SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

Egy magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény létrehozását jelentette be Tőkés László református püspök. A Partium Egyetem a következő, 1999-2000-es tanévtől működik majd, s azt a romániai református egyház finanszírozza. Ez lesz az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény Romániában. Tőkés püspök elmondta: a Partium Egyetem ökumenikus jellegű lesz, abban az értelemben, hogy nem pusztán a magyar kisebbség református ragjai előtt nyitja meg kapuit, de a lutheránusok, görög vagy római katolikusok előtt is. "Ezek az egyházak elvetették, hogy pénzügyi támogatást adjanak nekünk, habár tudatában vannak az új egyetem értékeinek. Mi évi 20-30 millió forintot remélünk a magyar kormánytól, ami ilyen kérdésnél kis összegnek számít. Ugyanakkor tényleges támogatást kapunk majd a magyarországi, a svájci, a német és más országokbeli református egyházaktól" mondta Tőkés László. Az új nagyváradi egyetemen vallási, szociális segítői, német nyelvi és közgazdasági fakultások működnek majd, s két éven belül lesz zenei fakultás is. A püspök szerint az egyetemre amely magába olvasztja a nagyváradi újságíróképző kollégiumot idén ősszel már kb. 600 hallgató fog járni (Magyar Nemzet: Magyar egyetem... július 19., 2.o.).

Hazai hírek

A Napi Magyarország (Tíz éve szűnt meg... július 15., 1.,3.o.) összeállítást készített abból az alkalomból, hogy tíz éve szűnt meg az Állami Egyházügyi Hivatal. Gyulay Endre, a püspöki kar elnökhelyettese, szeged-csanádi megyéspüspök a lapnak elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy az ÁEH által annak idején beszervezett vagy együttműködésre kényszerített, úgynevezett békepapok közül néhányan ma is megmaradtak egyes plébániákon, amelyeken nem tudták őket felváltani. Hogy fény derül-e arra, hogy az egyházak berkeiben ki működött együtt aktívan a hatalommal, az attól is függ, hol, kinél bukkannak fel a tíz éve megszűnt ÁEH aktáit. A főpásztor leszögezte: "Ha bármelyik papomat ilyen vagy amolyan rágalom érné, első pillanattól kezdve nemhogy védeném őt: megkeresném az igazságot." Szerinte aki az ÁEH nyomására valamilyen feladatot vállalt, annak ez nem szégyen, ha bevallja, főleg, ha azt is elmondja, milyen kényszer alatt tette. Gyulay Endre azonban hangsúlyozta: a római katolikus egyházban már megtörtént az "alapvető dolgokat" rendbetevő rendszerváltás. A 91 éves Faddy Otmár ferences rendi atya, akit 1952-ben a kommunista hatalom életfogytiglani börtönre ítélt P. Otmár 1963-ban szabadult , úgy véli: a békepapok nem az egyház ellen működtek, inkább gyarló emberek voltak, akik igyekeztek eleget tenni Istennek és a földi hatalomnak egyaránt. "Ezért persze megbűnhődtek, mert nem tudtak elszámolni saját lelkiismeretükkel."

A Népszava (Mindenkori vezetőkre kér áldást... július 17., 2.o.) értesülései szerint a legnagyobb magyarországi felekezet vidéki és fővárosi templomaiban az utóbbi időben gyakran foglalják imába az Orbán-kormányt, isteni támogatást kérve a politikai vezetők számára. Gyulay Endre, az MKPK alelnöke, szeged-csanádi megyéspüspök ezzel kapcsolatban elmondta: a katolikus egyház már a királyok alatt, sőt a Rákosi-éra alatt is kérte Isten áldását az állam vezetőire. Az imádság nem a politikai támogatás jele. A hazai katolikus papság nem kapott olyan utasítást, amely a koalíciós kormány bármilyen formájú támogatására vonatkozna, hiszen "az egyháznak nem feladata, hogy kormányokat támogasson vagy buktasson." Azt viszont megszokottnak és elfogadhatónak tartja, hogy az ország mindenkori vezetőit megemlítsék a prédikációkban, sőt az egyház évszázados imádságaiban is szerepel könyörgés az állam irányítóiért. Gyulay Endre szerint ez a mai helyzetben sem jelenti azt, hogy az egyház a kormány örökös fennállásáért fohászkodna. Az imák azért szólnak, hogy "normális vezetői" legyenek az országnak. A főpásztor kifejtette: olyan ügyek, mint a családtámogatás, a gyes és a gyed teljesen természetes, hogy szóba kerülnek a templomokban. Az állampolgárok és a hívek többségét érintő kérdések részei a családpasztorációnak, ezért ezekkel a katolikus egyháznak foglalkoznia kell.

A Magyar Hírlap (Családban marad... július 19., 1.,6.o.) a Tárki felmérését hozza, amely szerint a gyerekverés a mai magyar társadalomban széles körben elfogadott "nevelési eszköz." Nem gondolja ezt büntetendőnek a nők közel 30 százaléka, s amit a lap még ennél is meglepőbbnek tart, a katolikusok 83 százaléka a szülő természetes jogának véli gyermeke megpofozását. A vallásosok a házasságon belüli erőszakot is kevésbé tartják büntetendőnek írja az MH. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök álláspontja szerint a pofon megengedése azzal függhet össze, hogy nagyobb a vallásos szülők felelősségérzete, és úgy látják, a nevelés érdekében ilyen eszköz is igénybe vehető. Személyes véleménye, hogy átmenetileg és figyelmeztető jelleggel megengedhető egy-egy "atyai pofon". Ezt azonban szigorúan el kell határolni a gyerekek folyamatos és durva verésétől. Miután már egy pofon is verésnek minősíthető, értelemszerű, hogy a vallásosok kevésbé gondolják úgy, hogy büntetni kellene ezt. A főpásztor a házastárssal szembeni szexuális erőszak kapcsán hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a házasságon belül ugyanolyan kényszerről lehetne beszélni, mintha valakit egy parkban molesztálnának.

A Napi Magyarország (Templomgyalázók... július 20., 2.o.) arról ad hírt, hogy ismeretlenek rongálják fél éve a tállyai kápolnát. A hívatlan éjszakai látogatók leszaggatták a vízelvezető csatornát, betörték az egyik ablakot, a falakat pedig rendszeresen trágár feliratokkal rondítják el. A község görög katolikus gyülekezetének tagjait felháborították az események, a helyi rendőrőrs parancsnoka, Matuscsák Sándor alezredes szerint azonban mindössze meggondolatlan gyerekek játszadozásáról van szó. Jeviczki Ferenc parókus a diszkóból hazatérő részeg fiatalokra gyanakszik, de az is megfordult már a fejében, hogy a kápolna a gyülekezet elleni szervezett támadásnak esett áldozatul. Véleményét arra alapozza, hogy az épület vízelvezető csatornáját egy nappal húsvét előtt szakították le, s az elkövetők egy alkalommal azt festették a falra: "Idétlen gyülekezet." A görög katolikus lelkész elmondta: a kápolnát két hete érte a legsúlyosabb támadás, amelynek során a vandálok valószínűleg légpuskával lőtték be a bejárat fölötti ablakot.

Várhatóan ez év őszétől működteti újra az Irgalmas rend az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetnek (ORFI) az 1951 előtt egyházi tulajdonban lévő részeit közölte Kozma Imre atya, az irgalmasok magyarországi képviselője. Úgy látja: a rend eltérően a korábbi elképzeléstől nem két épületet kapna vissza, hanem azt a három ingatlant, amely az államosítást megelőzően az irgalmasok tulajdonában volt (Népszabadság: Három ORFI-épület... július 15., 5.o.).

A Népszabadság (Vita... július 16., 5.o.) a fenti hírrel kapcsolatban rámutat: az ORFI vezetőit meglepte, hogy ismét az az elképzelés: az Irgalmas rend három ingatlant is visszakapna még az idén. Bálint Géza főigazgató elmondta: ez esetben az ORFI elveszti szakmai vezető szerepét, és működésképtelenné válik. Szavai szerint három hónappal ezelőtt azt a tájékoztatást kapták Gógl Árpád minisztertől, hogy egyelőre két ingatlant vesz át a rend. Kozma Imre atya közölte: eldöntött kérdés, hogy a harmadik ingatlan is őket illeti. Szerinte a szétválasztás után létrejövő két kórház együttműködése könnyen megoldható, a betegek kölcsönösen átjárhatnak egyik kórházból a másikba vizsgálatra, vagy például röntgenre. Bálint Géza szerint viszont ez az elképzelés megvalósíthatatlan, hiszen az ORFI-ban nem csupán gyógyítanak, hanem kutatnak és oktatnak is. A vita tárgyát jelentő harmadik ingatlan a Frankel Leó út 31-33. szám alatt található, amely valaha a Marczibányi Alapítvány tulajdonában volt. A műemléképületben található az ORFI számára nélkülözhetetlen fürdő, a fizioterápia, az egyik röntgen, az oszteoporózis-centrum és más létesítmények. Többek szerint már korábban meg kellett volna vizsgálni, hogy az egyházi tulajdonrendezési törvény hatálya kiterjed-e erre az ingatlanra. Az egészségügyi tárca sajtóosztályán közölték: még mindig nincs végső döntés az ORFI ügyében, de a közeljövőben várható.

A Magyar Nemzetben (Házasodás helyett... július 15., 6.o.) Szarka Miklós pasztorál-pszichológus, a Magyarországi Református Egyház Házasság- és Családsegítő Szolgálatának vezetője. nyilatkozik. A lelkipásztor tagja a szociális és családvédelmi miniszter közvetlen tanácsadó testületének, részt vesz a nemzeti családpolitikai koncepció készítésében. Szarka tapasztalatai alapján és a szakirodalom ismeretében állítja: a kevesebb házasságkötés és a kevesebb születés között feltétlenül összefüggés van. Kívánatosnak tartaná, ha az iskolai tanrendbe olyan órák épülnének, amelyek a családi életre való nevelést szolgálnák. Fontos volna, hogy a társadalom különféle intézményei, szerveződései, az egyházak olyan emberformáló "szocializáló műhelyeket", táborokat működtessenek a fiatal korosztály számára, ahol vonzó, érzelmeket is mozgató mintákat, példákat kaphatnának arra, mit jelent családban, belső, tartós közösségben élni egy másik emberrel. A református lelkipásztor azt is elmondta: munkájához nélkülözhetetlen, hogy higgyen a személyes Szeretetben, aki a Krisztus. "Ő az Ura a segítő szakembernek és a válságban lévő embernek egyaránt."

A Németországban 15 éve működő Keresztény Pszichológiáért Társasággal, az Ignisszel hat éve van kapcsolata a magyarországi Kornélius Ház Missziós Egyesületnek közölte Hocker Róbert, az egyesület elnöke egy Szolnokon rendezett konferencia nyitónapján. Az Ignis Európában egy olyan egyedülálló akadémiát működtet, ahol keresztény pszichológusokat képeznek. A társaság több missziós iskolában, így tavaly óta Szolnokon is képez lelki gondozókat, ők a háborús krízist, szexuális zaklatást, családi válságot átélő, illetve árvaságra jutott gyerekekkel foglalkoznak. A konferenciára Kárpátaljáról, Németországból, Romániából, Csehországból érkeztek keresztény motivációjú pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és erősítsék elkötelezettségüket a válságos helyzetben lévő gyermekekkel való foglalkozás felelősségteljes munkájában. Hatalmas szükség mutatkozik ugyanis olyan szakemberekre, akik a krízis során segítséget tudnak nyújtani. Ma a krízishelyzetek kialakulásánál egyik legnagyobb probléma a kapcsolatszegénység, amely tapasztalható a családokban, a gyermek-szülő viszonyban, s ezért a keresztény lelki gondozásnak óriási feladata és üzenete van mondta Hocker Róbert (Magyar Nemzet: Keresztény... július 20., 12.o.).

B. Kopp Judit szobrászművész műveinek kamara-kiállítása július 16-án, péntek délután nyílt meg a tihanyi bencés apátság múzeumában. A tárlat egész nyáron látogatható, a megnyitót Solymos Szilveszter bencés rendi szerzetes tartotta (Magyar Nemzet: Mozaik július 17., 31.o.).

Több száz hívő jelenlétében tették le a homokkerti egyházközség új parókiájának alapkövét Debrecenben. Az ünnepi alkalom előtt tartott hálaadó istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A presbitérium múlt év augusztusában határozta el: újat épít a II. világháborúban megsérült régi parókia helyett. A beruházást az teszi lehetővé, hogy az állami kárpótlás keretében a gyülekezet két ingatlanért cserébe mintegy 20 milliót kapott. Ezt, illetve a hívők és mások adományait felhasználva kezdenek hozzá az új parókia felépítéséhez. A beruházás költsége megközelíti a 30 milliót (Magyar Nemzet: Hírek július 19., 4.o.). MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 1999. 07. 24.