KÜLFÖLDI HÍREK

A Szentatya lengyelországi programjáról

Igeliturgia a munkához való jogról

Sosnowiec: II. János Pál pápa június 14-én, hétfőn délután igeliturgiát mutatott be Sosnowiecben, a Sziléziai Vajdaság 250 ezer lakosú városában.

Az igeliturgia során 300 ezer ember előtt a vá-ros és környéke rendkívül aktuális valóságáról, a munkanélküliség, a munkához való jog és az élet kapcsolatának témájáról beszélt. Sosnowiecz egykor a lengyel szénbányászat és kohászat egyik központja volt, az iparág válsága miatt azonban ma 50 ezer ember helyett csak 30 ezernek van munkája. A Szentatya hangsúlyozta: a piacgazdaság szigorú törvényére hivatkozva sok helyen megfeledkeznek az ember alapvető jogairól. Elsősorban is a munkához való jogról, mert a munkahely elveszítése azt is jelenti, hogy az egyén nem képes családja eltartására. A dolgozó emberekkel való visszaélésnek több formája van: megtagadják a pihenéshez való jogát, a családjával való törődést, a mindennapok megtervezéséhez való jogát, bérét pedig nem a befektetett erőfeszítés, hanem a termék ára szerint határozzák meg. A pápa hozzátette: ez a szemlélet nemcsak a munkaadókra, hanem magukra a munkát végzőkre is vonatkozhat, ha az ember a munkára kizárólag úgy tekint, mint a meggazdagodás lehetőségére. A munka olyan mértékben eluralhatja az életet, hogy az ember megfeledkezik saját egészségéről, személyisége fejlesztéséről, családtagjai boldogságáról és Istennel való kapcsolatáról. Szükséges a lelkiismeretek felébresztése, nehogy a munka áldás helyett átokká legyen az emberi életekben. Nem csukhatjuk be szemünket azok nyomora és szenvedése láttán, akik nem képesek megtalálni helyüket az új, gyakran rendkívül összetett mai valóságban mondta végül a Szentatya, arra kérve minden plébániát, hogy legyen befogadó közösség, amely segítségére siet azoknak, akik nehézségekkel küszködnek.

Influenza miatt június 15-én, kedden pihent a pápa

Hétfőn este, miután a pápa helikoptere földre szállt Krakkóban, a város lakossága minden eddigit felülmúló szeretettel fogadta egykori érsekét. Az utcák mentén végeláthatatlan tömeg várt a pápára, az érseki palota előtt fiatalok csoportja énekelt és kiáltozott, abban reménykedve, hogy a Szentatya eddigi látogatásaihoz hasonlóan az ablakból köszönti őket és szól hozzájuk. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert a pápa influenzás lett. Betegsége miatt II. János Pál a keddi napot krakkói szálláshelyén, az érseki palotában töltötte. A szentszéki sajtóterem szóvivőjének közleménye szerint a pápának már hétfőn este hőemelkedése volt, valószínűleg vírusos megbetegedés következtében. Ezért orvosai tanácsára kedden lemondta minden nyilvános megjelenését. A pápa, akinek hőmérséklete 38 fok alatt maradt, a vírusos influenzának megfelelő gyógykezelésben részesül. A Vatikáni Rádió programigazgatója, P. Lombardi tudósításában kiemelte: a fáradtság és a szenvedés II. János Pál péteri szolgálatának szerves részét alkotják. A Szentatya, aki soha nem kíméli erejét, ezzel az utazásával is Isten mérhetetlen szeretetét kívánta hirdetni. Fáradhatatlanul, mértéket nem ismerve tette ezt idáig szavaival, a szertartásokkal, most pedig betegségével is erről tanúskodik.

Krakkó, az öröm városa

Krakkóban június 15-én reggel több mint egymillió ember gyűlt össze szabadtéri szentmisére. A zuhogó esőben türelmesen várakozó hívősereg csalódottan, de annál nagyobb együttérzéssel fogadta a Szentatya betegségének hírét, amelyet közvetlenül Franciszek Macharski krakkói bíboros, érsek közölt velük közvetlenül a főegyházmegye millenáris fennállását ünneplő mise megkezdése előtt. Hozzátette: a pápa az érseki palota kápolnájában a szabadtéri szertartással egyidejűleg mutat be szentmisét, hogy lélekben együtt lehessen minden jelenlévő hívővel.

A hatalmas térségen II. János Pál pápa nevében Angelo Sodano bíboros, államtitkár mutatta be a szentmisét. A Szentatya homíliáját Macharski bíboros olvasta fel. A lengyel hívek, akik már az elmúlt napokban végtelen tisztelettel és szeretettel vették körül a pápát, most országszerte buzgó imáikkal kísérik, reménykedve mielőbbi felgyógyulásában. A Szentatya hosszú üdvözletet küldött a szentmisén résztvevő hívekhez, arról biztosítva őket, hogy mindnyájan szüntelenül jelen vannak imáiban. A több mint egymilliós tömeg többször is forró tapssal szakította félbe az üzenet felolvasását.

A pápa homíliájában hálát adott Istennek azért a nagy ajándékért, hogy miközben az egyház az egész Földön kétezer éves fennállásának megünneplésére készül, a krakkói helyi egyház ezeréves múltjáért mond köszönetet. Az ünnepélyes Te Deum egész nemzedékek háláját fejezi ki mindazért, amit a hívek közössége adott a krakkói föld számára. A Szentatya előre elkészített beszédében külön is köszöntötte a betegeket: szenvedésük, amelyet Krisztussal egységben mindennap felajánlanak testvéreikért, az egyházért és a pápáért, nagyon értékes Isten szemében. Az apostolok, a próféták és a vértanúk az első évezred alkonyán érkeztek a Visztula partjára és elhintették az evangéliumi magot. Emlékeztetett Szent Adalbert példájára, aki mielőtt a Balti-tenger térségébe ment volna, ahol vértanú halált halt, Krakkóban hirdette az evangéliumot. A krakkói földön az egyház mélyen gyökerezik az apostoli hagyományban, a prófétai küldetésben és a vértanúságban. A helyi egyház mindig szoros kapcsolatban maradt az egyetemes egyházzal, és egyidejűleg kialakította saját történelmi önazonosságát, megírta saját történelmét, amely a Krisztus üdvözítő küldetésében résztvevő emberek közösségének egyedülálló és megismételhetetlen történelme. Ez a közösség alakította ki Krakkó és egész Lengyelország történelmét, kultúráját. Erről a legékesszólóbban a Wawel székesegyháza tanúskodik, amely az egyház és a nemzet történelmének kincsestára. Az épület sarkköve a meghalt és feltámadt Krisztus állapította meg a Szentatya. A pápa arra buzdította egykori főegyházmegyéje híveit: adják át a jövő nemzedékének az isteni irgalom üzenetét, amelyre a XX. század végén a világnak sokkal nagyobb szüksége van, mint valaha. A szentmise végén Angelo Sodano bíboros, államtitkár megköszönte a híveknek, hogy a zuhogó eső ellenére kitartottak, példát adtak hitükről, a pápa iránti szeretetükről. "Az esős nap ellenére Krakkó bebizonyította, hogy az öröm városa tud lenni. Továbbra is imádkozzatok a pápáért, a szép liturgikus ima szerint: "Dominus sonservet eum." Megköszönöm a krakkói közösségnek, hogy a római egyháznak és az egyetemes egyháznak adta ezt a nagy lelkipásztort, szeretett pápánkat" VR/MK

HAZAI HÍREK

Nyitott lelkigyakorlatos programok az Életrendezés Háza (Püspökszentlászló) szervezésében

Június 17-20.: Keresztény házasság az Egyház szentségeiben.
Vezeti: Szathmáry László akolitus.
Jelentkezés: Piffkó László, Életrendezés Háza, T.: 72/490-610.
Június 27-július 4.: Életút-választó lelkigyakorlat döntés előtt álló fiataloknak. Személyesen irányított szentignáci lelkigyakorlat fiatal jezsuitákkal.
Vezetik: Lukács János S.J., Holczinger Ferenc S.J., Pierre Clermidy S.J., Jean-Marc Furnon S.J.
Jelentkezés: Lukács János S.J. 6723 Szeged, Dóm tér 5. t.: 62/455-712.
Július 4-25.: Ifjúsági lelkigyakorlatok három (július 4-11.; július 11-18.; július 18-25.) turnusban.
Vezetik: Varga B. József S.J., Lukács János S.J., Vácz Jenő S.J., Hofher József S.J., Burcsik Mariann, Forrai Tamás S.J., Tornya Erika, Berecz Rita, Kató Csaba, Szilágyi Gyöngyi.
Jelentkezés: Süveges Gergő, 1301 Budapest, Silvanus sétány 11. T.: 1/242-6934.
Augusztus 1-13.: Német nyelvi tábor (Intenzív nyelvtanulási lehetőség német nyelvi közegben, anyanyelvű oktatókkal; nyelvi játékok; tematikus beszélgetések; csoportmunka; kulturális, népművészeti és sportrendezvények; közös imádság; szentmise.)
Vezeti: Varga B. József S.J.
Jelentkezés a vezetőnél: 6722 Szeged, Bólyai u. 22. T.: 62/424-785. (Ugyanitt lehet jelentkezni angol és francia nyelvű táborokra is, más-más helyszínnel.)
Szeptember 17-19.: Lelkigyakorlat Máriával.
Vezeti Vácz Jenő S.J. Korhatár nincs.
Jelentkezés Piffkó László, Életrendezés Háza, T.: 72/490-610. MK

Hírek a Győri Egyházmegyéből

Megemlékezés a Szűzanya fatimai megjelenéséről

1997 júliusa óta a győri bazilikában, külön kápolnában kapott helyet a Fatimából Kondor Lajos atya által ajándékozott Szűzanya szobor. A szobor ünnepélyes megkoronázására emlékezve július 11-én, vasárnap fatimai napot tartottak a Bazilikában. Délelőtt minden órában volt szentmise, délután 5 órakor közös rózsafüzér imádság és litánia, majd 6 órakor koncelebrált püspöki szentmise volt. A homíliát Bábel Balázs kalocsai koadjutor érsek mondta. A fatimai nap befejezéséül gyertyás körmenet volt a bazilika körül.

Lelkigyakorlatok

A győri szemináriumban június 21-én, hétfőn délben kezdődik, és 24-én, csütörtökön fejeződik be az idei kateketikai lelkigyakorlat.

Augusztus 23-tól 26-ig tart a papság számára szervezett lelkigyakorlat, amelyet Stella Leontin, a váci szeminárium spirituálisa tart. MK

A HATÁRON TÚLI EGYHÁZ ÉLETÉBŐL

Mit tehetünk templomainkért ?

Ezzel a címmel tartottak előadásokat június 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A műemlékvédelmi szakemberek közreműködésével életre hívott igen érdekes tanácskozás a tanulmányi ház fél éve tartó saját rendezvénysorozatának része. Az előadások elsősorban műépítészek, egyházi személyek és művészettörténészek érdeklődését váltotta ki. Káldi Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense a szakrális műemlékek épületének szerkezetéről, ezek megmentéséről, restaurálási lehetőségeiről beszélt. Templomaink olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek az itt élő nép történelméről, sokszáz éves kereszténységéről tanúskodnak. A templomok megvédésének egyik alapja azonban az, hogy továbbra is itt maradjunk, fennmaradjunk hangsúlyozta az előadó.

A székelyföldi templomok koronként változó, igen értékes belső berendezéséről, freskó és secco technikával készült többszáz éves falképekről, szobrokról, oltárképekről, oltárokról és ezek megmentéséről tartott előadást Mihály Ferenc restaurátor. Lényeges kérdés azonban az, hogyan lehet kevés pénzből a lehető leghatékonyabb védelmi eljárásokat megtalálni. Magyar viszonylatban a középkori fából készült templomi berendezések jelentős részét az erdélyi: a szász vidéki és csíki anyagok teszik ki. A legrégebbinek számító, XIV. századi alkotások valamikor igen jelentős szerepet töltöttek be a liturgiában is. A falképek akár a szentek portréját, életük egy-egy eseményét, akár bibliai mozzanatokat jelenítettek meg elsősorban parasztbibliákként szolgáltak. Az információáramlás felgyorsulásával ezt a szerepüket elvesztették ugyan, de értékük mégis jelentős. A diavetítéssel illusztrált elemzés során arra is fény derült, hogy a Székelyföld templomainak felbecsülhetetlen kincseit nemcsak az idő múlása okozta károk fenyegetik. A nedvesség miatti sérüléseket súlyosbítják például a művészettörténész megkérdezése nélkül végzett átépítések, újrafestések, vakolat-felújítások, vagy éppen villanyvezetékek beszerelésénél előidézett ron-gálások. Gyakran tönkremennek olyan műkincsek, amelyek népünk történelmének, az itt létező kultúra évszázados tárgyi bizonyítékai hangsúlyozta az előadó. A restaurálás nagyon költséges, így elsősorban a templomokban fennmaradt műkincsek konzerválására kell törekedni. Minden beavatkozás azonban azt a célt kell kövesse, hogy minél több részletet megőrizzenek az eredeti alkotásból.

A rendezvény résztvevői Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a Főegyházmegye Liturgikus Egyházművészeti Bizottság Irodája vezetőjének előadását is figyelemmel kísérhették. CSM/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 1999. 06. 18.