A Népszabadságban (Nem jön a pápa... szeptember 8., 2.o.) Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő nyilatkozik, aki arra a kérdésre, hogy egy éve Orbán Viktor miniszterelnök vatikáni látogatásán szóbeli meghívást adott át II. János Pál pápának, meginvitálva a szentatyát a kereszténység magyarországi felvételének millenniumi ünnepségére Budapestre, van-e hivatalos válasz, azt felelte: a jövőre esedékes szentév feszített programja aligha teszi lehetővé, hogy II. János Pál részt vegyen 2000. augusztus 20-án a magyarországi jubileumi ünnepségeken. A szentatya képviseletében minden bizonnyal Angelo Sodano bíboros, államtitkár lesz Budapest fővendége.

Elan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus (WJC) vezérigazgatója kijelentette: reméli, le lehet beszélni II. János Pál pápát arról, hogy találkozzék Szaddám Huszeinnel. Ezt az útitervi pontot még nem jelentették be, de a minap már az amerikai külügyminiszter is közölte a Vatikánnal, hogy aggódik, mert az iraki elnök politikai manipulációkra használhatná fel II. János Pál látogatását írja a Napi Magyarország (Zsidó... szeptember 2., 6.o.).

Edward Cassidy bíboros, a keresztények egységének előmozdítására létrehozott pápai tanács elnöke közölte, hogy a Vatikán egyelőre semmiféle hivatalos kérést sem intézett Görögországhoz II. János Pál pápa jövő évre tervezett látogatásának ügyében. A To Vima című görög napilapban megjelent nyilatkozatában a bíboros hangsúlyozta: a katolikus egyházfő egy júniusi enciklikájában hangot adott annak a kívánságának, hogy Jézus születésének 2000., jubileumi évében szeretne ellátogatni a Szentföldre, valamint azokra a helyekre, ahol Szent Pál is prédikált, Damaszkuszba és Athénba. Hozzátette, hogy a pápa nem most, hanem a közeli jövőben szeretne Görögországba utazni, egyszerű zarándokként. A görög ortodox egyház vezetői erős ellenérzésekkel fogadták a pápa tervezett görögországi látogatásának hírét, és eltanácsolták a szentatyát ettől, úgy találva, hogy a két keresztény egyház viszonya erre még nem érett meg olvashatjuk a Napi Magyarországban (A pápa... szeptember 7., 6.o.) és a Népszabadságban (Keretes szeptember 8., 2.o.).

A napilapok beszámolója szerint Kelet-Timor székhelyén, Diliben az erőszakos cselekedetek során egy indonéz milícia tagjai berontottak Carlos Belo Nobel-békedíjas püspök rezidenciájára, lövéseket adtak le, és felgyújtották az épületet. A püspököt helikopteren kimenekítették, de a Carlos Belo védőszárnyai alá húzódott több ezer ember közül legalább harmincan meghaltak a támadás következtében (Napi Magyarország: Erőszak... szeptember 7., 1.,7.o.).

A Népszabadság (Partium Egyetem... szeptember 3., 1.,3.o.) arról ad hírt, hogy október elsején megnyithatja kapuit Nagyváradon a Partium Keresztyén Egyetem, az első világi képzést is folytató romániai magyar magánegyetem. Ha addig véget ér a szükséges bejegyeztetési procedúra, semmi akadálya nincs, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület által fenntartott Sulyok István Református Főiskola magánegyetemmé alakuljon. A főiskola minimális román költségvetési támogatással most is magánegyetemnek számít, ötéves képzéssel. A kolozsvári Református Teológia részeként azonban a képzés öt szakon, kizárólag teológiai vonalon zajlik. A magánegyetemen már világi például jogi képzés indulhat. Az egyházkerület jelentős magyar állami támogatással mindenképpen beindítja az egyetemet, akár elnyeri a többi erdélyi egyházi vezető támogatását, akár nem.

A román kormány szeptember 2-ai döntése értelmében az 1925-ben I. C. Bratianu miniszterelnök parancsára lebontott, a 13 aradi vértanút ábrázoló szoborcsoportot, melyet eddig katonai raktárban őriztek, át kell adni az Assisi Szent Ferenc Szerzetesrendhez tartozó aradi minorita rendháznak. A műalkotás helyreállítását az RMDSZ és személyesen Tokay György képviselő, volt kisebbségügyi miniszter éveken át szorgalmazta. Idén először júniusban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter tárgyalt a szoborcsoportról, majd júliusban a kérdés rendezéséről a két ország miniszterelnöke között elvi megállapodás született (Magyar Nemzet: Kikerül a raktárból... szeptember 3., 1.,2., Népszabadság: Költözésre vár... szeptember 4., 3.o.).

A Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság szeptember első napjaiban Szófiában tartotta világgyűlését. Roszik Gábor evangélikus lelkész, a Magyar Testvéri Börtöntársaság vezetője elmondta: a börtönmisszió munkája nem korlátozódik a falakon belüli lelki gondozásra, a társaság feladatai közé tartozik a szabaduló elítéltek visszavezetése a társadalomba, továbbá a bűncselekmények áldozatainak és a családtagoknak a támogatása is. A világgyűlés központi témája az igazságszolgáltatásban ma még sok helyütt uralkodó úgynevezett megtorló modell helyett a helyreállító mechanizmusok alkalmazása (Ma-gyar Nemzet: Hírek szeptember 4., 6.o.).

Hazai hírek

A Népszabadság (Gyakran üres... szeptember 7., 5.o.) összeállítást készített arról, mennyit keresnek a pa-pok, a lelkészek és a rabbik? Gyulay Endre szeged-csa-nádi megyéspüspök, az MKPK elnökhelyettese megtévesztőnek tartja azokat a híreket, amelyek arról számolnak be, hogy a plébániákba betörő bűnözők milliós nagyságrendű készpénzt visznek magukkal. Többnyire templomi gyűjtések, felújítások idején történnek a bűncselekmények, tévedés lenne tehát arra a következtetésre jutni, hogy gazdagok a papok. A püspök azt javasolja, hogy a pénzt ne a plébániákon, hanem a bankban őrizék. A papok jövedelme természetesen szoros összefüggést mutat a hívek létszámával és anyagi helyzetével. A szegényebb vidékeken gyakran kiürül a templomkassza, ilyenkor az egyházmegye költségvetéséből pótolják a hiányt mondta Gyulay Endre. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat elnöke szerint sokszor a stóladíjak sem biztosítanak tisztes megélhetést a lelkészeknek. Ezért léteznek szolidaritási alapok: a befolyt támogatásoknak köszönhetően lehetőség van arra, hogy kiegészítsék a nagycsaládos, kevés jövedelemmel rendelkező református lelkészek fizetését. Szemerei Zoltán, az evangélikus egyház pénzügyi főosztályvezetője közölte: a kezdő lelkész nagyjából 30 ezer forintra számíthat, az évek során a fizetés kb. 80 ezer forintig emelkedhet. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy ez a kérdés a felekezet belső ügye, nem tartozik a nyilvánosságra. Nem kívánt bővebbet mondani Schweitzer József országos főrabbi sem, jelezve, hogy ő nem foglalkozik gazdasági ügyekkel. Egy neve mellőzését kérő zsidó vezető kifejtette: a rabbik jövedelméről az a közösség gondoskodik, amelyik megválasztotta.

Református gimnázium indult Szentendrén az új tanévben. A nyolcosztályos iskola épületét részben még elfoglaló városi tűzoltóság kiköltöztetését a helyi önkormányzat új tűzoltólaktanya építésével kívánja megoldani (Magyar Nemzet: Hírek szeptember 4., 6.o.).

A személyi jövedelemadóból felajánlható egy százalékok összegéből idén a katolikus egyház 309 ezer fő rendelkezése alapján 834 millió forintot kapott, a reformátusok 100 ezer adózó 287 millió, az evangélikusok pedig 29 ezer állampolgár 91 millió forintjában részesültek tudta meg a Magyar Nemzet (Egy százalék... szeptember 8., 1.,6.o.). A negyedik legnépszerűbb egyháznak idén is a Hit Gyülekezete bizonyult: számukra 8800 rendelkező közel 18 millió forintot juttatott. Őket követik a Krisna-tudatú hívők: 5600 adózó 15,7 millió forintjával, s hatodikként következik a Mazsihisz: ötezer fővel és 30 millió forinttal.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában a közelmúltban megjelent a Vallásosságszindróma és polgári társadalom című vitakötet, amelyben Varga Károly szociológus a hazai világnézeti helyzet alakulásáról írt vitaindítót. Tanulmányára húsz opponens válaszolt. A Magyar Nemzet (Vallásosság és... szeptember 4., 14.o.) ezek közül hozza Mádl Ferenc akadémikus írását és Varga Károly válaszát. Mádl Ferenc tényként szögezi le: a keresztény valláserkölcs, keresztény társadalmi-etikai gondolkodás része az európai örökségnek, amely az antikvitásból és a zsidó-keresztény kultúrából eredően az európai keresztény kultúra kibontakozásával fogalmazta meg az emberi társas együttélés és emberi magatartás alap-vető etikai értékeit és elvárásrendszerét. Ezt az értékrendet a politikai kereszténység jegyében általában osztja az európai társadalom, annak ellenére, hogy jelentős része az ennek valláserkölcsi hátterében megjelenő hit teológiai-egyházi intézményrendszerét már kevésbé vallja magáénak. Erre a jelenségre mondta Antall József néhai miniszterelnök: "Európában az ateisták is keresztények." Mádl Ferenc szerint a politikai kereszténység témája annyiban mozdíthat el egy optimistább beállítottság irányába, hogy ha "igaz az, hogy az isteni eredetű keresztény kultúra a feltétele és alapja a társadalom egésze összetartásának amely ma vitathatatlanul az erős etikai deficit állapotában leledzik , akkor bízhatunk abban, hogy a társadalom e deficites állapotából sok-sok kihívás tudomásul vételével fel fog támadni. Mindezeket végiggondolva már egy kicsit több optimizmust és nagyobb önbizalmat ápolhatnak magukban mindazok, akik tudatosan ott érzik magukban an-nak a hitnek a melegét, hogy etikus életre törekvő magatartásukkal életük végén elkerülik eme élet értelmének semmibe hullását." Varga Károly a politikai kereszténység képviselői közé sorolja Mádl Ferencet és Orbán Viktor miniszterelnököt is. Úgy látja: "... az 1998-as májusi választásokon kormányzati szerephez jutott friss, fiatal po-litikai elit, a hívő protestáns Orbán Viktorral az élén, teljes elkötelezettséggel teszik a saját dolgukat. Közben pedig meg vannak győződve arról, hogy az értékdimenzióban maguk választotta referenciacsoport tehát az egyházi hierarchia, a papok és szerzetesek, a teológusok és vallásfilozófusok, de a felekezeti kötelékbe tartozó intézmények világi szakmákban foglalkoztatott szellemi dolgozói... is éppen ilyen elkötelezetten, felkészülten és hatékonyan művelik a közös ügy rájuk jutó részét." Varga vitakötetének bevezető írásában viszont éppen arra hívta fel a fi-gyelmet, hogy "miután e fiatal értékkonzervatív és értékteremtő elit politikai győzelmével "újból szabaddá tette a jövőt", e világnézet közvetlen letéteményesei, illetve a hozzájuk ragaszkodó közösségek számára most már épp ezt az őáltaluk mély tisztelettel övezett belső, egyházi pólust és körébe tartozó vallásszolgálati intézményrendszert késztesse önvizsgálatra azért, hogy ennek a bizalomnak minél jobban megfeleljünk, s ne okozzunk csalódást azoknak, akikben ez még ennyire töretlen." A szerző úgy látja: a vallásos tábor nem annyira elenyésző, mint a kutatások mutatják, és az uralkodó ateizmusban is megmaradt "egy széles alapozó rétegnyi kereszténység." MK