A szentatya november 5-én este érkezik meg Újdelhibe.
November 6-án reggel magánmisét mutat be a nunciatúra kápolnájában, majd találkozik a köztársasági elnökkel, és a miniszterelnökkel. Ezt követően felkeresi a Ghandi-mauzóleumot, majd a Szent Szív székesegyházban az ázsiai főpásztorok képviselőinek jelenlétében aláírásával ellátja és nyilvánosságra hozza a szinódusi záródokumentumot.
November 7-én, vasárnap délelőtt az Ázsia-szinódus ünnepi záróaktusaként szentmisét mutat be a Nehru-stadionban és ugyanitt elimádkozza a déli Úrangyalát. Indiai útjának befejezéseként a pápa találkozik az indiai vallások és más keresztény felekezetek képviselőivel. November 8-án II. János Pál pápa Indiából Grúzia fővárosába, Tbiliszibe utazik. Rögtön megérkezése után találkozik Ilija ortodox pátriárkával és a szent szinódus tagjaival és meglátogatja a pátriárkai székesegyházat.
November 9-én kedden délelőtt megáldja a helyi karitász "Szegényotthonát", és szabadtéri szentmisét mutat be a város egyik terén. Délután a szentatya tisztelgő látogatást tesz Eduard Sevardnadze grúz elnöknél, majd találkozik a kultúra és tudomány világának képviselőivel. A Szent Péter és Pál templomban tett látogatás után a pápa elbúcsúzik a kaukázusi országtól és visszaindul Rómába, ahová a tervek szerint este 9 óra körül érkezik meg. VR/MK
Szinódusi tanácskozás: intenzívebben kell hirdetni a keresztény üzenetet
Vatikán: Október 11-én, hétfőn délelőtt bemutatták az Európa-szinóduson eddig elhangzott hozzászólásokat összegző beszámolót, amelynek vázlatát Rouco Varela bíboros, a szinódus főreferense ismertette. A spanyol bíboros hangsúlyozta: az európai főpásztorok eszmecseréje nagy mértékben elősegítette egymás kölcsönös megismerését és megerősítését a hitben és a reményben. Különösen jelentős volt azoknak a főpásztoroknak a tanúságtétele, akik a múltban elszenvedték a börtönt és a kínzást, hogy hűek maradjanak az igazsághoz, amely üdvözít. A hozzászólások közös meggyőződése, hogy jobban és intenzívebben kell hirdetni Európában a keresztény üzenetet. Egy másik lényeges pont: a lelkiismeretvizsgálat arra vonatkozóan, hogy melyek azok a területek, amelyeken az egyház nem tett meg minden tőle telhetőt. A javaslatok között Ruoco Varela bíboros megemlítette az ökumenikus párbeszéd elmélyítését Kelet és Nyugat között, a szentségi élet megerősítését, főként a gyónást, továbbá az önkéntes mozgalom tevékenységét, a nők szerepét, az egyház társadalmi tanításának megismertetését és alkalmazását.
A hétfő délelőtti ülés sajtókonferenciával zárult, amelyet a szinódus két titkárának egyike, Zycinski lengyel püspök vezetett a Szentszék sajtótermében, négy szinódusi atya, köztük Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke közreműködésével. A tájékoztatón elhangzott újságírói kérdések különböző témákat érintettek: az ortodoxokkal és zsidókkal való kapcsolatok, nagyobb kollegialitás és demokrácia az egyházon belül, a nők szerepe az egyházban. Hogyan lehetséges, hogy a legkeresztényebb földrészen történtek ebben a században a legszörnyűbb vérengzések? kérdezte az egyik újságíró. A válasz így hangzott: a kommunizmus és a nácizmus egyaránt a kereszténység tagadásából táplálkozott és a keresztények áldozatai, nem pedig okozói voltak mindkettőnek. VR/MK
Romano Prodi levele az Európa-szinódushoz
Romano Prodi volt olasz kormányfő, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke levelet intézett az Európa-szinódushoz: azt kéri a megbeszélésre összegyűlt európai főpásztoroktól, hogy segítsék őt Európa kiterjesztésében, a "közös ház" falain kívül rekedt országoknak pedig azt ajánlja, hogy szabaduljanak meg a pusztító nacionalizmustól. A Brüsszelből érkezett üzenetben az EB új elnöke kifejezi Európa háláját a keresztény egyházaknak, amit annak érdekében tettek, hogy számos nép visszaszerezze szabadságát a totalitarizmus hosszú éjszakája után. Romano Prodi hangsúlyozza. teljességgel osztja II. János Pál pápának Gnieznóban 1997. június 3-án, az Európát építő Szent Adalbert sírjánál elhangzott felhívását. A pápa akkor azt kérte az európai egyházaktól, hogy legyenek a béke építői egymás között és minden európai nép között, úgy, hogy a legkisebb és a legkevésbé erős nemzet se érezze magát kirekesztettnek. Európa nemcsak jelentős gazdasági valóság, szabadon áramló javak és szolgáltatások közössége, Európa nagy politikai terv is. Ez a terv a földrész atyáinak eleven reményére épül, vagyis arra, hogy Európa éppen felvilágosult és keresztény szelleme jegyében védőbástyája tud lenni a békének és a népek fejlődésének. Természetesen a folyamat még nem teljes: fontos lépéseket kell még tenni a politikai nacionalizmusok megszüntetése, a közösségi integráció és főként Európa európaivá tétele érdekében, vagyis úgy, hogy az uniót Kelet felé is kiterjesztik, és így helyreáll földrészünk történelmi, etnika és kulturális integritása. Ezek olyan tervek és remények, amelyek csak az emlékezet visszaállításával jöhetnek létre és ebben az emlékezetben a kereszténység volt az az éltető erő, amelyből mindenki, a nemhívők is táplálkoztak. "Európa Önöktől most a remény jeleit várja" fejezi be a szinódusi atyákhoz írt levelét Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. VR/MK
A római Német-Magyar kollégium új papjai
Róma: Október 10-én, vasárnap délelőtt a római Szent Ignác templomban mintegy ezer német zarándok jelenlétében Franz-Josef Bode osnabrücki püspök pappá szentelte a Német-Magyar kollégium öt német és egy svájci diakónusát. Az ünnepi eseményen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi püspök, valamint Tar Pál szentszéki magyar nagykövet is. A kollégium nyolc másik diakónusát köztük öt magyart a nyáron szentelték pappá, saját egyházmegyéjükben. A kollégium újmisés papjai: Merkli Ferenc és Molnár Szabolcs a szombathelyi egyházmegyéből, Gruber László a szeged-csanádi, Takáts István a veszprémi és Ilyés Csaba a szatmári egyházmegyéből.
A római Német-Magyar Kollégiumban tíz ország 97 teológusa folytatja tanulmányait, akik közül 34 magyar szeminarista. A magyarországi, erdélyi, kárpátaljai fiatalok mellett hosszú idő után most a Délvidékről is érkezett két kispap, a szabadkai egyházmegyéből. VR/MK
Pápai részvéttávirat a Mexikót sújtó viharos esőzések miatt
Angelo Sodano bíboros, államtitkár a pápa nevében táviratban fejezte ki fájdalmát és szolidaritását a Mexikót, főként a Puebla államot sújtó viharos esőzések és áradások áldozatainak. A pápa a mexikóvárosi apostoli nunciust bízta meg azzal, hogy fejezze ki részvétét az elhunytak hozzátartozóinak, és atyai közelségét a sebesülteknek és mindazoknak, akik a természeti katasztrófa következtében szenvednek. Zedillo mexikói elnök az évtized tragédiájának nevezte az ország középső és déli részét sújtó árvizet, amelynek több száz halálos áldozata van. Az elnök ígéretet tett, hogy a katasztrófa minden érintettje megfelelő segítségben részesül. VR/MK
A szentatya levele az Amerikai Missziós Kongresszus résztvevőihez
Parana: A szentatya levelet intézett az Amerikai Missziós Kongresszus résztvevőihez, akik szeptember 28-tól október 3-áig az argentin városban üléseztek. A pápai üzenet hangsúlyozza: az amerikai kontinens élő hite, amely mélyen gyökerezik a különböző népekben és kultúrákban, ma a lelki erő nélkülözhetetlen forrását jelképezi a jelen nagy kihívásaival szemben. Ahogyan a Biblia szavaival Isten Ábrahámot felhívta, hogy "menjen el saját földjéről és az isteni ígéret erejével induljon el új látóhatár felé, amelyet az ember szíve legmélyebb érzésével végre mint igazi hazáját ismer fel, ugyanúgy az amerikai földrész egyházai határozottan kövessék a hit útját, nyíljanak ki a világ felé és testvéreik felé, akik arra várnak, hogy Krisztus fénye ragyogjon fel életükben" írta a pápa a paranai Amerikai Missziós Kongresszushoz intézett üzenetében. VR/MK
Hírek röviden
Bulgária: Az ortodox egyház október 3-án bejelentette, hogy kivonul az Európai Egyházak Konferenciájából. A kilépés indokait Szófia nem ismertette, jelentette be az Egyházak Világtanácsa. Az elmúlt évben Szófia már kilépett ebből az egyesülésből.
Oroszország: Alekszij pátriárka óva intett minden, a kommunista időszakra emlékeztető rombolástól. Az oroszoknak el kell fogadni saját történelmüket, függetlenül attól, hogy az kellemes-e számukra. II. Alekszij ugyanakkor méltatta az orosz ortodox egyház és a katolikus egyház közötti ökumenikus előrelépéseket. A pátriárka üdvözlő levében így szólt a Vatikánban ülésező szinódus tagjaihoz: még sok a tennivaló a kölcsönös tisztelet és az egyenjogúság útján.
Lettország: December 1-jén alapítják meg az ország első katolikus akadémiáját. Az Edith Stein Akadémia célja a felekezetek közötti párbeszéd előmozdítása. Ezen kívül fontos feladatának tekinti az egyház és a társadalom párbeszédének elmélyítését is.
Albánia: Tirana érseke, Rrok Mirdita várja, hogy a pápa önálló egyházmegyévé teszi Koszovót. Mirdita nézete szerint ez nagyon logikus lépés, ez a döntés jele lenne annak, hogy a Vatikán elismeri Koszovó elszakadását Szerbiától. Skopje egyházmegye jelenleg 60.000 koszovói katolikust lát el.
Venezuela: Az egyház attól tart, hogy az alkotmány legalizálni fogja az abortuszt. Freddy Fuenmayor püspök szerint a nemzetgyűlésnek bemutatott tervezetek engedélyezik az abortuszt, az eutanáziát és az azonos neműek legális házasságát.
USA: A Washingtoni State Department hét országot figyelmezetett, mert megsértették a vallásszabadságot. Szankciók foganatosítását rendeli el, amennyiben nem változtatnak a helyzeten. Az érintett országok: Kína, Afganisztán, Burma, Irán, Irak, Szerbia és Szudán.
Izrael: Egy názáreti mecset építésének vitájában keresztény egyházi vezetők azzal fenyegetőztek, hogy karácsonykor minden templomot bezárnak. A muzulmánok ugyanis felépítettek egy sátor-mecsetet azon a területen, melyet 2000. év keresztény látogatóinak jelöltek ki. Ariel Sharon külügyminiszter állítólag biztosította II. János Pál pápát az eredeti helyzet visszaállításáról.
Nigéria: Obsanjo államfő megalapította a Vallási Béketanácsot, melynek feladata a muzulmánok és keresztények békés viszonyának biztosítása. Radio Vatikan/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 10. 17.