A Népszabadságban (Auschwitz, Varsó... június 19., 6.o.) Szalai Zoltán beszámol arról, hogy a Szentatya júniusi látogatása előtt a lengyel kormányzat utasítására katonák eltávolították Auschwitzból az egykori koncentrációs tábor területén engedély nélkül felállított 303 keresztet. A hajdani kőbányánál így egyetlen feszület, az ún. pápai kereszt maradt, amelynek tövében II. János Pál pápa 1979-ben, első lengyelországi látogatásakor birkenaui miséjét pontifikálta. A lengyel kormány határozott fellépését kedvezően értékelték a zsidó szervezetek is. A Zsidó Világkongresszus szeretné felújítani a dialógust Varsóval. Miles Lerman, a washingtoni Holocaust Múzeum igazgatója szerint a mostani döntés megnyitotta az utat a pápai kereszt eltávolítására vonatkozó tárgyalások előtt is. Menachem Joskowitz lengyel főrabbi ahogy arról már korábban beszámoltunk a Szentatya látogatásakor szintén az utolsó kereszt eltávolítását kérte. A lengyel kormány és az egyház azonban úgy véli: nincs miről tárgyalni, a lengyelek többsége által ereklyeként tisztelt pápai kereszt a helyén marad. Krzysztof Luft kormányszóvivő bírálta a főrabbi kérését, amelynek módja és időpontja súlyosan megzavarta a pápai látogatást. A lengyelek és a zsidók közötti párbeszéd feltételezi egymás érzékenységének kölcsönös tiszteletben tartását, és ezt várjuk el az Auschwitzban álló kereszt ügyében is" szögezte le a varsói kormány.

A Napi Magyarországban (Héjába könyörgünk... június 19., 12.o.) Jezsó Ákos ismerteti azt a levelet, amit a moldvai csángómagyarok írtak II. János Pál pápához, elpanaszolva sirámaikat, hogy a iaşi püspökség nem tudja lelki szükségleteiket kielégíteni, a szentmisén nem magyar, hanem oláh imádságok hangzanak el. Ezért a pápa segítségét kérik. A cikkíró kiemeli: mivel a Szentatya romániai látogatása során nem látogatott el Erdélybe, így a moldvai csángók nem találkozhattak vele.

Izraeli botanikusok olyan virágpormaradványokat és növénylenyomatokat fedeztek fel Jézus Krisztus feltételezett halotti leplén, amelyek azt erősítik, hogy a szövet a Szentföldről származik mondta a jeruzsálemi Héber Egyetem botanikusa. Az izraeli tudósok közölték, hogy ezzel nem akarnak állást foglalni a lepel hitelességéről folyó vitában (Népszabadság: Szentföldi virágpor... június 17., 23.o.).

Hazai hírek

Meglehetősen sok egyházközségben a hívek döntő többsége számára a vasárnapi misére, a gyermekek esetében csak a hittanra korlátozódik a hitélet állapítja meg Kamarás István vallásszociológus, aki az ország 125 plébániáját vizsgálva 102 interjút és 36 esettanulmányt készített a katolikus egyházközségekben. A hitélet gyengélkedését jelzi, hogy rendkívül nagy a keresztelkedés, első áldozás, bérmálás, házasságkötések után lemorzsolódók aránya. Több helyen tapasztalni, hogy a rendszerváltozás utáni mennyiségi növekedés felhígulással, minőségi csökkenéssel járt együtt. Eltérő hatásfokkal működik a hitoktatás, a hittanosok jó része nem jár rendszeresen misére. Kamarás Esterházy Péter írót idézi: "Egyházam az elmúlt kilenc évben semmit sem tudott megvalósítani a testvériségből. Még csak kísértésbe sem jött, hogy számot vessen múltjával. Csak a birtoklás mozdulatait látom." A szociológus megállapítja: a papok száma erőteljesen fogy, ezért a szolgálatot teljesítő lelkipásztoroknak többet kell misézniük. Márpedig ez a színvonal és az ihletettség rovására megy. A vasárnapi misékkel túlterhelt papok rendszerint gyorsított tempóban miséznek, a másodszor, harmadszor elmondott prédikációk értéke csökken. Igen ritka az olyan pap, aki egyszerre képes az értelmiségieket és az egyszerű híveket megszólítani. Sok szó esik a bűnről, az örök kárhozatról, alig valami az irgalomról: örömhír helyett dörgedelem és fenyegetés érkezik. A plébániák többségét ma még olyan egyházközségek alkotják, amelyek nem alkalmasak a II. Vatikáni zsinat szellemében történő lelkipásztorkodásra. Kamarás elemzése eredetileg a Vigília júniusi számában jelent meg, a Népszabadság (Misék... június 18., 4.o.) pedig ismertette a főbb adatokat. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese szerint sok igazság van a tanulmányban. Ugyanakkor a vizsgálat megállapításai nem minden esetben fedik a valóságot, illetve nehezen értelmezhető általánosságokat is tartalmaznak. Példaként megemlítette: nem könnyű röviden meghatározni, mit tekintünk a II. Vatikáni zsinat szellemének, így az a következtetés is "sántít", hogy az egyházközségek többsége ennek nem képes megfelelni. A szegényeket segítő munka olyan lendületet vett az egyházban, hogy igaztalan dolog a testvériség hiányáról beszélni. A miséket is tisztességesen be lehet osztani úgy, hogy a pap teljes áhítattal végezze feladatát. Gyulay Endre szerint a gondok jelentős része nem lelkiségi, hanem kifejezetten anyagi kérdés.

A plébániák elleni rablótámadások elszaporodtak, ezért a Nemzeti Konzervatív Fórum felhívja az illetékes hatóságok figyelmét, tegyenek intézkedéseket az egyházi személyek védelme érdekében. Gémesi György, a fórum elnöke közleményben emlékeztet arra, hogy legutóbb Magyarnándoron ért brutális támadás egy papot, ezt megelőzően Zsámbokon, Csömörön, Jászjákóhalmán és Mogyoródon követtek el hasonló bűncselekményt (Magyar Nemzet: Hírek június 19., 5., Népszava: Támadás... június 21., 16.o.).

Nemsokkal a fenti közlemény kiadása után, június 21-én hétfőn hajnalban brutálisan megverték a galgamácsai római katolikus templom plébánosát, Cs. Ferencet. A rablók elvittek több mint kétmillió forint készpénzt és értékpapírt, továbbá aranyékszert és egyházi műkincseket. Az okozott kár négymillió forint (Népszabadság: Megkötözték... június 23., 23.o.).

Gazdasági visszaélések és korrupció gyanúja is fölmerült az SZDSZ-hez közel álló Hit Gyülekezetével kapcsolatban mondta parlamenti interpellációjában Ughy Attila (Fidesz) képviselő. A másfélmilliárdba kerülő, kőbányai Gyömrői úton lévő Hit Csarnoka fő beruházója, az Észak-Magyarországi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány vélhetően áfa- és hitelcsalást követett el. Hamis bevételi bizonylatokat adott el cégeknek, ezekből 100 millió forintra tettek szert, ebből támogatta az építkezést. Az ügylet idejében az MSZP-hez közel álló Magyar Fejlesztési Bank félmilliárdos hitelt nyújtott a beruházáshoz, és az állam is adott 70 milliót. Várhegyi Attila, a kultusztárca államtitkára közölte: a rendőrség adócsalás miatt folytat nyomozást az alapítványnál. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálatot indít az állami támogatások ügyében. A HGY visszautasítja Ughy vádjait, és azt is, hogy a gyülekezet alapítója lenne az SZDSZ-nek. Állításuk szerint semmilyen szervezeti, gazdasági kapcsolatuk nem volt és ma sincs a szabad demokratákkal. Németh Sándor, a HGY vezetője viszont a tévében úgy fogalmazott: "soha nem volt titok, hogy az SZDSZ megalakulásában a Hit Gyülekezetének egy belső magja szerepet vállalt" (Magyar Hírlap: Vizsgálat indult... június 23., 4.o.).

A Napi Magyarországban (június 19., 20., június 22., 7.o.) Jezsó Ákos A Hit gyülekezetének titkos arca, illetve Csak a lényegről hallgat a Hit Gyülekezete címmel részletesen ismerteti Bartus László Fesz van című, most megjelent könyvét, amely a Hit Gyülekezetét mutatja be, különös figyelmet fordítva a vallási közösség és az SZDSZ közötti rendkívül szoros kapcsolatra.

Hegyi Gyula, az MSZP országgyűlési képviselője az Európa Tanács megbízásából jelentést írt a szekták törvénytelen tevékenységeiről. Hegyi szerint erős a gyanú, hogy léteznek olyan vallási közösségek, amelyek gyermekprostitúciót, kábítószer- vagy fegyverkereskedelmet és egyéb destruktív tevékenységet folytatnak. A káros és veszélyes jelenségekkel szemben nem a közösségek betiltásával, hanem a konkrét eset kivizsgálásával kell fellépni. A szocialista politikus határozott intézkedéseket sürget, és ebben a magyarországi katolikus egyház is támogatja (Népszabadság: Jelentés... június 21., 5.o.). MK