Hazai hírek

Most készül az a kormányhatározat, amelynek értelmében az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) egy része várhatóan még az idén az irgalmas rendhez kerül. A kulturális tárca egyházi államtitkársága, az Egészségügyi Minisztérium és a rend arról tárgyal: a kórház feladatait miként látja el a jövőben, s milyen együttműködés alakítható ki a megosztás után létrejövő két intézmény között nyilatkozta Oberfrank Ferenc, az egészségügyi tárca közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzetben (Tulajdoni vita... július 24., 1.,5.o.). Elmondta: a minisztérium két épület átadásának előkészítésére kapott megbízást, de a rend egy harmadik a Frankel Leó út 31-33. szám alatt található ingatlanegyüttes átvételére is igényt jelentett be. A tárca a rend kérésére megvizsgálja a visszaadás lehetőségeit. Oberfrank szerint garanciát jelenthet az elkészítés alatt álló szakmai program, s a törvények is egyértelműek: milyen feladatok terhelnek egy kórházfenntartót. Bálint Géza, az ORFI főigazgatója támogatja, hogy a rend visszakapja két épületét, a harmadikkal kapcsolatban azonban változatlanul kétségei vannak. A rend képviselője, Kozma Imre a megoldást az együttműködésben látja, hiszen külföldön és hazánkban a hasonló feladatot ellátó intézmények között bevett gyakorlat a munkamegosztás az egyik intézmény a másiktól vásárol meg bizonyos funkciókat , ezért biztosítottnak látja a működést, és túlzásnak tartja az összeomlástól való félelmet. Hozzátette: azért is garantált a szakmai színvonal, mert az intézményt funkcióinak és dolgozóinak megtartásával veszik át, és csupán a kórház vezetésében lesz változás. A főigazgatói poszt várományosa Naszlady Attila, a Máltai Szeretetszolgálat eddigi főorvosa, a Korányi Kórház korábbi vezetője.

Amint arról már beszámoltunk, a közelmúltban Budapesten találkoztak Közép- és Kelet-Európa női szerzetes-elöljárói, ahol többek között szó esett a külvilággal való kapcsolatteremtésről, a jelen problémáiról szintúgy, mint a jövő útkereséséről. Az előadók között volt Várnai Jakab ferences tartományfőnök, a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciájának elnöke is, aki a Magyar Nemzetben (Szemlélődni és... július 26., 5.o.) nyilatkozott. Elmondta: az elmúlt tíz év jelentős értékének tartja, hogy megismerhetővé váltak azok az üldözésektől terhelt emberi sorsok, amelyek a szerzetesek tanúságtételét jelentették a negyven év során. A rendek vállalták, hogy iskolák, szociális intézmények működtetésével, világi tanárok és családok keresztény elkötelezettségére is építve az egyházban újabb élettereket hozzanak létre. Összesen 87 oktatási intézményben 228 szerzetes 14 498 diákkal foglalkozik. P. Várnai állítja: a szerzetesi élet az egyház jövőjének előfutára. Azt, hogy milyen lesz az egyház, részben azt mutatja meg, hogy mire készülnek a szerzetesek. A rendek egy kicsit mindig mássá tették az egyházat. Minden rendalapító azt kérdezte: mit kellene, hogy jelentsen ma kereszténynek lenni? "Szerintem ez ma is így kell, hogy legyen. A szerzetesek, ha van jövőjük, akkor azon törik a fejüket, hogy mit jelent ma a zsinat szellemiségében evangéliumi módon élni, és ennek kutatják a módját. Ennek nagyon fontos területe: az imádságos élet keresése. Ebben fontos szerepet játszhatnak a karizmatikus mozgalmak közösségei is, amelyek akár renddé alakulva saját tanúságtételükkel formálhatják az egyházat. A gazdag jézusi örökség kincseinek kibányászásához rájuk is szükség van."

Szent Kinga, IV. Béla király leánya, Boleszláv lengyel király felesége tiszteletére tartottak emlékmisét július 24-én szombaton az esztergomi bazilikában. II. János Pál pápa az idén június 16-án, a lengyelországi Ószandecen emelte a szentek sorába Boldog Kingát. Dékány Vilmos püspök elmondta: a pápa Lengyelországban egy Kinga királynéra emlékeztető táblát adományozott a magyar katolikusok képviselőinek. A táblát a szertartás után a bazilikában lévő Szent Kinga-szobor alá helyezték el (Magyar Nemzet: Napló július 26., 8.o.).

A gyermeküket elveszített szülőket nem "hergelni", hanem nyugtatni kell, hiszen ellenkező esetben csak a kívántnál rosszabb eredményt lehet elérni összegezte a Magyar Nemzet (Családi összefogással... július 23., 5.o.) kérdésére tapasztalatait Horváth Magdolna családterapeuta, aki munkája során számtalan, a szektakérdésben érintett családdal került kapcsolatba. Hozzátette: mint minden más válsághelyzetben, ekkor is az első lényeges dolog, hogy a szülők akik sokszor még a rokonok előtt is szégyellik esetüket megnyíljanak a gondozó és esetleg a hasonló problémával küszködő társaik előtt, ugyanis nagy erőt adhat, ha látják: nem csak velük történt ilyen eset. Az esetek többségében a szekták azokra a fiatalokra vetik ki hálójukat, akik éppen kísérletet tesznek a családról való leválásra. További jellemzőjük lehet, hogy túlságosan féltő légkörben nevelkednek, szüleik figyelmen kívül hagyják az életciklusok változásait, és egyes vélekedésekkel ellentétben csak kisebb részben van szó olyanokról, akik családjukkal rossz kapcsolatban állnak. Fokozottan veszélyeztetettek azok a fiatalok, akik éppen valamilyen súlyos kudarcot párkapcsolat megromlása, sikertelen egyetemi felvételi, szülők válása, haláleset élnek át, ezért nem találják helyüket a világban. Fontos célcsoportot jelentenek a 16-35 év közöttiek, a vidékről a városba kerülő, kollégiumban élő fiatalok. Ugyanakkor Horváth Magdolna szerint nem minden kisegyház destruktív, a tönkrement életek mellett találkozott már a közösségben kiteljesedő, boldog fiatalokkal is. Megállapítható: nem arról van szó, hogy egy-egy közösség a fiatalokra más-más hatást gyakorol, hanem egyértelmű határvonal húzható az inkább negatív fordulatot előidéző, illetve az egészséges változást eredményező csoportosulások között. Általánosítható a folyamat: a fiatal megismerkedik a közösséggel, az megoldást kínál válságára, kialakul a ragaszkodás, a szekta elvárásokat kezd támasztani szakítsd meg kapcsolatod szüleiddel, barátaiddal , az új tag ezt nem tudja teljesen elfogadni, de a közösségi támasz miatt érzelmileg lekötelezettnek érzi magát, lelkiismereti válságba kerül, megfelelési kényszert érez, őrlődni kezd, s az út végét sokak számára a pszichiátria jelenti. A szektában jellemző még a tagok kifárasztása: az alvás, valamint az étkezés korlátozásával, ami a gyakorlatban hasonló eredménnyel a személyiség gyengülésével jár, mintha kábítószert alkalmaznának. A megelőzés lehetőségei közül Horváth Magdolna kiemeli az önállóságra nevelést, a döntési helyzetek elé állítást, s a kellő szabadság biztosítását: a családban ne legyenek tabutémák, ne mindig a szülőnek legyenek igaza. Továbbá a szükséges információ nyújtásával érdemes a gyermeket felkészíteni a lehetséges veszélyekre, hogy a vallásról szóló első benyomást ne a szekta adja számukra.

A Népszava (A politika... július 24., 6.o.) Platthy Iván volt címzetes államtitkárral készített interjút, aki 1989-1998. között tizenegy miniszter mellett foglalkozott az egyházi ügyekkel. Platthy úgy véli, hogy Nyugat-Európában is elismerést kiváltva sikerült újrafogalmazni a kényes kapcsolatrendszert. Szerinte az egy évtized alatt kialakított magyar modellt egy évszázaddal vetné vissza, ha a legújabb javaslatok alapján ismét állami funkcióvá válna a vallási csoportok közötti különbségtétel. Platthy azt is elmondta: annak idején nagyon fontos szerepet kapott Pregun István módosító javaslata, amely a szektorsemleges finanszírozás alapját jelentette. 1997-ben meg sem születhetett volna a Szentszékkel kötött megállapodás, ha a parlament nem fogadja el Pregun indítványát. Arra a közbevetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagy hangsúlyt fektet a különféle egyházi alkalmakon való részvételre, személye mennyire befolyásolhatja a politika és az egyház viszonyát, az egykori államtitkár azt felelte: mindegyik kormányfőben megvolt a normális emberi kapcsolat kiépítésének szándéka. Ezt a szándékot a találkozók nyilván jól demonstrálták a közvélemény előtt. A külsőségek mellett azonban ezek az alkalmak lehetőséget adtak arra is, hogy a rendezésre váró problémákról is beszéljenek.

Betörők jártak július 22-én csütörtökön a szombathelyi Szent György-templom parókiáján, ahonnan egy lemezkazettában tárolt pénzt és takarékbetétkönyveket vittek el, összesen 2 millió 200 ezer forintot és 17 ezer schillinget. Bordeaux Ottó plébános elmondta: a betörő vagy betörők az egyik ablakot benyomva nappal jutottak be a parókiára, amikor ő Budapesten intézte az ügyeit (Magyar Hírlap. Kifosztott... július 24., 15.o.).

A Napi Magyarország (A Mazsihisz elnöke elítéli... július 24., 5.o.) Tordai Péterrel, a Mazsihisz elnökével készített interjút, aki határozottan leszögezte: a magyar zsidóság jól érzi magát, nem érzi úgy, hogy üldöznék hovatartozása miatt, intézményes antiszemitizmus pedig nincs ma Magyarországon, bár foltokban előfordul. Az elnök a nagy vihart kavart Nitsch-kiállítás kapcsán kijelentette: azt elítéli, a magyar zsidóság nem hagyja szó nélkül, ha bármilyen emberi értéket atrocitás ér. "Ugyanúgy fáj nekünk, ha a keresztet gyalázzák, mintha a mi Dávid-csillagunkkal történik hasonló." MK