Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Magániskola október 4., 8.o.) és a Napi Magyarország (Hálózat 4.o.) beszámol arról, hogy Nagyváradon az 1990 óta működő Sulyok István Főiskola átalakulásával megnyílt az egyházi hátterű, keresztény magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Tőkés László Királyhágó-melléki püspök, az új felsőoktatási intézmény egyik kezdeményezője kijelentette: a PKE megalapítása létkérdés a romániai magyarság megmaradása és jövője szempontjából. A szervezők hangsúlyozzák: a nagyváradi vállalkozás nem alternatívája vagy konkurenciája az állami magyar felsőoktatásnak; ellenkezőleg: általa oktatási központokat, könyv-tárakat, kutatóintézeteket, laboratóriumokat, diákszállásokat magába foglaló közös intézményrendszer jöhet létre. Az egyetemen az egyházi célokra létrehozott vallástanári szak mellett szociális munkás, német nyelv, zenepedagógia-egyházzene és közgazdaság-intézményi menedzsment szak, valamint főiskolai szintű tanítóképzés és filozófia szak között lehet választani. Adományokat "a Partiumi Egyetemért" megjelöléssel az 11714006-20394840 számú OTP-folyószámlára lehet feladni. Magyarországon a 341-6602-es telefonszámon elérhető Erdélyi Gyülekezet szervezi a gyűjtést: náluk téglajegyeket lehet vásárolni 800 és 1600 forint értékben.

Hazai hírek

A parlamentben a Fidesz-frakció nevében Varga László képviselő indítványozta, hogy november elsejét a halottakra emlékezés ünnepeként nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Varga a történelmi keresztény egyházak által is támogatott törvényjavaslat felekezet feletti jellegét hangsúlyozta. Sasvári Szilárd (Fidesz) elmondta: azért szükséges november elsejét munkaszüneti nappá nyilvánítani, hogy azok is felkereshessék szeretteik sírját, akiknek ehhez el kell utazniuk. Donáth László MSZP-s képviselő szerint a javaslat mögött a katolikus egyház burkolt hatalmi törekvése húzódik meg, hogy egy újabb katolikus ünnep munkaszüneti nappá emelésével ismét visszanyerjen va-lamennyit elveszett közjogi méltóságából. Donáth leszögezte: november másodika, a halottak napja összemosása a mindenszentek ünnepével a beterjesztők részéről tudatos, és nem a halottakra való emlékezés szekularizált jellegéből adódik. Varga László válaszul kijelentette: Donáth László olyan hitvitát elevenít fel, amelyen az idő már rég túllépett. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint érthetetlenek és alaptalanok Donáth László vádjai. Elmondta: valóban megkérdezték véleményüket ebben a kérdésben, és a katolikus egyház támogatta az indítványt. A november elsejei időpontnak nem vallási, hanem praktikus indokai vannak: a kialakult szokások sze-rint az emberek nagyobb része ezen a napon látogat el a te-metőbe, és azoknak, akik messziről utaznak, még inkább megfelel ez az időpont. A halottak napja és a mindenszentek ünnepe között valóban liturgiai és dogmatikai különbség van, de éppen az ünnep felekezetek fölötti, össz-nemzeti jellege miatt ennek nincs jelentősége. Merétey Sándor, a református egyház zsinati tanácsosa szintén értetlenül fogadta Donáth tiltakozását. A tanácsos úgy vélte, hogy az ünnep időpontja nem teológiai megfontolások, hanem kialakult társadalmi szokások kérdése. Elmondta: a református egyház támogatta a javaslatot, de felhívta a figyelmet arra is, hogy nagypéntek munkaszünetté nyilvánítása is szükséges lenne, ahogy arra Donáth László is kitért parlamenti felszólalásában (Magyar Hírlap: Hitvita október 2., 4.o.).

A Népszabadságban (Száz éve áll október 2., 42.o.) Cs. L. emlékszik meg arról, hogy száz éves a má-riaremetei kegykép temploma. A szerző kiemeli: Máriaremete a magyar Lourdes.

A Napi Magyarország (Biblia szeptember 30., 4.o.) cikke emlékeztet rá, hogy a történelmi egyházak tiltakoznak a Good News Network International (GNN), a Szentírást szó szerint felhasználó Vizuális Biblia című filmsorozat ellen. A lap rámutat: noha egyházi vezetők szerint a kiadvány beállítottsága idegen egyházaik hagyományaitól, a Magyar Bibliatársulat tizenöt évre mégis eladta az új fordítású Biblia jogát az GNN-nek.

Az Európai Unió vallásszabadságról szóló állásfoglalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy némelyik államban például Magyarországon olyan diszkriminatív törvényt készülnek elfogadni, amely szükségtelenül korlátozná a hitbéli meggyőződést. Czene Gábor cikkíró feltételezi, hogy hazánk esetében az EU azt a kormányzati elképzelést bírálja, amely százéves történelmi honossághoz, vagy tízezres létszámhoz kötné az egyházak bejegyzését. Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője, a parlament vallásügyi bizottságának alelnöke az állítást nevetségesnek és sértőnek tartja. Szerinte megdöbbentő, hogy a világpolitika meghatározó szereplői ennyire összemossák a kelet-közép-európai és a távol-keleti térséget. Csapody támogatja az egyházalapításról szóló törvény szigorítását. "Meg kell gátolni a szekták és a társadalomra veszélyes vallási szervezetek terjedését. Olyan közösségekre gondolok, amelyek egyetlen 'hittétele' a pénzszerzés." A politikus példaként a Hit Gyülekezetét említette (Népszabadság: EU: veszélyben október 2., 1.,4.o.).

A vallásszabadságról és az egyházakról szóló törvény módosítását kezdeményezi Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő. Javaslatának célja, hogy az egyházak ne szolgálhassanak pártpolitikai célokat, gátat szabjanak a hittel való visszaélésnek, megakadályozzák a rasszista nézetek terjesztését, és áttekinthetőbbé tegyék az egyházak gazdálkodását. Molnár bírálta az Országgyűlés SZDSZ-es alelnökét, Wekler Ferencet, aki a parlamentben, tudatosan elferdítve a házszabály előírásait, megvonta tőle a szót, meggátolva ezzel, hogy feltárja az SZDSZ és a Hit Gyülekezete közötti szoros kapcsolatot. Molnár leszögezte: szoros kapcsolat van az SZDSZ és a HGY között, amelyet Németh Sándor vezető lelkész családi vállalkozássá és politikai szervezetté változtatott, és amelynek tevékenysége nem egyezik az egyházalapításról szóló törvény célkitűzéseivel. Elfogadhatatlan, hogy a hívőket átokkal fenyegető lelkészek akár havi tízmillió forintos adózatlan jövedelemre tehessenek szert fogalmazott az FKGP képviselője, aki szerint a HGY rasszista gyülekezet. Tóth Géza, a Hit Gyülekezet szóvivője válaszában kifejtette: "Ez a forgatókönyv kísértetiesen hasonlít a Horthy-érában megismert eljárásra, amikor a kisegyházakat próbálták megfosztani a társadalmi befolyásuktól a történelmi egyházak dominanciájának érdekében. A kormány a maga ideológiáját próbálja rákényszeríteni a magyar társadalomra, és elfogult a történelmi felekezetekkel szemben. Összehangolt propagandáról van szó, amelyben vezető kormánypárti politikusok vesznek részt. Az FKGP két legyet akar ütni egy csapásra, ezért sulykolják az SZDSZ és a Hit Gyülekezete közötti szoros kapcsolatot". A HGY jogászai már vizsgálják, miként indítsanak pert Molnár Róbert ellen (Magyar Hírlap: Törvénymódosítás október 1., 4.o.).

A Napi Magyarországban (október 2., 30.o.) Pajor András Fortélyos (szekta)félelem igazgat című cikkében azt fejtegeti, hogy bár mindannyian egy Istenben hiszünk, "tagadhatatlan, hogy másikban, mi, történelmi keresztények egy egészen más istenképet vallunk, mint a szekták. Viszont hogyan magyarázzuk el mindezt annak a tömegnek, amely teljesen vallás nélkül nőtt fel, és most, amikor a tömegtájékoztatás 'szíve' látszólag jobban húz a szektákhoz, számára katolikus vagy szektás egyet jelent? Éppúgy, ahogy ebben a kérdéskörben nekünk, vallásos embereknek egyet jelent, ha kommunizmusról, vagy ha liberalizmusról beszélünk, csak a korban van különbség. Hiszen a kommunizmus tiltotta a vallást, amely emiatt jószerivel a 'katakombákban' élt tovább. Aztán a liberalizmus felszabadította a vallást, de úgy, hogy a szabadság jegyében a nyakára telepítette az álvallásokat, amelyek elsődleges romboló hatása nem abban áll, hogy elvonják a híveket, hiszen az egyetlen mamutszekta is mindössze néhány tízezer emberrel dolgozik. Hatásuk kegyetlenebb oldala, hogy önmaguk riasztó megjelenésén keresztül a hitre való készségtől, magáról a kereszténységtől is elriasztják a vallási műveletlenségben felnőtt tömegeket." A szerző kétségtelennek tartja, hogy a szekta nagy üzlet, és maffiajellegénél fogva hatalmi, politikai tényező is, ami akkor is igaz, ha csak kisszámú. Pajor András szerint a szektáktól félő szülők a történelmi egyházaktól is eltiltják gyermekeiket, nehogy "valami szekta beütése legyen úrrá bármelyiken is. Fel sem merül, hogy bár rosszabb szektásnak lenni, mint ateistának, a fiatalokban mesterségesen táplált ateizmus vagy téves félelemből kialakított vallástalanság kiszolgáltatja őket a szekták térítő erőszakosságának. Igazi és megbízhatóbb védelmet pedig éppen a történelmi kereszténységhez való személyesebb, közösségibb kapcsolódás jelentene."

A Blikk (Templomi orgonista lesz október 1., 5.o.) közli: orgonistaként alkalmaznák a plébániák a Maglódi úti börtönből a napokban feltételesen szabaduló kétszeres gyilkos Németh Istvánt. Németh a hetvenes évek végén Soós Lajossal és György Józseffel együtt két embert gyilkolt meg, brutális kegyetlenséggel, az egyik áldozat rendőr volt. Soóst és Györgyöt halálra ítélték, Németh mivel még nem volt 20 éves életfogytiglant kapott. A börtönben Szabó Andor metodista lelkész megtanította orgonálni Némethet, és befogadná szabaduló tanítványát. A fővárosi Nagyboldogasszony plébánia "viszont soha nem alkalmazná." Busa Ildikó pszichológus szerint sokkoló élmény lesz Némethnek átlépnie a börtön kapuját, ami újra előhozhatja belőle a szörnyeteget. A lapnak Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK elnökhelyettese elmondta: a katolikus egyház szabályai szerint Németh István már nem gyilkos. Ha valaki megbánja bűneit az Úrnak, ugyanolyan ember lesz, mint bárki. Így Németh még kántorkodhat is a templomokban.

Az államalapítás és a kereszténység felvételé-nek évfordulójára millenniumi templomot épít a református egyház Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn, ahol ok-tóber 3-án, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében helyezték el az imaház alapkövét. A szertartáson Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke hirdetett igét. Az ünnepélyes alapkőletételen részt vett Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke (Népszabadság: Millenniumi templom október 4., 5.o.). MK