R. Törley Mária modern képzőművészetünk azon ritka egyéniségei közé tartozik, akik mellőzve a divatos irányzatokat, következetesen járják a maguk választotta utat: egy értékvesztett, a talmi csillogást előnyben részesítő korban bronzba öntött alkotásai az állandóságot, a nyugalmat, s a borzalmak ellenére is a derűt jelképezik. A roppant sokoldalú művésznőnek ezúttal szakrális alkotásai kerültek kiállításra. A Biblia és a középkori irodalom ismert alakjai közül láthatóak Ádám és Éva, Szűz Mária (Madonna szobrai), Keresztelő Szent János, Istenes Szent János, Dante és Beatrice megmintázott alakjai. Az Isteni Színjáték Pokolról szóló fejezetéhez megálmodott, többalakos jelenetei borzongatóak: a kárhozatra jutott, csonkult testű figurák fájdalmat, iszonyú kétségbeesést kifejező látványa a költő igazságát juttatja eszünkbe: ember, ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! A Purgatórium domborműbe vésett, imádkozó alakjai viszont mintha rádöbbennének bűnük súlyára, s arcukon a remény jelei: innen még van kiút. A Mennyország kapuja előtt repülő galambok pedig a bűneitől megszabadult lélek mámoros könnyedségét fejezik ki.
A magyar történelem kiemelkedő egyéniségei közül Szent István és Boldog Apor Vilmos ihlette meg a művésznőt. A vértanúhalált halt győri püspök a rábízott nyáját a veszedelmektől mindenkor megmentő hűséges pásztor jelképévé magasztosul, ahogyan püspöki palástját óvón emeli a védelméért imádkozó asszonyok fölé.
Szent Istvánról több szobrot is készített Törley. Megformázta őt tanítómesterével, Szent Adalberttel együtt: a missziót teljesítő főpásztor átadja tudását és hitét a nagyokra hivatott ifjúnak. A millenniumra a művésznőnek két monumentális emlékműve is készülőben van államalapító királyunkról: az egyik bronzszobor a szinte emberfeletti feladatán tűnődő, térdeplő fiatal királyt ábrázolja, aki kétségeit elűzendő égi segítségért fohászkodik. A másik alkotás Szent István királya ennek szinte ellenpontja: felegyenesedett testtartása elszántságot, a nehézségekkel bátran szembenéző, tettre kész uralkodót mutat.
Törley rendkívüli drámai érzékét jelzik a Jézus életét megformáló motívumok: végigvezet bennünket a szobrász az evangélium főbb jelenetein. Különösen megrázó az Ecce homo című alkotás: a megalázott Jézus arcán és tekintetében végtelen fájdalom, mintha azt kérdezné: miféle faj ez az ember, akinek megváltására küldettem? Reménytelenséget sugall a megfeszített Krisztus is, amint tehetetlenül lóg a kereszten, kiszolgáltatottsága totális. De nem a halálé az utolsó szó, hanem a feltámadásé. A tárlat térbeli elrendezése is erre utal: a középen álló, halált legyőző Krisztus alakja kimagaslik a többi szobor közül, mosolygós arccal, karját széttárva hívja magához a világ megfáradtait, diadalmasan hirdetve a végső győzelmet a szörnyűségek fölött.
R. Törley Máriát kritikusai a remény szobrászának tartják. Ez a remény nem ringat senkit hamis illúziókba, hanem keresztény hitéből fakad. Műveivel arra figyelmeztet: az életben borzasztóan meg kell küzdenünk minden kis lépésért, az előrejutást nem adják ingyen, de megéri. Hosszú távon helyére kerülnek a dolgok, az értékek. A nehéz, sokszor kilátástalan küzdelmeket becsülettel végigharcoló művészember jogos reménykedése ez.
A kiállítás augusztus 29-éig látható, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A tárlattal egy időben a Katedrális Művészeti Bt. megjelentette R. Törley Mária szakrális alkotásait tartalmazó albumát is. MK
Lelkivezetési tanfolyam
A Magyarországi Rendfőnöknők és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Közös Titkársága 1999 őszétől több tanfolyamot hirdet P. Nemes Ödön SJ és munkatársai vezetése mellett papoknak és szerzeteseknek, akik ifjúsági pasztorációval és szeminaristák nevelésével foglalkoznak. A tanfolyam helyszíne a Szociális Testvérek Társaságának háza. (1029 Bp. Ördögárok u. 11/A). Időpontok: 1999. szeptember 11., október 16., november 13., december 11., 2000. január 8., február 5., március 4., április 8., május 6., június 3. Érdeklődni és jelentkezni a Közös Titkárság címén lehet: (1024 Bp., Rómer Flóris u. 4. Telefon/fax: 212-54-82)
Jelentkezés kisszemináriumba
A Váci Borromei Szent Károly Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben lehetőség nyílt kisszeminárium indítására. Az 50 személyes Kollégium növendékei a váci Piarista Gimnáziumban tanulnak. Azok a 14-17 éves fiúk jelentkezhetnek, akik katolikus kollégiumi elhelyezést keresnek, és nem zárják ki életükből a papi hivatást. Jelentkezni lehet a Váci Püspöki Iroda címén. (2600 Vác, Migazzi tér 1.) MK
KÜLFÖLDI HÍREK
Könyv jelent meg Németországban századunk német mártírjairól
Az Avvenire c. olasz katolikus napilap július 15-ei száma a Kultúra rovatban beszámol arról, hogy Németországban megjelent a "Martyrologium Germanicum" első kötete: A német katolikus vértanúk a XX. században címmel. A cikket illusztráló egyik archív fénykép SS-katonákat szállító teherautót ábrázol, amelyen a következő nagybetűs felirat olvasható: "Zsidók és jezsuiták nem "tolhatnak ki" velünk." A könyv válasz II. János Pál pápa 1994. november 10-én közzétett "Tertio Millennio Adveniente" kezdetű apostoli levelére, amelyben arra buzdította a helyi egyházakat, hogy kutassák fel századunk vértanúit, tekintettel a közelgő jubileumi szentévre. Németországban ennek a kutatómunkának Joachim Meisner kölni bíboros, érsek, a német püspöki konferencia liturgikus bizottságának elnöke a felelőse, aki Helmut Moll kölni prelátust, a Szentté avatási Kongregáció teológiai konzultorát bízta meg a munka irányításával. A prelátus három évig tartó kutatása amelynek során 40 egyházmegyei megbízottal és 130 szakértővel működött együtt sikeres, mindenki számára meglepő eredménnyel zárult. Megdőlt egy mítosz, miszerint a német katolikusok nem reagáltak elég erőteljesen a nácizmus tragédiájára, sőt olykor veszélyes cinkosságot vállaltak a rezsimmel. Most ennek éppen az ellenkezője derült ki. A meglepetést mindenekelőtt a számadatok váltották ki: a Moll prelátus által vezetett munkacsoport kutatásai megállapították, hogy Németország csak ebben az évszázadban mintegy 700 vértanú pappal, szerzetessel és világi hívővel gazdagította az egyházat. "Ez azt bizonyítja, hogy a katolikus egyháznak nem kell szégyenkeznie századunk zűrzavaros történelme során tanúsított magatartásáért" mondta Meisner bíboros a Martyrologium első kötetének bemutatásakor.
A 700 vértanút négy csoportra osztották fel: a nácizmus áldozatai, a sztálinizmus vértanúi, az erőszakot elszenvedett nők, illetve a misszionáriusok. A legnépesebb kategóriát éppen az első csoport alkotja: 300 katolikus közöttük 123 világi halt vértanú halált a hitleri rezsim idején, mivel megvallotta hitét és szembeszállt a náci diktatúrával. Moll prelátus az Avvenire-nek adott nyilatkozatában elmondta: mindenki számára meglepetést keltett a magas szám. Büszkén jegyezte meg, hogy a Harmadik Birodalom valamennyi egyházmegyéje (beleértve a Lengyelországhoz tartozó területeket is) fizetett véráldozatot hitéért. Természetesen volt rá eset, hogy egyes papok gyávaságot tanúsítottak az egyéni bűnökért II. János Pál pápa már bocsánatot kért a közelmúltban , illetve az egyház és a katolikusok nem mérték fel a maga teljességében a náci ideológia barbárságát. De nem sok kellett hozzá, hogy nyílt konfliktus robbanjon ki a hitleri rezsim és a katolikusok között. Példa erre a szczecini újságíró, Fritz Michael Gerlich, "Az Egyenes Út" c. napilap igazgatójának letartóztatása, aki a dachaui lágerben vesztette életét. A kutatások során arra derült fény, hogy a világi hívek és a papság jó része hiteles küzdelmet vezetett a náci ideológia ellen. Ezt bizonyítja a vértanúk hosszú névsora, közöttük olyan híres személyiségek, mint a közelmúltban szentté avatott Edith Stein, a katolizált zsidó filozófusnő, aki 1942-ben Auschwitzban halt vértanú halált, vagy a berlini dóm prépostja, Bernhard Lichtenberg, aki börtönben vesztette életét, mivel szentmisét mutatott be a zsidókért az 1938. november 8-ai kristályéjszaka után, továbbá Karl Leisner, a fiatal berlini pap, akit hitéért tartóztattak le és aki gyógyintézetben halt meg. VR/MK
"Házassági erkölcs és a bűnbánat szentsége"
A fenti címmel jelent meg a Vatikáni Kiadónál egy 223 oldalas könyv. Magában foglalja az 1997-ben megjelent "Vademecum a gyóntatóknak" c. kiadványt, amelyet a Pápai Családtanács állított össze, hogy segítse a gyóntatókat a házassági erkölcs kérdéseinek tisztázásában, illetve a gyóntatásban és a lelkivezetésben. Az új kiadványt P. Gino Concetti ismerteti az Osservatore Romano július 19-20-ai számában. Ilyen kérdésekkel kapcsolatban, mint például meg kell-e rendszeresen tagadni a feloldozást azoknak, akik mesterséges fogamzásgátláshoz folyamodtak, a Pápai Tanács árnyaltabb választ ad, mint korábban. A gyóntató papnak helyes megkülönböztetésre van szüksége, mert Nyugaton a születésszabályozással kapcsolatban igen nagy a tudatlanság a katolikus hívek körében. A gyóntatónak különbséget kell tennie az olyan bűnbánó személy között, aki a fogamzásgátláshoz folyamodik, de megvan benne az őszinte vágy a lelki haladásra, és egy olyan személy között, aki a bűnbánat semmiféle jelét nem mutatja és nem kívánja megkérdőjelezni magatartását a kérdéses gyakorlatot illetően. A dokumentum leszögezi: a házassági erkölcs nehéz igazság, mert a jelenlegi társadalom mély értékválságot él át: a házasságra és a családra vonatkozó igazságok különösen a gyermeknemzéssel kapcsolatban elhomályosultak. A gyóntatónak segítenie kell a bűnbánót a tisztánlátásban, lelkiismerete finomításában, bátorítani, hogy mélyítse el lelki éltét, így majd belátja vétke súlyosságát, és őszinte bűnbánatot tart. A házassági erkölcs nem korlátozódik a házasfelek intim kapcsolatára, hiszen idetartoznak a szervtudomány által felvetett újabb problémák, vagy a kémiai termékek forgalmazása, pl. a fogamzásgátló tabletták használata.
Az Osservatore Romano május 4-ei számában hosszú cikk jelent meg Maria Luisa Di Pietrától, aki a Katolikus Egyetem Bioetikai Intézetében dolgozik. A professzor asszony arról a piruláról fejtette ki gondolatait, amelyet a koszovói menekültek között osztottak szét: "az egy nappal az aktus utáni pirula" használatáról van szó. A cikkíró azt bizonyítja, hogy a nemi aktus után 72 órán belül használt pirula is abortuszt előidéző, jóllehet egyesek azt állítják, hogy a megtermékenyített petesejt a beágyazódás előtt nem tekinthető emberi egyednek, vagyis a terhesség csak a beágyazódással kezdődik. Nem lehet az abortusz ellen küzdeni olyan fogamzásgátló pirulával, amely már maga is abortuszt idéz elő, hiszen egy megfogant emberi életet olt ki szögezi le Maria Luisa Di Pietra. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 07. 30.