Beszámolnak a lapok arról, hogy Semjén Zsolt helyettes államtitkár vezetésével magyar delegáció kétnapos látogatást tett a Vatikánban. A küldöttség tagja volt Balog Zoltán református lelkész, Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója. Gianni Danzi püspök, a Vatikán kormányzóságának főtitkára megerősítette, hogy a Szentszék elfogadja a 2000-ben a szentatya tiszteletére tervezett magyarországi koncertre való meghívást, amelyen II. János Pál pápa szeretne személyesen részt venni, és szó esett arról a kiállításról is, amely 2001-ben a Vatikánban kerül megrendezésre a magyar állam és kereszténység ezeréves évfordulóján (Magyar Nemzet: Semjén Zsolt... szeptember 17., 3.o.).

A Magyar Nemzet (Ünnepi díszben... szeptember 20., 16.o.) tudósítása szerint ünnepi színekben pompázik a római Szent Péter-bazilika. A jubileumi szentévre a Vatikán többek között a katolikus egyház központi templomának restaurálásával készült. A lap szerint a színes bazilikához még hozzá kell szoktatni a szemünket, a legnagyobb gondot talán inkább az jelenti, hogy a most világosbarna árnyalatú homlokzat megbontja a Szent Péter tér építészeti egységét, hiszen a Bernini-féle oszlopsor, a kupola és a bazilika teljesen más színű. Az utóbbi években hasonló vitákat váltott ki a Sixtus-kápolna és a nemrég helyreállított Utolsó vacsora restaurálása is.

A romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Emil Constantinescu román elnök szeptember 15-én szerdán. A találkozót az egyházi vezetők kérték, és azon a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának ügye, a kisebbségben lévő egyházak papjainak állami fizetése, a Nagyváradon tervezett Partiumi Keresztyén Egyetem alapításának kérdése szerepelt. Tőkés László református püspök, aki részt vett a találkozón, közölte: Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának (Magyar Nemzet: Külföld szeptember 17., 3., Népszabadság: Constantinescu örül... 3.o.).

A Magyar Nemzet Millennium című mellékletében (A gyulafehérvári székesegyház... szeptember 18., 1.o.) Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozik. A főpásztor elmondta: a változások után azonnal 1990-ben kérték a Szentszéktől az erdélyi egyháztartomány felállítását, Gyulafehérvár székhellyel. Kilencszáz éves nevüket is visszakérték, de a Szentszék úgy vélte, hogy ez még korai a nagy nemzetiségi feszültségek miatt. "Várjunk jobb időket! Lehet, hogy a "jobb idő" csak 2009-ben jön el?" utalt az érsek arra, hogy Szent István király 990 éve, 1009-ben erdélyi püspökség néven alapította a mai gyulafehérvári érsekséget. Jakubinyi György elismerően szólt arról, hogy a magyarországi katolikus egyház "mindent megtesz a határon túli testvérekért. Mindezt propaganda nélkül teszi, így igazán keresztényi. De nekünk is így jobb." A gyulafehérvári érsek kifejtette: van természetes asszimiláció, és van államilag segített, sajnos sokszor kényszerített beolvadás. "Kit hibáztassunk? A rendszert, hogy nem adja meg a kisebbségiek jogait? Vagy híveinket, akik gyermekeikkel nem beszélnek magyarul, hogy "ne szenvedjen úgy, mint ők"? Vagy egyszerűen Márton püspök szavait idézve hibáztassuk a magyar édesanyákat, akik nem szülnek? Hol keressük a reménysugarat azon a földön, ahol magyar településeken bedeszkázott házak fogadnak, és a gyér ifjúság csak románul beszél? Ahol nem lehet az állam által biztosított magyar állami iskolát vagy osztályt megindítani, mert nincs gyermek? Hittudósaink azt jövendölték a II. Vatikáni zsinat után, hogy 2000-ben már nem lesz népegyház, csak hitüket megélő, öntudatos kisközösségek. Azt is el lehet képzelni, hogy Erdélyben elsőként a dél-erdélyi szórvány szűnik meg, belép "az elnémult harangok birodalma." De megmaradnak a nyelvükért, műveltségüket, hitüket magyarként megélő családok mint magyar szigetek a pusztulás felszínén. Ők megmaradnak. S ezért érdemes küzdeni, Isten segítségével." Jakubinyi György azt is megemlítette, hogy a Partiumi Keresztyén Egyetem ügyében megindult a tárgyalás a történelmi egyházak között . "Sajnálom, hogy azt a kifejezést kell használnom: a tárgyalások folyamatban vannak, amelyet a román politika a társadalmi rendszertől függetlenül mindig is használt a nehézségek felől érdeklődő nyugati partnerekkel szemben."

A Napi Magyarország (Kritikus... szeptember 21., 6.o.) és a Népszabadság (Röviden 2.o.) is beszámol arról, hogy a brazil püspöki konferencia nyilatkozatban ítélte el a "piacgazdaság egyeduralmát." Mint az El País című spanyol lap riói tudósításában kiemelte: a konferencia amely több mint 300 tagjával a legnagyobb létszámú katolikus nemzeti egyházi vezető testület a világon az ország felfedezésének 500. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek, valamint a 2000. jubileumi év alkalmából fogalmazta meg 180 oldalas nyilatkozatát, A brazil egyház hittérítő akcióinak általános útmutatói címmel.

A Napi Magyarországban (A katolikusok... szeptember 22., 6.o.) Stefan Lázár kölni tudósító fejti ki azon véleményét, hogy szakítópróba előtt áll a német katolikus egyház. Lázár szerint "a püspöki kar merev fundamentalizmust képviselő tagjai a Vatikán segítségével igyekeznek felszámolni azt a rendszert, amely az állam és az egyház együttműködésére épült a terhességi tanácsadás terén. Az országban kétszázhetven tanácsadó hivatal működik és igyekszik támogatást nyújtani a konfliktushelyzetbe jutott asszonyoknak a terhesség-megszakítás valóban problematikus kérdésében." A cikkíró kiemeli: az ügyben a püspöki kar élén álló Karl Lehmann mainzi kardinális kompromisszumra törekszik, vele ellentétes véleményen van Joachim Meisner kölni bíboros, érsek. A mindig is közvetítő szerepet vállaló és egyezségre törekvő mainzi püspök aligha lesz hajlandó arra, hogy meghátráljon. A tudósító szerint a német parlamenti pártok Lehmannt támogatják. Lázár megemlíti, hogy II. János Pál pápa hamarosan újabb levelet intéz a német püspökökhöz. "Ennek tartalma nem sok jót ígér, mert valószínűleg végérvényesen visszavonja a katolikus egyház együttműködését az állammal közösen gyakorolt tanácsadásból."

A Népszabadság (Hat óra hit... szeptember 21., 26.o.) hírül adja: a Horvát Televízió most nyilvánosságra hozott műsortervének egyik újdonsága, hogy minden vasárnap kerek hat órát szentel a vallási adásoknak. Ellenzéki politikusok szerint a tervezet a vatikáni televízió teljesítményével vetekszik, és semmiképpen nem indokolt egy olyan országhoz, amely alkotmányában garantálja a gondolat- és sajtószabadságot. Az először október 3-án sugárzandó műsorról még annyit sem lehet tudni, hogy a katolikus egyházon kívül helyet kapnak-e benne más felekezetek is. A lap érdekesnek tartja, hogy a vallási műsorok hatórás tervének kigondolója a televízió új főszerkesztője, Obrad Kosovac. Ő a nyolcvanas években azzal híresült el, hogy rendezett egy dokumentumfilmet Stepinac zágrábi érsekről, akit 1947-ben a kommunista hatalom többévi börtönre ítélt. A film hűen tükrözte az akkori Jugoszlávia egyházellenességét, és "enyhén szólva" kedvezőtlen színben tüntette fel Stepinacot, akit tavaly avatott boldoggá II. János Pál pápa.

Hazai hírek

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) Zalaegerszegen tartott elnökségi ülésén Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnökének javaslatára felhívást fogadtak el A hazatérés esztendeje 2000 néven. Ebben az MVSZ küldöttgyűlése megszólítja az anyaországtól távol élő magyarokat, hogy Krisztus hitének felvétele és a magyar államalapítás ezredik évében nemzeti zarándoklat keretében látogassanak el az óhazába, illetve az utódállamokba. A jövő év nyarán a magyarok V. kongresszusa, a IV. református világtalálkozó és a magyar millennium rendezvényei együtt állítanak majd méltó közösségi emléket a Kárpát-medencei államalapításnak. A tanácskozáson elhangzott: a magyar kormány egyetért a magyarság ily módon történő megszólításával (Magyar Nemzet: A hazatérés esztendeje... szeptember 20., 4.o.).

A Napi Magyarországban (szeptember 18., 31.o.) Ősz Edit Akik imádkoznak érettünk című riportjában az irgalmas nővérek és a ferences szerzetesek mai tevékenységét mutatja be. A cikkíró nem tartja véletlennek, hogy a szocializmus negyven évére "ma mint átkos korszakra tekintünk vissza. Ennek számtalan oka van, de a főbűnök közül mindenképpen az elsők között szerepel az a rombolás, amely az emberek lelkét sem kímélte. Két generáció nőtt fel hitetlenül, erkölcsi tanítás híján, ami rányomja bélyegét mindennapjainkra. Az egyházak képtelenek kiheverni a rájuk mért csapást, és a kisszámú utánpótlás miatt megfelelően ellátni feladatukat. Pedig egyre többen találnak vissza Istenhez, vagy legalábbis keresik a hozzá vezető utat és azokat, akik segítenek meglelni. Annak a keresztény Európának a kapuján kopogtatunk, amelyet Szent István nyitott meg előttünk, ám ennek a múltnak a gyökerei még csak most élednek újra..."

Visszakapta régi fényét a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély Szent Kereszt-kápolnája, amelyet 55 évig raktárnak használtak. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök szeptember 19-én vasárnap fölszentelte a felújított kápolnát, amelyet a Máltai Lovagok Szövetsége működtet majd. A kápláni teendőket Bolberitz Pál pápai prelátus látja el. A Károlyi József Alapítvány életrehívója, a Párizsban élő ifjú Károlyi György aki jelentős részt vállalt a helyrehozatalban is magyar és európai kulturális találkozóközpontot szándékozik kialakítani az ősi családi rezidencián. Így rövidesen látogatható lesz a könyvtár, az olvasóterem, és megnyílnak a kutatószobák is (Napi Magyarország: Régi-új... szeptember 20., 2.o.).

Szeptember 18-án szombaton felavatták a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kollégiumát és kápolnáját. Az ünnepségen Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét. A kollégium és a kápolna 200 millió forintos beruházása Bata Tibor mérnök elképzelése alapján készült (Magyar Nemzet: Hírek szeptember 20., 4.o.). MK