A Szentatya június 16-án Ószandecben szentté avatta Boldog Kinga Árpád-házi királylányt, lengyel királynét. A Magyar Nemzetben (Kinga... június 12., 22.) Lőcsei Gabriella, a Napi Magyarországban (június 12., 17.o.) Molnár Imre Árpád-házi Boldog Kingát szentté avatják címmel méltatja az új magyar szent érdemeit, kiemelve: Szent Kinga a hősies helytállás, leleményesség és emberbaráti szeretet példaképe volt.

A Napi Magyarországban (A balkáni válság... június 17., 12.o.) Konrad Raiser, az Egyházak Világtanácsának elnöke nyilatkozik abból az alkalomból, hogy az EVT május 26-27-én Budapesten tartotta a koszovói, illetve balkáni helyzettel foglalkozó konferenciáját. A protestáns teológus elmondta: mindennél fontosabb, hogy az érintett területek egyházai jussanak közelebb egymáshoz, mert ezen dől el az EVT munkájának eredményessége is. Ehhez szükség van tudatformálásra, felvilágosításra, hiteles tájékoztatásra, hogy a félreértéseket és az előítéleteket sikerüljön lebontani. Ebbe az irányba tette meg a mostani konzultáció az első lépést.

Hazai hírek

A kormány célja és felelőssége a polgári és keresztény Magyarország megteremtése, a társadalom és az egyház közelítése. Annak az egységnek az újrateremtése, amely a gyökereinket jelenti, s amelynek szétválasztását tűzte célul az előző évtizedek politikai vezetése hangoztatta Hámori József kultuszminiszter június 12-én Pakson, a történelmi egyházak regionális találkozóján tartott előadásában. A kultuszminiszter elmondta: az idei költségvetés az egyházi funkciók ellátására 20 milliárd forintot különített el, kétszer annyit, mint az előző években. Az ingatlanok kiváltása, a hitoktatás, valamint a különböző beruházások finanszírozása mellett az egyházi műemlékek millenniumi rekonstrukcióját is ebből fedezik. Kiemelten szólt Hámori József a millenniumi ünnepekről. Rámutatott: Magyarország hármas évfordulót ünnepel: Krisztus születésének 2000. évfordulója mellett amely az egész keresztény világ ünnepe Szent István megkoronázását és azt, hogy Magyarország hivatalosan is keresztény állammá lett. A miniszter elmondta, hogy az NKÖM 25 milliárdos millenniumi költségvetéséből 15 milliárd jut 1999-re. Ebből 10 milliárd forintot műemlékvédelemre fordítanak. A fórumon az egyházi vezetők tartottak előadásokat az apostoli hitvallásról. Mayer Mihály pécsi püspök a Szentlélek bizonyságtételéről beszélt. Az ismeretlen istenmeghatározás helyett a lélek vigaszt adó szeretetteljességét hangsúlyozta. A közömbösség, a szenvtelenség azt jelzi, a lélek hiányzik belőlünk. Harmati Béla evangélikus püspök a hitértelmezés tévútjairól beszélt. Mint mondta, az elmúlt év szociológiai vizsgálata megállapította: a magyarok nagy része vallásos, a maga módján. Magyarország és Európa ma nem a hívők és nem hívők, hanem a Krisztus-hívők és más hitűek között oszlik meg mondta. Tóth Sándor, a Duna melléki református egyházkerület püspökhelyettese emlékeztette a gyülekezeteket azokra a korokra, amikor élet-halál kérdése volt megvallani, hogy Jézus az Úr. Rámutatott: a hitvallás üdvösség kérdése. Jézust megvallani azt jelenti, az élet oldalára állni. Almási Mihály baptista elnök a jövőbe mutatva óvta a kereszténységet a szektás Krisztus-várás-tól, a világvége-hangulattól. Figyelmeztette a felekezeteket napjaink trükkös szélhámosaira, a csodahadjárattal szédítőkre. Két veszélyre hívta fel a figyelmet: ha az utolsó ítéletet nem várjuk, vagy ha rajongva várjuk. A találkozót záró előadó józan keresztény reménységre intett (Napi Magyarország: A polgári és keresztény... június 14., 3.o.). Pokorni Zoltán oktatási miniszter a jövőben fél-évente megbeszélést folytat majd a négy történelmi egyház vezetőivel tett ígéretet a tárca vezetője a vallási vezetőkkel folytatott június 14-ei tanácskozásán. Semjén Zsolt, egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: a tanácskozáson szakkérdések is szóba kerültek, az oktatásügy minden területéről. Ezek közül legfontosabbak a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék által kötött megállapodásból következő törvénymódosítási kötelezettségek, amelyek egy része hamarosan, a közoktatási törvény módosításával megvalósulhat (Magyar Hírlap: Egyházi vezetők... június 15., 4.o.).

A tábori lelkészi szolgálatok működését a tervek szerint a Belügyminisztériumhoz tartozó szervekre, így elsőként a határőrségre is kiterjesztik közölte Semjén Zsolt, miután megbeszélést folytatott Ladocsi Gáspár katolikus tábori püspökkel, Csuka Tamás protestáns püspökkel, Frőhlich Róbert tábori főrabbival, valamint Kontrát Károllyal, a BM politikai államtitkárával (Ma-gyar Hírlap: Tábori lelkészek... június 15., 4.o.).

A Magyar Nemzet (Négy egyháznak... június 15., 4.o.) összeállítása szerint az országban a négy történelmi egyház összesen 6700 templommal, illetve kápolnával rendelkezik. A katolikus egyházban kb. 2500 plébániát, illetve hozzá tartozó templomot tartanak nyilván és csaknem 2200 azon kápolnák, alkalmi misézőhelyek száma, amelyeknek nincs papjuk, hanem másik plébániáról, vagy időlegesen tartanak szentmisét.

Mogyoródon június 9-én, szerdára virradóra négy álarcos férfi betört a római katolikus plébániára. A 41 éves plébánost és a 42 éves kántort összekötözték, bán-talmazták, majd a helyiségeket átkutatva 406 ezer forintot és 120 német márkát vittek el. Az áldozatok könnyebb sérülést szenvedtek (Népszabadság: Hírek június 11., 25.o.).

A hónap végén megszűnik az az egyházi központ, amelyet 1997 őszén nyitottak meg a Pólus Center budapesti bevásárlóközpontban értesült a Magyar Nemzet (Egyházi központ nélkül... június 14., 5.o.). Görög Tibor, a létesítményt eddig működtető Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára elmondta: a hazánkban egyedülálló vállalkozás leállításának oka, hogy miként a bevásárlóközpontokban végzett egyházi szolgálat más országokban sem vált népszerűvé a tapasztalatok azt mutatják, a magyar látogatóktól is idegen a misszió e formája. A megszűnés másik oka a pénzhiány: a központ tevékenységét indulásakor az Ökumenikus nyug-díjpénztár elnevezésű vállalkozás támogatta: a fenntartás költsége azonban az elmúlt egy évben csaknem nyolcszorosára emelkedett, illetve a pénztár tavalyi csődje, valamint az utána maradt hétmillió forintos deficit megnehezítette a működtetést. A létesítmény jogutód nélkül szűnik meg, s a jövőben nem várható hasonló kezdeményezés.

A Népszabadság (Szerzetesrend... június 10., 33.o.) arról ad hírt, hogy újabb fordulatot vett a Fő utcai idősek otthonának ügye. Nemrég még a kiköltöztetés veszélye fenyegette az ott lakó 108 idős embert. Majd úgy tűnt, hogy egyezség jön létre a fővárosi önkormányzat és a Szent Erzsébetről elnevezett betegápoló nővérek szerzetesrendje között. A szerzetesrend tavaly igényelte vissza a Fő utca 41. szám alatti épületet azzal, hogy tovább gondozzák az ott ápolt 108 idős embert. A fővárossal kötött szerződés aláírása után azonban visszaléptek, mert rossznak találták az ingatlan műszaki állapotát. A helyrehozatalhoz támogatást kértek az önkormányzattól, de nem kapták meg. Kérésükkel ellentétben a főváros az állami normatíva 30 százalékának megfelelő működési támogatást sem biztosította. A nővérek ezért közölték, hogy szeptembertől lezárják a fűtést, és nem veszik át az idősek gondozását. Az ügyben per indult, de a főváros vállalta az ápoltak érdekében, hogy több mint tízmillió forintért felújítja a kazánokat. Ezzel párhuzamosan a kultuszminisztériumhoz fordultak kártalanítási igénnyel, amelyet a lap információi szerint elutasítottak. A rend újabb levelet küldött az önkormányzatnak, kérve: a felújítás után fizessen még havi 350 ezer forintot a kazán bérletéért. A kabinet azonban a végső döntés előtt megvizsgáltatja, nem lenne-e olcsóbb új kazánt építtetni az otthonban. A rend műszaki vezetője, Árvay János elmondta: Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes levelet küldött a rend igazgatójának. Ebben az áll, hogy a főváros nem tart igényt a rend tulajdonában lévő kazánház szolgáltatásaira, mert az idősotthon fűtését saját berendezésekkel akarja megoldani. Árvay szerint a rend átadta volna a kazánházat, amelynek használatáért valóban 350 ezer forint bérleti díjat kért, illetve a fővárost terhelte volna a négy fűtő bérköltsége is. A műszaki vezető szerint később, ha az otthon a rend tulajdonába kerül, szükség lesz a kazánokra. A betegápoló nővérek rendjének vezetői viszont állják, nem tudnak a főváros tízmilliós felújítási javaslatáról. És arról sem, hogy az idősotthon már az ő tulajdonuk lenne. A rend csak visszaigényelte az épületet, egyelőre arra vár, hogy kapja vissza.

Bartus László újságíró "Fesz van" címmel könyvet írt a Hit Gyülekezetéről. A kötet bemutatóján a szerző közveszélyesnek, emberi jogi oldalról dermesztőnek, ugyanakkor hatalomgyakorlási jellemzőit tekintve nevetségesnek nevezte a vallási közösséget. Bartus, aki nyolc éven keresztül a gyülekezet vezető körének volt az egyik tagja, elmondta: Németh Sándornak, a szekta vezetőjének kezében korlátlan hatalom összpontosul, a hívek pedig feltétlen, vak engedelmességgel tartoznak neki. Mindez gazdasági visszaélésekhez vezetett. A könyv szerint Németh nagyra értékelte, ha valaki pénzt tudott csinálni. Feloldotta az ezzel kapcsolatos erkölcsi gátlásokat: ha áfacsalásból vagy lopásból származott a pénz, az oltár megtisztította. A bűnös feloldozást nyert, ha a haszon egy részét befizette a gyülekezetnek. A könyv írója arról is beszámol, hogy a HGY hogyan vett részt az SZDSZ megalapításában, valamint később milyen kapcsolatot ápolt vele (Napi Magyarország: A Hit Gyülekezete... június 15., 3.o.). MK