A Népszabadság (Hírek augusztus 25., 19.o.) beszámol arról, hogy II. János Pál pápa személyesen avatja fel szeptember 30-án a római Szent Péter bazilika frissen felújított homlokzatát. Az 1,2 milliárd forintos restaurálás során kijavították azokat a károkat, amelyeket a légköri szennyeződés, a szeizmikus rezgések, a hőmérséklet-ingadozás és a későbbi, nem mindig helyénvaló beavatkozások okoztak.
A Népszavában (augusztus 21., Szép Szó melléklet V.o.) Rónay Tamás Boldoggá avathatja a Vatikán XXIII. János pápát és Teréz anyát című cikkében rámutat: befejeződött XXIII. János pápa boldoggá avatási eljárása, illetve "a sors különös fintora folytán" ezzel egy időben kezdődött meg Teréz anyáé. "Két teljesen eltérő egyéniség. Egyvalamiben azonban biztosan hasonlítanak egymásra: nemcsak a katolikus egyház e századának, hanem teljes, két évezredes történelmének kiemelkedő egyéniségei" írja Rónay Tamás.
Hazai hírek
A Magyar Nemzet (A lelkiség is része... augusztus 19.o.) Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal készített interjút, aki tényként állapítja meg, hogy Géza fejedelem és Szent István királyunk reálpolitikusok voltak. "Ám a reálpolitikában mindig benne van, hogy valakinek a jót, az üdvösséget akarom reálisan. Az üdvösségben pedig benne van a teljesség. Nemcsak az államiság, hanem a lelkiség is része a teljességnek. Ha mi Szent István-i értelemben a magyarság és abból senkit sem kizárva a teljes magyarság üdvösségének legjavát nemcsak testi, hanem lelki jólétét is akarjuk, akkor államalapítónktól sokat tanulhatunk. Mit? Berendezni a földi hazát, s ott biztosítani az égi haza csíráit, a remény távlatait úgy, hogy az a nemzet megmaradását segítse. Politikai tetteit és uralkodói bölcsességét megelőzte az ő életszentsége, személyes elkötelezettsége. Szent István kritikusai esetleg bírálhatják keménykezűségét, de az ő egyéni feddhetetlenségét még az apró részletekbe menő vizsgálódások sem kérdőjelezték meg. Hitelessége, népének szolgálata mindenki számára egyértelmű. Ez példa minden egyházi és világi vezetőnek." A főapát azt is elmondta: az egyházban mindig alapkérdés, hogy urához, Jézus Krisztushoz milyen a viszonya, s miként képes küldetését megvalósítani. "A gyakorlati kérdések közé sorolom a kereszténység és a hatalom különféle formáinak, az államnak, a politikának, a gazdaságnak és a pénznek a viszonyát. Ezek nem hittételek, de a mindennapi életben igenis fel kell tennünk a kérdést, valóban a szegények és az elesettek pártján állunk-e. Az egyház egyik belső problémája például az elváltak és az újraházasodottak lelkipásztori gondozása. Ha a lelki megújulásról gondolkodunk, a magyar egyháznak a második vatikáni zsinatból kell kiindulnia. Minket is elértek a fő kérdések. Az egyháznak reflektálnia kell saját tevékenységére, azaz naponta válaszolnunk kell arra: mi a küldetésünk, s hogyan valósítjuk meg azt." Várszegi Asztrik politikai értelemben nem vállalja a liberális jelzőt, "mivel Krisztus egyházának függetlennek kell maradnia a politikától. Ha azt értjük liberalizmus alatt, hogy készséges és nyitott vagyok mindazok irányában, akik meghallgatják az evangéliumot, akikkel párbeszédet lehet folytatni, akkor szívesen vállalom." A püspök-főapát szerint a magyar katolikus egyháznak időszerű lenne nagyon őszintén szembenézni a valósággal. "Mindig az a félelmem, hogy mintha magunkhoz lenne küldetésünk, s azt sem jól éljük meg, mert egymás mellett azt kell megfogalmazni, hogyan tudja az egyház a jövőt szolgálni. Háromszor aláhúzva a szolgálatot, ami nem szólam, hanem valóság. Ennek több pozitív jelét látom a püspöki kar 2000. évre elfogadott katolikus nagygyűlésének és evangelizációs tervének programjában. A világegyházban másutt meglévő problémák nálunk is jelen vannak, csak mi kevesebbet beszélünk róluk. Talán félünk kimondani ezeket nyíltan, tartunk a palackból szabaduló szellemtől. Meg fog érni a helyzet egy országos zsinatra. Úgy kell szólni az emberekhez, hogy megértsék. A modern formák azonban mit sem érnek a megélt hit közössége nélkül. Egy bátor, szókimondó, sokszínű zsinatnak lenne értelme."
A Napi Magyarországban (augusztus 19., 22.o.) F. Z. Szent István korai képmásai című cikkében azt fejtegeti, hogy államalapító királyunk arca jelentős változásokon ment keresztül a halála és szentté avatása óta eltelt sokszáz esztendő alatt. Átvitt értelemben és konkrétan is. "E változások mögött azonban ott vannak a szinte minden kor István-kultuszában fellelhető vonások: a szent emberé és a keménykezű uralkodóé." A szerző a "hányatott" magyar történelmet okolja azért, hogy bár István mindig is igen népszerű szent volt, tisztelete az egész országban elterjedt, emléke mélyen bevésődött a népi tudatba, mégis kevés korai ábrázolása maradt fenn.
Szent István ünnepére, a 2000. esztendőben egyházi csúcstalálkozót szervez Budapestre a magyar kormány, ám ezen a pápa nem vesz részt jelentette be a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Semjén Zsolt. A kultusztárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta. elsőként II. János Pál pápát hívta meg a Vatikánban járva Orbán Viktor miniszterelnök, de valószínű, hogy a kereszténység nagy jubileumi évében a katolikus egyházfő nem hagyja el az Örök Várost, ezért képviseletében a Vatikán miniszterelnöke, Angelo Sodano bíboros, államtitkár jön Magyarországra. Elfogadta a meghívást a jövő évi augusztus 20-ra a konstantinápolyi pátriárka, a canterburyi érsek, valamint II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája, aki az orosz fővárosban megígérte: lépéseket tesz a háború után elhurcolt sárospataki református gyűjtemény visszaadásáért. A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy a katolicizmus, az ortodoxia és a protestantizmus legmeghatározóbb egyházi személyiségei a millenniumon ott lesznek Budapesten. Semjén közölte: a korábbi kormány megkötötte ugyan a vatikáni szerződést, de nem tartotta be, és nem kötött hasonló szerződéseket a többi történelmi egyházzal. Ezért a vatikáni-magyar vegyesbizottság keretében most azon munkálkodnak, hogy a törvényeket összhangba hozzák a vatikáni szerződéssel, illetve a jelenlegi kormány által a többi egyházzal kötött szerződésben vállalt kötelezettségekkel (Napi Magyarország: Egyházi csúcstalálkozó... augusztus 23., 3., Népszabadság: Egyházi csúcs... 1.o.).
A szabad vallásgyakorlás jogát mindenki számára biztosítani kell mondta Schanda Balázs főosztályvezető, aki az egyházakról szóló törvény módosítását készíti elő a kulturális tárcánál. A Népszabadság (Egyházi jogok... augusztus 25., 4.o.) rámutat: Schanda álláspontja árnyaltabb a kormányzat egyes képviselőinek eddig hangoztatott véleményénél: szerinte nem volna szerencsés a hívek létszámához vagy a történelmi honossághoz kötni az egyházak bejegyzését.
A vatikáni-magyar vegyesbizottság elfogadta azoknak a javaslatoknak a döntő részét, amelyeket a katolikus egyház tett az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás és a magyarországi törvények közötti ellentmondások feloldására mondta Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója a testület ülése után. Már csak néhány megoldandó kérdés maradt, ezek főként adózási és felsőoktatási rendelkezéseket érintenek (Magyar Hírlap: Készülnek... augusztus 25., 3.o.).
Szajolban 110 millió forintos beruházással új községháza épült, amelynek felavatására augusztus 21-én szombaton került sor. Az új községháza felszentelése előtti beszédében Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke kiemelten szólt az alkotó emberek egymásra utaltságáról, ami megkívánja egymás munkájának megbecsülését, az alkalmazkodó egyetértést, amely az emberek közös javát szolgálja (Népszabadság: Községházavató... augusztus 23., 5.o.).
Új görög katolikus templomot szenteltek fel augusztus 22-én vasárnap Fehérgyarmaton. A szertartást, amelyen részt vettek a környező testvérgyülekezetek képviselői is, Keresztes Szilárd, a hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke vezette. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város központi részén épített templom Balázs Mihály Ybl-díjas tervező, a Budapesti Műszaki Egyetem docense tervei alapján készült el (Népszabadság: Hírek augusztus 23., 18.o.).
Az 1200 évvel ezelőtti salzburgi érseki hittérítőkre emlékezve a salzburgi érsekség a zalavári és a megyei önkormányzat által közösen állított emlékoszlopot és Szent Adorján-szobrot szenteltek fel augusztus 21-én szombaton a zalavári Várszigeten. A bajor hittérítők emlékoszlopának megáldása után az újjáépített közeli Árpád-kori kápolnában felszentelték Szent Adorján szobrát, Béres János zalai művész alkotását (Népszabadság: Hírek augusztus 23., 19.o.).
A négy történelmi egyház mintegy 400 közoktatási intézményében a legutóbbi tanévben közel 80 ezer diák tanult, s az intézmények száma a most kezdődő tanévben hússzal növekszik derül ki a Magyar Nemzet (Húsz új egyházi... augusztus 24., 1.,4.o.) összeállításából. Orbán Ferenc, az Oktatási Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője elmondta: a katolikus, a református, az evangélikus felekezet és a Mazsihisz törekvésének középpontjában újabban nem az egyedi intézmények létrehozása, hanem az óvodától az akár egyetemig húzódó iskolarendszer kialakítása áll. A katolikus egyház tavaly 45 óvodát, 91 általános iskolát, 74 középiskolát és 49 kollégiumot működtetett.
A Napi Magyarországban (augusztus 19., 11.o.) Csapody Miklós A lovas püspök című esszéjében Márton Áron gyulafehérvári püspök áldozatos életét méltatja. A szerző kiemeli: Áron püspök megérezte, mi vár rá, "mindig is tudta, mi a helytállás, vállalta hát a szenvedést is egyházáért, nemzetéért. A hűség szabadságának és a hit erejének apostola volt, boldog ember az övéi között, a somlyói búcsúban, fehér lovon, éppen úgy, mint börtöneiben, majd pedig 1967-ig tartó házi őrizetében is. Boldog ember volt, akinek alakja és példája, életszentsége és tanításának öröksége talán nemcsak a magyar egyház jövendőjében munkálkodhatik majd tovább, de talán arcképe is hamarosan ott lesz majd a Szent Péter-bazilika homlokzatán, amint nemrég Apor Vilmosé is, útban a boldogok közé." MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 08. 31.