A Magyar Hírlap (Történelmi lépés... szeptember 15., 1.,4.o.) előzetesen ír arról, hogy "háromszáz-millió ember hitbeli meggyőződését érintő kultúr- és egyháztörténeti esemény színhelye lesz október 31-én Augsburg. Öt éven át készült az a nyilatkozat, amelyet a katolikus és az evangélikus egyház legmagasabb szintű képviselői írnak alá egymás tanításai kiátkozásának visszavonásáról. Az előkészítésben magyar részről Harmati Béla evangélikus püspök vett részt.
Szintén az MH (A ruandai püspök... szeptember 15., 2.o.) beszámol arról, hogy összesen öt vádpontban kezdődött meg a lap megfogalmazása szerint "nem mindennapi tárgyalás" Ruandában. "Augustin Misago püspök számlájára írják, hogy a biztos halálba küldött harminc iskolás gyermeket, amikor egy vérszomjas szélsőséges hutu csoportnak átadta a szerencsétleneket" írja az MH. A püspök a tárgyalás nyitónapján leszögezte: "Mind az öt ellenem felhozott vádat tagadom."
Hazai hírek
A Magyar Nemzet (Püspökkari körlevél... szeptember 10., 5.o.) tudósítva a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát követő sajtótájékoztatóról, több más eseményről is beszámol. Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte az európai metodista egyházak konzultatív konferenciájának Budapesten rendezett ünnepi ülését. A kormányfő hangsúlyozta: a legnagyobb kincs, amit az egyház adhat, hogy ápolja a gyökereket és tisztán tartja a forrást. Orbán kiemelte: nincs ma olyan felelős politikus Magyar-országon, aki elvitatná, hogy szükség van a hívő emberek áldozatvállalására, szociális és oktatási tevékenységére. A mai magyar kormány azonban azt is mondja, hogy szükség van a hívő emberek hitére. Heinrich Bolleter püspök, a Metodista Egyház Közép- és Dél-európai Centrálkon-ferenciájának elnöke arról beszélt: az etnikumok számára az vált az egyik legégetőbb kérdéssé, hogy mit is jelent az egység és a sokrétűség a mai Európában. Hírt ad a lap arról is, hogy hívők adományai, egyházi és önkormányzati források segítségével, Bocskay János keszthelyi mérnök tervei alapján három év alatt épült föl a Szentlélek római katolikus templom Hévízen. A Dunántúl legnagyobb, újonnan épült héttornyú templom első ünnepi szentmiséjét Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálta. A szentmisét követő városházavató ünnepségen Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetője mondott beszédet. Hangsúlyozta: az, hogy egy napon szentelték föl a templomot, illetve avatták fel az új városházát, azt jelenti, hogy az itt élők közösen kívánják megformálni szűkebb hazájuk jövőjét.
A keresztény iskola azt a fényt kívánja átadni ta-nulóinak, amely segít megtalálni az élet igazi értelmének, céljának, értékének belső tartalmát mondta Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, amikor szeptember 10-én pénteken megszentelte a budapesti XIV. kerületi Regnum Katolikus Általános Iskolát. Az eseményen Pokorni Zoltán oktatási miniszter üdvözletét Környei László közoktatásért felelős helyettes államtitkár tolmácsolta. Az Egressy úti intézmény az idei tanévtől ke-rül a Magyarországi Katolikus Egyház, ezen belül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye működtetésébe, miután a kerületi önkormányzat lemondott az oktatási in-tézmény üzemeltetéséről (Napi Magyarország: Új egyházi... szeptember 11., 2.o.).
Új római katolikus templom épül Szombathelyen. A város Oladi lakótelepén szeptember 12-én vasárnap püspöki szentmise kíséretében rakták le és szentelték meg az épület alapkövét. Az alapkövet jelképező fémhengert Konkoly István megyéspüspök helyezte el. Az új templom Batthyány-Strattmann Lászlónak, a szegények orvosának nevét viseli majd (Napi Magyarország: Új katolikus... szeptember 11., 2.o.).
Szeptember 10-én a tíz évvel ezelőtti határnyitásra emlékeztünk. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint szervezetük akkor vált felnőtté, amikor befogadták a keletnémet menekülteket. Nehéz és kockázatos dolog volt az országban először menekülttáborokat létrehozni. Mint mondta, nagy félelem élt a menekültek körében, akik egymásban és a magyarokban is Stasi-ügynököt láttak. Kozma atya úgy érzi, a né-metek egy kicsit hálátlanok. Nem értékelik annyira a magyarok tettét, mint amennyire illene (Népszava: Tíz éve nyitották meg... szeptember 10., 6., Magyar Hírlap: Kozma atya is... szeptember 11., 3.o.).
Horn Gyula volt kormányfő, a határnyitás időszakának külügyminisztere nehezményezi, hogy bár Göncz Árpád köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő javaslatára 11 személynek nyújtott át kitüntetést, elismerve tíz évvel ezelőtti érdemeiket, Kozma atya hiányzik a listáról (Magyar Hírlap: Horn sérelmezi... szeptember 11., 3.o.).
Az irgalmas rend 2000. január 1-jétől megkapja az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) általa visszaigényelt három ingatlanának az úgynevezett nagy kórház, a kis kórház, illetve a Császár-komplexum tulajdonjogát, az utóbbi épületegyüttes bir-tokba adása azonban a bonyolult jogi, szakmai helyzet miatt egy évvel később történik jelentette be Ober-frank Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Egy, az intézet, a rend és a tárca képviselőiből álló bizottság készíti elő az átadást-átvételt, s két önálló intézmény jön létre, melyek azonban a szol-gáltatások kölcsönös biztosításával együttműködnek majd. A fórumon az ORFI főigazgatója, Bálint Géza kijelentette: a harmadik komplexum átadását jogszerűtlennek tartja, s reméli, hogy az előterjesztést a kormány nem fogja elfogadni. Szerinte nem volna tisztességes a két jogosan visszaigényelt ingatlan mellett harmadikként egy olyat is visszaadni, amelyik sohasem volt az irgalmas rend tulajdona. Kozma Imre atya, az irgalmas rend magyarországi képviselője elmondta: a rend 600 kórházat működtet a fejlett, és további 300-at a fejlődő országokban, a januárban létrejövő Budai Irgalmasrendi Kórház ennek a hatalmas szervezetnek lesz tagja. Arra a kérdésre, ha az ir-galmasrendi kórházban tilos lesz a paraszolvenciát elfogadni, milyen fizetésemelésre számíthatnak a dolgozók, Kozma atya azt válaszolta: "Önök csak jobban járhatnak, mert így kikerülnek abból a megalázottságból, amelybe a hálapénz rendszere kényszeríti ma az egészségügyi dolgozókat." Naszlady Attila professzor, a rendi kórház leendő vezetője az új intézmény finanszírozását részint egészségbiztosítási forrásból, részint az irgalmas rend világszervezetének támogatásával, részint saját bevételekből gyűjtés, ajándékozás, jótékonysági rendezvények, továbbá európai uniós pályázatok kívánja megoldani (Magyar Nemzet: Éles hangú fórum... szeptember 14., 4., Népszabadság: ORFI... szeptember 14., 5.o.).
A Népszabadság (szeptember 11., 9.o.) Milyen zenének van helye a templomban? címmel összeállítást készített arról, hogy a közelmúltban Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök elutasította a korábban Németországban élő Nádor Magda Etyeken szeptemberre tervezett jótékonysági koncertjének engedélyezését. A koncerten Verdi és Puccini operáiból hangzottak volna el részletek. Nádor Magda megdöbbenését fejezte ki az elutasítás miatt. Takács püspök levelében az Istentiszteleti Kongregáció útmutatásaira hivatkozik, hangsúlyozva, hogy ennek szellemében járt el. Az útmutatás pedig "vi-lágos és érthető. Mi ehhez tartjuk magunkat. Ez nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is, mert itt és ma rajtunk múlik, hogy Isten háza megmarad-e az imádság házának, vagy pedig profán művelődési házzá silányul... Szeretem a zenét, de mindent a maga egészséges és természetes helyén, környezetében. Egyházi liturgikus zenét az Isten há-zában, operát az operaházban, koncertműveket a koncerttermekben, szabadtéren, népdalt a népi alkalmakkor a nép körben vagy Isten szabad ege alatt."
Amint arról már hírt adtunk, szeptember 2-án kezdődött a budapesti Egyházzenei Fesztivál, amely az idén Lajtha László (1892-1963) zeneszerző egyházi műveit állította a figyelem középpontjába. A Napi Magyarországban (A középpontban... szeptember 11., 15.o.) a kiváló, de méltatlanul elfeledett zeneszerző hagyatékának gondozója, Lajtha Ildikó nyilatkozik. Elmondta: Lajtha mindig kiállt a mindenkori üldözöttek mellett, például a háború alatt felöltötte az akkori tiszti egyenruhát, elment a gettóba, és megpróbált eljárni ismerőseiért, barátaiért. Ké-sőbb is ugyanezt a magatartást tanúsította. A nácizmus és a világháború áldozatainak állított emléket az Egyházzenei Fesztivál nyitókoncertjén elhangzott, 1941-ben komponált In Memoriam című szimfonikus alkotása. A zeneszerző 69 opusából mindössze öt egyházi mű, de azok egytől-egyig jelentős kompozíciók. Ezek a Motetta, a Mise fríg hangnemben, az Orgonás mise, a Magnificat orgonára és női karra, valamint a Három himnusz. A motettát leszámítva valamennyi az ötvenes években született. Lajtha református volt ugyan, de úgy érezte, hogy misét kell írnia egy olyan korszakban, amikor papokat tettek ki állásukból, "és ott volt a világraszóló botrány, a Mindszenty-per. A látványos megfélemlítések idejében Lajtha ki akarta nyilvánítani, hogy őt nem lehet megfélemlíteni. Ez a tette kiállás, hitvallása kinyilvánítása volt a részéről."
Beszámolnak a lapok arról, hogy az elmúlt hetekben átfogó adóellenőrzést hajtott végre az APEH a Hit Gyülekezeténél és a vallási szervezethez közel álló fővárosi és vidéki vállalkozásoknál, valamint alapítványoknál. Tóth Géza szóvivő elmondta. az ellenőrzések semmilyen visszaélést nem találtak, sem a gyülekezetnél, sem a hozzá közeli szervezeteknél, vállalkozásoknál. A Hit Gyülekezete vezetőségének közleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 6-ai, parlamenti megnyilvánulása, amelyben Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezető hites barátairól beszélt, "azt látszik igazolni, hogy a jelenlegi hatalom mély ellenszenvvel viseltetik a vallási pluralizmussal szemben." A közlemény rámutat: "egyre többször fordul elő, hogy vezető politikusok jogtalanul behatolnak a lelkiismereti és a személyiségi jogok felségterületére." Tóth Géza elképzelhetőnek tartja, hogy a gyülekezet rágalmazásért feljelenti a felekezet ellen parlamenti kampányt folytató Bánk Attila kisgazda és Ughy Attila fide-szes képviselőket (Magyar Hírlap: Átfogó... szeptember 9., 5.o.). MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 09. 18.