Megkezdődik Teréz anya boldoggá avatási el-járása
Kalkutta: Július 26-án kezdődik Kalkuttai Teréz anya boldoggá avatási eljárása. Az első szakaszt egyházmegyei szinten folytatják le, amely két-három hónapig tart a hírt bejelentő Henry D'Sousa kalkuttai érsek szerint. Az elmúlt napokban a Szeretet Misszionáriusai benyújtották az első életrajzi anyagot: július 26-án kezdik el a tanúk kihallgatását. Utána az egész dokumentációt beküldik a Szentté avatási Kongregációhoz. A '80-as évektől az új normák szerint meggyorsították a szentté avatási ügyeket. Teréz anya számára a legközvetlenebb utat nyitották meg: a pápa kifejezett kívánságára eltekintenek attól a normától, amely szerint nem lehet elkezdeni a boldoggá avatási eljárást a szentéletű személy halála utáni öt éven belül. Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el. VR/MK
Ortodox küldöttség a Vatikánban
Vatikán: Szent Péter és Szent Pál ünnepe alkalmából ortodox küldöttség érkezett a Vatikánba a konstantinápolyi ortodox pátriárkáról: a többéves hagyomány szerint ilyen udvariassági látogatást tesz Rómában az ökumenikus patriarchátus küldöttsége, míg Péter apostol testvére, Szent András ünnepén (november 30-án) vatikáni küldöttség látogat a Fanarba. A pápa hétfőn fogadta az ortodox küldöttséget, amely kedden részt vesz a Szent Péter téren bemutatandó pápai szentmisén. A Szentatya beszédében a katolikus-ortodox párbeszédről sajnálattal állapította meg, hogy a balkáni konfliktus miatt a jövő évre kellett halasztani a teológiai vegyesbizottság összejövetelét. A nehézségeknek azonban nem szabad megállítani vagy megakadályozni a testvéri párbeszédet, hanem azt folytatni kell, el kell mélyíteni. A pápa, elfogadva I. Bartolomaiosz pátriárka javaslatát, beiktatott a jubileum római kalendáriumába egy napot, Urunk színeváltozása ünnepének vigíliáját, amikor katolikusok és ortodoxok együtt imádkoznak és böjtölnek a keresztény egységért. VR/MK
Hamarosan új boldogokat és szenteket emel oltárra a pápa
Vatikán: II. János Pál pápa hamarosan új szenteket és boldogokat emel oltárra. Hétfőn délelőtt jelen volt 18 dekrétum felolvasásán: két szentté avatási és öt boldoggá avatási dekrétumról van szó, tovább három vértanúság elismeréséről, nyolc dekrétum pedig elismeri, hogy ugyanennyi személy hősies fokon gyakorolta az erényeket. A 25 új szent között lesz 25 mexikói vértanú, akiket az 1915-37. között lezajlott keresztényüldözés idején öltek meg. Az új boldogok között lesz a két fatimai látnok gyermek, Ferenc és Jácinta, akik a ma is élő Lucia karmelita nővérrel 1917. május 13. és október 13. között a portugáliai Cova de Iria helységben látták a Szűzanya jelenését, aki imára, megtérésre és bűnbánatra hívta az egész egyházat. Nyolc spanyol nővér vértanúságát is elismerték: az 1936-os üldözés idején ölték meg őket. A Názáreti Szent Család kongregációjának 11 lengyel fogadalmas nővérét pedig a nácik ölték meg 1943-ban. A nyolc szentéletű személy között, akikről elismerték, hogy hősies fokon gyakorolták az erényeket, ott találjuk Don Columba Marmion ír bencést, a belgiumi Maredsous apátját, akinek kiváló lelkiségi könyvét Ma-gyarországon is ismerik: "Krisztus a lélek élete".
Befejeződött a papok szentföldi zarándoklata
Jeruzsálem: Az Olajfák Hegyén ünnepélyes koncelebrált szentmisével vasárnap véget ért a papok IV. nemzetközi szentföldi zarándoklata. Ötszáz bíboros, püspök és pap a latin mise során saját nyelvén mondta el a Miatyánkot a "Pater Noster" bazilikában, ahol 116 nyelven írták fel Jézus főpapi imáját a kerámiatáblákra. Castrillon Hoyos, a papi kongregáció prefektusa homíliájában hangsúlyozta: ez az eucharisztia nemzetközi papi ünnep nemcsak azért, mivel a világ minden részéből gyűltek össze a papok a jubileumot előkészítő zarándoklatra, hanem mert mindjárt utána három diakónust pappá szenteltek. "Jeruzsálemben felfedezzük papságunk sarkpontjait, a Getszemáni-kertet, a Kálváriát és a Cenákulumot". A bíboros e három szent helyhez fűzte elmélkedését. Szombaton este a "Pater Noster" bazilika közelében fekvő téren vallásközi imatalálkozót tartottak katolikusok, zsidók és muzulmánok. A találkozót Pietro Sambi izraeli nuncius vezette be és zárta le. Vasárnap este pedig a Cenákulumban ökumenikus találkozóra került sor a jeruzsálemi keresztény felekezetek között. VR/MK
HÁTTÉR INFORMÁCIÓ
Püspökök a szegény országok adósságcsökkentéséért
Az elmúlt hetekben véget ért kölni gazdasági csúcstalálkozóról szóló híradásokban meglehetősen kevés szó esett arról, hogy az adósságok csökkentéséről, vagy elengedéséről szóló tárgyalások életre hívásában az egyházak is jelentős szerepet vállaltak. A tanácskozást megelőzően tizenhét katolikus püspök a fejlett és az elmaradottabb országokból tanácskozott a hét legfejlettebb ország kormányfőjével. Az adós és hitelező országokból érkezett püspökök felszólították a kormányfőket, hogy könnyítsenek a szegény országok adósságterhein. A "megfizethetetlen adósságok láncait szét kell robbantani" hangoztatatták a püspökök. A tanácskozás arra hívta fel a világcsúcs résztvevőit, hogy mielőbbi és átfogó intézkedéseket hozzanak, melyek lehetővé teszik az államok közötti igazságos kapcsolatokat. Ehhez az adósságterhek jelentős csökkentése, illetve azok teljes eltörlése szükséges.
A tanácskozó püspökök "Az emberi fejlődéshez adósság-elengedésre van szükség" címmel nyilatkozatot adtak ki. Ebben megállapítják, hogy az adósságok megfizetésének követelése önmagában nem elítélendő. Jogtalan azonban, ha olyan adósságokat akarnak mindenáron behajtani, amelyek téves politikai döntések következtében keletkeztek, és amelyek teljesen megnyomorítják az érintett népeket, éhínséget eredményeznek.
Az adósságkönnyítési javaslatok nem kielégítőek
A G7 országok a kölni csúcson az eddiginél eredményesebbnek tűnő javaslatokat tettek a terhek könnyítésre. A Világbank és az IWF javaslatai is figyelemre méltóak, a püspökök elismeréssel fogadták az erőfeszítéseket. Mindez azonban nem elegendő: az adósságkönnyítéseknek gyorsabban, átfogóbban kell bekövetkeznie és a kedvezményezettek körébe több országot kell bevonni. A Világbank és az IWF eredetileg 41 országot jelölt meg jogosultként, de eddig mindössze két ország kapott tényleges adósságkedvezményt.
"Ez a tehermentesítés minden bizonnyal költségeket jelent a hitelezőknek, ezek a költségek azonban nagyon csekélyek azzal az árral összehasonlítva, amit a szegények eddig fizettek" hangsúlyozták a püspökök. Senki nem figyelt a szegényekre, amikor felvették a hiteleket, visszafizetésük azonban őket terheli. "Egészségük, képzésük, életminőségük terhére, sokszor életükkel fizetve törlesztenek." Franz Nuscheler, a duisburgi "Intézet a fejlődésért és békéért" vezetője "olcsó alibinek" nevezte a hetek könnyítő javaslatait. Olcsó, mert országaikat alapjában nem terheli meg, alibi, mert alapvető változtatásokat, mint például a nemzetközi inszolvencia, vagyis a fizetésképtelenség jogának bevezetését, nem vettek tervbe. Nuscheler szerint viszont pozitív az, hogy a hitelezők tanácskozásukról nem zárták ki az adósokat és azok egyenrangú partnerként képviselhették saját érdekeiket.
Kísérő intézkedésekre van szükség
A megfizethetetlen adósságok elengedése azonban még nem elegendő. További intézkedésekre van szükség mindkét részről. Emelni kell a fejlesztési segélyeket és szükséges a kereskedelmi politikai eszközök és szabályozások megváltoztatása, melyek hátrányos helyzetbe hozzák a fejlődő országok termékeit. Továbbá elő kell segíteni az életképes termelési eljárások, a demokratikus reformok, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok fejlesztését. Ahhoz, hogy az elengedett adósságok ténylegesen a szegények javát szolgálják, a felszabaduló eszközöket a szegények alapvető szükségleteinek kielégítésére kell fordítani. Ebbe a felosztásba be kell vonni magukat az érintetteket. A püspökök véleménye szerint a jelenlegi strukturális átalakítást célzó programok és a pénzintézetek által előírt teljesítési kritériumok is reformokra szorulnak. A reformoknak a szegénység rövid távú orvoslását, a környezetvédelmet, a transzparenciát kell célozniuk. Javaslatot tettek arra, hogy az adós és hitelező fél folytasson tanácskozásokat a kölcsönös érdekképviselet biztosítására. Az eladósodást kiváltó okok mindkét felet terhelik, így csak együttes erőfeszítéssel találhatják meg az elviselhetetlenné vált helyzet megoldását.
A kétezredik bibliai "Örömév" erkölcsi figyelmeztetése
A püspökök szerint az eladósodás problematikája nem pusztán gazdasági kérdés, hanem etikai is. Radikálisan érinti az embert, a családok jólétét, a szegények puszta túlélését, a társadalom összetartását, a jövő biztosításának lehetőségét. A szegény országok megsegítése éppen ezért "nem a felebaráti szeretet, hanem az igazságosság kérdése".
A jubileumi év bibliai hagyománya azt a követelményt állítja elénk, hogy "szabadítsuk fel az embereket a rabszolgasorból, adjuk vissza az elbirtoklott területeket a jogos tulajdonosoknak, és az adósságok elengedésével állítsuk helyre a jogos rendet közösségeinkben". A 17 püspök rámutatott arra, hogy adósság elengedési követelésükkel nincsenek egyedül egyházuk, és minden keresztény egyház támogatja törekvésüket.
Schröder 50%-os adósság-elengedést helyezett kilátásba
A német kancellár, Gerhard Schröder tanácskozott a püspökökkel és kilátásba helyezte a terhek 50%-os mérséklését. A drasztikus adósság-elengedés nélkül nem lehetséges a fejlődő országok integrációja a globalizáció folyamatában hangoztatta a kancellár. Elmondta, hogy a hetek elfogadni készülnek a legszegényebb országok exportbevételei adósságszolgálati kvótájának csökkentését. Az elengedés finanszírozását az IWF aranytartalékainak értékesítésvel kívánják megoldani.
Az Egyházak Világtanácsa nem fogadja el a könnyítési javaslatokat
Az Egyházak Világtanácsa éles kritikát gyakorolt a világcsúcs megoldási javaslatait illetően. Az adósság-elengedés mellett szükséges a pénzügyi, kereskedelmi rendszer reformja és a transznacionális tőkeáramlás ellenőrzése. KAP/KNA/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 07. 03.