Hazai hírek

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2,8 milliárd forinttal támogatja az egyházakat a millenniumi programban biztosított forrásokon túl közölte Hámori József kultuszminiszter. A tárca által összeállított millenniumi programfüzetben a támogatásoknak az a része, amelyhez nem kellett a kabinet jóváhagyását kérni, már megjelent. A minisztérium is saját hatáskörében dönthetett az egyházak tulajdonát képező, kiemelten városképi jelentőségű ingatlanok védelmére, felújítására, bővítésére, valamint egyéb szükséges építési beruházások elvégzésére, a már megkezdett munkák folytatására, befejezésére szánt 1,1 milliárd forint sorsáról. A döntésekben az egyházakkal egyeztetve szempontként érvényesült, hogy az általuk benyújtott programok illeszkedjenek a millenniumi program célkitűzéseihez. A másik kategóriában, az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások támogatására igényt tartók között a tárca oszthatta el az 1,7 milliárd forintot, a kormánynak azonban jóvá kellett hagynia azt, mivel ez egyháztámogatásnak minősült. A történelmi egyházak közül a Magyar Katolikus Egyház 1,22 milliárd forintot, a Magyarországi Református Egyház 381, a Magyarországi Evangélikus Egyház 141, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 76 millió forintot kapott (Magyar Nemzet: Újabb támogatásokról döntött... július 10., 18.o.).

Az egyházalapítást módosító törvény tervezete szerint nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva is meg lehet majd tagadni vallási közösségek bejegyzését értesült a Magyar Hírlap (Bejegyzés előtt... július 13., 1.o.). Schanda Balázs, a törvény kodifikációjával megbízott alkotmányjogász ezt nem kívánta kommentálni, annyit közölt: mivel jelenleg jogilag nincs definiálva a vallásgyakorlás fogalma, a nemkívánatos tevékenységet folytató csoportok is különleges védelmet nyújtó jogi helyzetre tehetnek szert. Szabó Gábor, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter, Kövér László kabinetfőnöke csak annyit közölt, hogy az ügyben nem nyilatkozik.

Schanda Balázs a Magyar Nemzetben (A vallásszabadság... július 14., 4.o.) elmondta: az egyházak esélyegyenlősége értelmetlen kategória. A vallásszabadság egyben versenyhelyzetet is jelent: az állam vegye figyelembe a vallási pluralizmus tényét, de ne akarja maga gerjeszteni úgy, hogy például a kisebb és újabb felekezetek esélyeit mindenáron a történelmi egyházak szerepéhez igazítsa.

Tiltakozó levelet tett közzé nyolc civil szervezet a Kiscelli Múzeum Nitsch-kiállítása miatt. A kulturális tárca a kiállítás bezárását szorgalmazta. Demszky Gábor főpolgármester köztisztviselőhöz méltatlannak ítélte Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár üggyel kapcsolatos sajtónyilatkozatát, és nem zárta be előbb a július 11-ig tartó tárlatot. Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) elnökhelyettese, szeged-csanádi megyéspüspök szerint a magyar kormánynak ebben az ügyben is nyilvánosan el kellene ítélni a vallásgyalázást, ahogyan ezt a szombathelyi zsidó temetőben történt gyalázás esetében megtette. Ez a véleménye Harmati Bélának, a Magyar Evangélikus Egyház püspökének és Merétey Sándornak, a Magyar Református Egyház Zsinati Irodája főtanácsosának is, aki szerint a kiállítás ügyét jogi útra kellene terelni, mivel a vallási jelképek törvényi védelmet élveznek. A Mazsihisz is csatlakozott a püspöki kar tiltakozásához. Felháborodását fejezte ki a Magyarok Világszövetsége is. Életveszélyesen megfenyegették Fitz Pétert, a Fővárosi Képtár igazgatóját, aki engedélyt adott a misztérium-orgia bemutatójára. A tárlat ideje alatt többször volt bombariadó. A kiállítás utolsó napján egy látogató Dávid-csillagot festett az egyik műalkotásra. Hermann Nitsch csalódottságát fejezte ki a kiállításával kapcsolatos magyarországi tiltakozások miatt. Különösen azt tartja meglepőnek, hogy a kultuszminisztérium képviselője is a kiállítás ellen foglalt állást. Nitsch csalódott a művészi és irodalmi képzetlenség miatt, mert szerinte minden ilyen botrány ezen alapszik. Kijelentette: a legcsekélyebb szándékában sem áll bármilyen vallási irányzatot megsérteni. Mint mondta, ilyen botrány még sehol a világon nem történet meg vele (Magyar Hírlap: Ez még... július 8., 1.,5., július 13., Kifizetik... 4., Népszava: Megfenyegették... július 8., 1., Napi Magyarország: Demszky... július 8., 3., Dagad... július 10., 3.o.).

A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége levélben kért ügyészségi vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy a nagy vihart aratott Nitsch-kiállítás megvalósítja-e a vallásszabadság jogának megsértését, és mely egyéb jogszabályokat sért. A levelet, amelyet a legfőbb ügyésznek, Györgyi Kálmánnak címeztek, Kálmán Attila főgondnok, a zsinat világi elnöke, valamint Márkus Mihály püspök, lelkészi alelnök írta alá. A zsinat elnöksége kéri a legfőbb ügyészt, hogy indokolt esetben tegye meg a szükséges lépéseket (Napi Magyarország: Keretes... július 10., 2.o.).

A Napi Magyarország (Kultúrharcos... július 11., 5.o.) Semjén Zsolttal készített interjút. Az egyházügyekért felelős helyettes államtitkár ízléstelen provokációnak tartja, hogy a Kiscelli Múzeumban megrendezett kiállítás során a katolikus egyház szakrális tárgyait a legszadisztikusabb körülmények között, vallásgyalázó módon mutatják be. Arról nem is beszélve, hogy mindez nem egy pincében vagy valamilyen profán pavilonban történt, hanem a trinitárius rend egykori kolostorában. Semjén szerint annak ellenére, hogy a hajdani kolostort már nem használják egyházi célokra, az még szakrális épület marad. Az államtitkár furcsállja, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök, aki az emberi jogok harcos védelmezője, a katolikus hívek vallásgyalázásával szemben nem emelte fel szavát, és nem tiltakozott. A politikus nyilvánvalónak tartja, hogy kultúrharcos attitűd van a kiállítás mögött.

A Magyar Hírlapban (Áldozatnak lenni... 11., július 10., 11.o.) Hajdu István, a Balkon művészeti folyóirat főszerkesztője nyilatkozik, Hermann Nitsch művészetének szakértője. Szerinte az osztrák művész tevékenysége nem a szakralitást hordozó intézményekkel való elégedetlenség, hanem gondolatkísérlet, kritikai analízis. Nitsch katolikusnak vallja magát. "De nemcsak a katolicizmus és mondjuk a paraszti kultúra viszonyát vizsgálja, hanem például azt, hogy a katolicizmus mennyiben változott a huszadik század nagy kataklizmái után. A forma gyönyörű, a kegytárgyak, a miseingek, a kórusok, a templomok gyönyörűek, de nem lehet tudni, mit jelentenek ma ezek a dolgok a nagy mészárlások után. És egy újabb szempont: azok, akik a katolicizmus nevében kikérik Nitsch munkásságát, valószínűleg nem hallottak a ma világszerte hódító, szinkretizmusnak nevezett gondolkodásmódról, amely nem történetiségében látja a különféle kultúrák, vallások, művészeti ágak jegyeit, hanem egymás mellé rendeli őket. Ez nem politikai kérdés, hanem esztétikai. És ezért nem mindegy, hogy Nitsch jó vagy rossz művész-e, s ezért döbbenetes, hogy ennek kérdése föl sem merült. Megjegyzem, a hatnapos játékot én egy kicsit bombasztikusnak, operettesnek látom, ám ez nem a tartalmi kifogás, hanem az elemek harsányságára, a túlságosan színházias látványra vonatkozik. De ez semmit nem von le művészi értékéből."

A Népszabadság (Medián-felmérés... július 13., 5.o.) annak kapcsán, hogy a Nitsch-kiállítás körül kirobbant vitában két állítás is elhangzott: egyrészt az, hogy Magyarországon a többség vallásos, másrészt pedig, hogy katolikus, közli a Medián április és június között készített felmérését. Eszerint a magyar népességnek mindössze 7 százalékát nem keresztelték meg, illetve semmilyen felekezetbe nem jegyezték be. A többség, a felnőtt népesség kétharmada születéskor a katolikus hitben kapott keresztséget. Ezzel szemben a felmérésből kiderül: ma az emberek 53 százaléka (a katolikusok 55 százaléka) tartja magát valamely felekezethez tartozónak. Így a teljes felnőtt népességben saját önbesorolását tekintve 37 százalék a katolikus egyházhoz valamilyen formában kötődő hívek aránya. Ezeknek egyötöde állította, hogy követi az egyház tanításait, kétharmaduk úgy fogalmazott, hogy "vallásos a maga módján." A felnőtt népesség egészének 13 százaléka mondta azt, hogy követi az egyház tanítását, és 56 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a maga módján vallásos. A kérdezettek 28 százaléka nevezte magát nem vallásosnak. Ha a vallásgyakorlás intenzitását nézzük, a felnőtt népesség 10 százaléka jár hetente legalább egyszer templomba, 39 százalék családi események, nagy ünnepek alkalmából, 34 százalék soha.

A Humanista Mozgalom és Párt által két hete Békásmegyer-Csillaghegyen szervezett demonstráció ellenére melyen a szervezet a Csobánka téri református templom létrehozása ellen tiltakozott önálló épületet kapnak a hívek közölte Békefi György. A csillaghegyi református gyülekezet gondnoka, a templom építészeti koncepciójának tervezője elmondta: az önkormányzat már 1993-ban közintézmény létrehozására alkalmas területnek minősítette a Csobánka teret, s a rendezési tervnek megfelelően a több tízezer négyzetméteres zöldterületből mindössze kétezer négyzetmétert jelöltek ki a gyülekezet számára, aminek harmadát teszi ki maga az épület. A HMP tiltakozásáról Tarlós István polgármester elmondta: az évek óta tartó tárgyalások mindvégig nyilvánosak voltak és eddig senki sem emelt kifogást az építés ellen (Magyar Nemzet: Épül a református templom... július 13., 4.o.). MK