté avatási szertartására Lengyelországba utazik Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Az Árpád-házi királylányt a tervek szerint II. János Pál pápa avatja szentté lengyelországi tartózkodása alatt június 16-án (Magyar Nemzet: Hírek június 9., 4.o.).

A Magyar Nemzet (Kié... június 9., 20.o.) arról ír, hogy Csehországban 1992. óta vitáznak azon, kié is legyen a prágai Hradzsin egyik építészeti gyöngyszeme, a történelmi értékű gótikus remekmű, a Szent Vitus-székesegyház: a katolikus egyházé, vagy pedig az egész cseh államé? Megfigyelők szerint a napokban hozott alkotmánybírósági döntés sem tisztázta még egyértelműen a kérdést, és az sem kizárt, hogy az ügy végül is a strasbourgi emberi jogi bíróságon köt ki. A katolikus egyház azt állítja, hogy csak a korábbi vagyoni állapotokat szeretné visszaállítani, mert szerinte a katedrális, amely a száztornyú Moldva-parti metropolis egyik világszerte ismert szimbóluma, eredetileg az egyházé volt, s csak 1954-ben került hivatalos állami tulajdonba. Az ellentábor szerint viszont a székesegyház sosem volt a katolikus egyház tulajdona, az csak kezelője volt a legendás templomnak. Az ötvenes évek elején napvilágot látott, s ma is hatályban lévő törvényt ugyan a kommunista rendszer hozta, de az lényegében csak szentesítette azt az állapotot, miszerint a székesegyház az egész cseh nemzet, nép tulajdona.

Hazai hírek

Eszteházy Károly egri püspök halálának 200. évfordulójára emlékeztek június 5-én szombaton Egerben. Ez alkalomból Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke ünnepi szentmisét celebrált a püspök emlékére az egri főszékesegyházban, majd tudományos emlékülésre került sor. Az évforduló alkalmából tartott emlékülésen Seregély István hangsúlyozta: Eszterházy Károly munkássága, élete vonzó és követendő példa a ma élő nemzedéknek és utódainknak egyaránt. A püspök azok közé tartozik, akik becsületet szereztek a magyar népnek. A megemlékezés során a bazilika altemplomában megkoszorúzták a püspök nyughelyét. Az évforduló alkalmából a főegyházmegyei hatóság érseki gyűjteményi központja a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Eszterházy Károly munkásságát bemutató emlékkönyvet jelentetett meg (Napi Magyarország: A püspök... június 7., 16.o.).

Orbán Viktor miniszterelnök tartott osztályfőnöki órát június 5-én szombaton Pápán, a Református Kollégium Gimnáziumában, ahol a III/A-osztály tanulóinak az elmúlt tíz év történelméről beszélt, majd kérdésekre válaszolt (Magyar Nemzet: Kormányfői... június 7., 5.o.).

A Magyar Nemzetben (Hej, iskola... június 7., 11.o.) Osztovits Ágnes ismerteti a Keresztyén Nevelés című folyóirat legújabb számát. A református oktatási intézmények munkáját összefogni és segíteni hivatott lap többek között arról ír, hogy az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának május 19-ei ülésén az oktatási törvény módosításának vitája során a minisztérium képviselői nem támogattak több olyan módosítást, amelyek az egyházi oktatási intézmények szempontjából létfontosságúak lennének. Marad például a 81. paragrafus, márpedig ez diszkriminálja azoknak az egyházi oktatási intézményeknek a finanszírozását, amelyek nem korábbi egyházi ingatlanokban működnek. Történt ez aznap, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a nagy nyilvánosság előtt is kifejtette, hogy az ország jövője szempontjából kívánatos lenne az egyházi iskolák számának növekedése.

A Népszavában (június 8., 7.o.) Hegyi Gyula A "keresztény Európa" csak lázálom című cikkében idézi Orbán Viktor miniszterelnök pannonhalmi látogatásán tett kijelentését a keresztény polgári értékrendről. A szerző ezzel kapcsolatban emlékeztet Tegyei Gábor katolikus pap 1992-ben tett kijelentésére: "A keresztény Európa csak lázálom." Hegyi rámutat: "Orbán Viktor immár miniszterelnökként a keresztény polgári értékrendről nyilatkozott a türelmes médiának. A "keresztény polgári" értékrend még a "keresztény Európánál" is abszurdabb lázálom. Keresztény Európa valóban létezett, s éppen a polgári erők diadala rendítette meg." A cikkíró a jugoszláviai háborúra is kitér. Kiemeli: mivel Koszovó lakóinak túlnyomó többsége már nem keresztény szerb, hanem mohamedán albán, a nyugati értékrend szerint a történelmi és vallási hagyományok semmilyen jogcímet sem jelentenek a szerbeknek, a nem keresztény többség feletti uralomra. "Ezt a politikát Orbán Viktor és kormánya lelkesen támogatja... fölmerül azonban a kérdés, hogy Orbán Viktor tudja-e egyáltalán, miért folyik ez a háború? Nem érti, hogy éppen a vallási és nemzeti kizárólagosságot bombázzák szét az immár Taszárról is felszálló repülőgépek?" Az MSZP országgyűlési képviselője szerint sok jel mutat arra, hogy a Fidesz nehezen érthető okokból a kultúrharc démonát választotta magának, és ezért hangsúlyozza túl a keresztény elemet.

Azok a szülők, akiknek gyermekei kisegyházakhoz, illetve szektákhoz tartoznak, közös levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ebben arra kérik a kormányfőt, hogy a kabinet minél hamarabb vizsgálja felül az egyházalapítást engedélyező, 1990-ben bejegyzett törvény szövegét. Álláspontjuk szerint ezt a jogszabályt még Németh Miklós és az akkori MSZMP-kormány a történelmi egyházak bevonása nélkül dolgozta ki. A levélírók hangsúlyozzák: "Ez a törvény tette lehetővé sok szélhámos törvényes keretek közötti, állami finanszírozás melletti működését a nem vallásos adófizetők kárára." A szülők arra kérik a miniszterelnököt, hogy a jelenleg még érvényben lévő törvény hatálya alá eső valamennyi kisegyházat és a kapcsolódó alapítványok működését egyaránt komplex pénzügyi vizsgálatnak vesse alá, az eddig felvett állami támogatásokat pedig vegye vissza. Érvelésük szerint a családok széthullásával a szekták olyan testi-lelki roncsokat teremthetnek, akiket aztán bármilyen, akár még törvényellenes tevékenységre is felhasználhatnak. A levél tartalmát ismertető Napi Magyarország (Orbán Viktorhoz fordultak... június 4., 2.o.) úgy tudja, hogy hasonló tartalmú leveleket a Semjén Zsolt vezette egyházi ügyek helyettes államtitkársága is kapott már, amely a közeljövőben egy újabb főosztállyal bővül. Feladata az egyházi tájékoztatási és koordinációs teendők ellátása lesz. Várhatóan Schanda Balázs fogja irányítani. Az egyházalapítás feltételeit szabályozó törvény módosítása jelenleg a széles körű egyeztetést igénylő előkészítési fázisban van.

Mint már hírt adtunk róla, a közelmúltban a Szent László Akadémia Semmelweis utcai székházában "Szektaveszély Magyarországon, avagy százezer szülő az őrület határán" címmel tartottak rendezvényt meghívott előadókkal. A fórumról most két lap ad részletesebb beszámolót. A Napi Magyarországban (június 5., 12.o.) Jezsó Ákos Szektaveszély Magyarországon? címmel azt emeli ki, hogy a zsúfolt nézőtér előtt rendezett fórumon a Hit Gyülekezet tagjai többször is hangos közbekiabálásokkal fejezték ki ellenvéleményüket, nemtetszésüket. A Népszabadságban (június 5., 8.o.) Czene Gábor Szektavita az őrület határán című tudósításában viszont azt állítja: a vitafórumot "hisztéria és lincshangulat jellemezte, meg antiszemita gyűlölködés." A cikkíró szerint némelyik magából kivetkőzött szülőt látva "egész könnyű volt elképzelni, hogy gyermeke miért választotta inkább a Hit Gyülekezetét."

Három nagy értékű kódexet loptak el a székesfehérvári püspöki könyvtárból eddig ismeretlen körülmények között. A bűncselekmény április 19. és június 4. között történt. A kódexek értéke megközelíti a húszmillió forintot. Az ügyben különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. Eltűnt Arisztotelész Metaphysica című műve. Keletkezése a XIV. század végére tehető. A mű negyedrét méretű pergamenre íródott, 254 lapból áll. A kódex latin nyelvű. A szintén eltulajdonított Manuscripta saeculi "erkölcsteológiai tanulmány) papír anyagú, hét különböző kéz által írt XV. századi erkölcsteológiai traktus egybekötve. A legutolsó szövegrészt 1464-ben datálták. Ellopták az Ószláv kódexet is: a XV. századi barna kapcsos könyvet két színárnyalatú bőrkötés borítja. Mindhárom kötetben a püspöki könyvtár pecsétje található. Németh Lajos, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a székesfehérvári Városház téri püspöki könyvtárban kutatás céljából többször megfordult egy ismeretlen férfi, akiről kiderült, hogy fiktív néven jelentkezett be (Népszabadság: Kirabolt... június 8., 22.o.).

Beszámolnak a lapok arról, hogy június 4-én éjjel belecsapott a villám a Békés megyei Hunya község katolikus templomába. A tetőszerkezet kigyulladt: a lángokat reggelre sikerült eloltaniuk a tűzoltóknak. A helyszín olyan, mintha bombatalálat érte volna az épületet. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök megdöbbenését fejezte ki a történtek miatt. Iványi László gyomaendrődi plébános, aki négy másik település mellett a hunyaiak lelki üdvéért is felel, elmondta: a természet befejezte azt, amit elkezdett. Tavasszal a belvíz támadta meg a 102 éves épületet, most pedig a tűz martaléka lett. Az anyagi kár egyelőre felmérhetetlen. Hozzátette: új templomot kell építeni Hunyán. Arra a kérdésre, hogy miből, a plébános nem tudott válaszolni. Egy kis falu erre önerőből nem képes. A vasárnapi misét a művelődési házban tartották, a korábbiaknál jóval több résztvevővel (Magyar Nemzet: Villám csapott... június 7., 15., Népszabadság: A belvíz kezdte... június 7., 7.o.). MK