Christoph Schönborn, Bécs bíboros, érseke felszólította hazája lakosságát: vegyék figyelembe Izrael félelmeit, amelyet a gyűlölet legújabb ausztriai fellángolása okozott. Az osztrák katolikus egyház feje azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Izrael megfenyegette Bécset: felülvizsgálja kapcsolatait Ausztriával, ha a parlamenti választások második helyén végzett, Jörg Haider vezette Szabadságpárt (FPÖ) bekerül a kabinetbe. Schönborn bíboros az izraeli Jad Vasem holocaustmúzeumban tett látogatása alkalmából kijelentette: "Osztom azoknak a véleményét, akik félnek a gyűlölet újbóli fellángolásától." Bécs bíboros, érseke szerint nagyon is érthető, hogy a zsidó államban figyelemmel kísérik az ausztriai fejleményeket, a múlt eseményeinek tükrében (Magyar Hírlap: Bécsben ketyeg... október 12., 3.o.).

A Napi Magyarországban (A városnál... október 9., 30.o.) Páll Antal, a bukaresti római katolikus Barátok templomának káplánja nyilatkozik. Kifejtette: a román főváros egész római katolikus magyar lakossága ehhez a templomhoz tartozik, hozzávetőlegesen háromezer fő. Becslések szerint ötezerre tehető a római katolikus magyarok száma Bukarestben, köztük a csángók "összesen húszan ha vannak." A fiatal káplán örömmel újságolja, hogy míg régebben csak vasárnaponként volt szentmise magyarul, neki sikerült kiharcolnia, hogy legyen egy hétköznap is. Páll Antall szerint "Nem könnyű itt a pasztoráció, hiszen szórványpasztoráció." Elmondta: a közeljövőben felújítják a templom melletti épületet, ahol mise után összegyűlhetnek a magyarok. "Ilyen módon templomunk pasztorációs központ is lesz. Bízom benne, hogy idővel kisebb baráti körök, közösségek is összekovácsolódhatnak. A bukaresti magyarság a magánytól szenved a leginkább, attól, hogy nincs kihez bizalmasan fordulnia gondjaival, bajaival. Van egy nőszövetségünk, amely a szükséget szenvedő, egyedülálló idősekről, elesettekről gondoskodik. Orvosi rendelőnkben ingyen vizsgálják meg őket, a rászorulókat pedig ingyenes kezelésben részesítik. Mindez csakis a külföldi segélyek révén vált lehetővé."

Hazai hírek

Szintén az MH (Járatlanok... október 7., 12.o.) összeállítást készített arról, hogy a történelmi egyházak miképpen viszonyulnak a tömegkommunikációhoz. Tom-ka Miklós vallásszociológus elmondta: az egyházak alapvető érdeke, hogy ki tudják fejezni magukat az elektronikus médiumok eszközeivel is, mivel a társadalom széles tömegei ma már ezeket a kommunikációs formákat használják. Szerinte az egyházak eredményes tömegkommunikációja elsősorban nem az anyagi lehetőségeiktől vagy a politikai közegtől függ: sokkal inkább módszertani kérdés. Az egyházak Magyarországon is egyre nagyobb súlyt fektetnek a hatékony tömegkommunikációra, de még nem alakultak ki a médiahasználat autentikus formái és nyelvezete. Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóosztályának vezetője úgy véli: az egyházak Magyarországon valóban gyakorlatlanok a médiumok használatában. Ezért a katolikus püspöki kar őszi konferenciáján határozat született arról, hogy az eredményes tömegkommunikáció érdekében komplex lelkipásztori programot dolgoznak ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katolikusok nem elleneznék egy keresztény tévécsatorna beindítását, akár ökumenikus szellemben is, de úgy látják, ehhez jelenleg hiányoznak a személyi és az anyagi feltételek. A katolikus egyház médiastratégiája a fokozatos szerves fejlődés gondolatán alapul. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK elnökhelyettese elmondta: a püspökkari határozat szerint a katolikus egyház a jövőben nagyobb súlyt helyez a szakképzésre: tervezik a médiával kapcsolatos egyházi és világi oktatás beindítását. Hozzátette: a jövőben a nem egyházi sajtóban is erősítenék jelenlétüket. Az Interneten az elsők között nyitották meg az egyház honlapját, és szeretnék a világháló nyújtotta lehetőségeket hatékonyabban kihasználni. A főpásztor hozzátette: az önálló országos rádióadóhoz eddig nem kapták meg a frekvencia használati jogát. Ezért a jövőben kísérleti jelleggel Egerben egy helyi rádiót indítanak. Elmondta. a katolikus sajtóban is valószínűleg struktúraváltás szükséges: 36 támogatott lapjuk helyett a jövőben négy-hat, a társadalom különböző rétegeit megszólító országos terjesztésű újságban gondolkodnak. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint meg kell tanulniuk, milyen technikákkal jeleníthetik meg üzenetüket az elektronikus médiumokban. Az eddigieknél nagyobb súlyt fektetnek a jövőben a világi szakemberek képzésére is, hogy így a közszolgálati médiumokban is fokozottabban érvényesülhessen a keresztény értékszemlélet. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint egyházuk erejéhez mérten igyekszik élni kommunikációs lehetőségeivel. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója úgy véli: a zsidó felekezet médiajelenléte kielégítő, nem érzik, hogy e téren új stratégiára lenne szükség. A jövőben elsősorban két felekezeti lapjukat kívánják fejleszteni: szeretnék jelenlegi összesen tízezres példányszámukat folyamatosan növelni, és a kétheti, illetve időszaki megjelenést gyakorítani. Az MH adatai szerint az MTV heti 229 percben sugároz vallási műsorokat, ezenkívül havi 60 percben misét, istentiszteletet közvetítenek, évi átlagban 300 percben pedig egyházi ünnepeket. A közszolgálati rádió havonta 1200 percben sugároz vallási műsorokat: ez átlagban napi egy órát jelent.

A Magyar Nemzetnek (Három és félmilliárd... október 11., 1.,5.o.) György István, a PM főtanácsosa elmondta: az egyházak hitéleti tevékenységének támogatása újabban a személyi jövedelemadóból a számukra felajánlható egy százalékokon alapul. A törvény szerint pedig az állampolgárok által juttatott összeget az állam az előző évi progresszív adóbevétel fél százalékáig kiegészíti, az egyházak között pedig e kiegészítés összegét a rendelkezések arányában osztja el. Mivel az idén 73 egyház 1,365 milliárd forintot kapott az egy százalékokból, a vallási közösségek alapműködésre szánt jövő évi költségvetési előirányzat csaknem ugyanennyi felekezet számára a kiegészítéssel együtt összesen 3,6 milliárdot állapít meg. A költségvetésben külön tételként szerepel a Szent István bazilika felújítására szánt egymilliárdos támogatás.

A Magyar Nemzetben (A hit kisugárzása... október 7., 5.o.) a tízéves születésnapját ünneplő Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) igazgatója, Blancken-stein Miklós nyilatkozik, aki szerint a lelkipásztori jelzővel ellátott II. Vatikáni zsinat szellemiségét megvalósítani szándékozó, papokból és világiakból álló munkaközösség tagjai biankó csekket kaptak: a korábban személyes kapcsolatokon, mozgalomszerűen végzett munkát intézményi háttérrel folytathatták. A katolikus lelkész állítja: az intézmény és a karizma nem a jó és a rossz ellentétpárja. "A lényeg egymáshoz viszonyított arányukban keresendő. A gond pedig akkor kezdődik, ha a személyes kezdeményezések elintézményesülnek az egyház ugyanis nem vállalat, hanem a hit eseménye. Ez a szempont még a szeretetszolgálatokra is érvényes, hiszen a keresztény számára a cél az Istennel való kapcsolat erősödése, és ennek a szó legnemesebb értelmében eszköze a másik emberrel való kapcsolat. Az országban egyre erősödő, közösségi jellegű megújhodást látok becsléseim szerint a magyar katolikus egyházat a 120-150 ezer elkötelezett hívő viszi a hátán. A több mint hatmillió megkeresztelthez képest ez kevés, ám ez a létszám a kisugárzást tekintve komoly, társadalmi szinten mérhető hatással jár a hit ugyanis a legkonkrétabb életközösséget hozza létre az emberek között. Ha pedig van elég hitben megújuló ember és közösség, ők az intézményt valódi rendeltetésének megfelelően használhatják." Blanckenstein Miklós véleménye, hogy a jövő augusztus 20-ára meghirdetett egyházi csúcstalálkozó inkább állami, mint egyházi esemény.

A Népszabadság (Tíz év alatt... október 8., 5.o.) összeállítása szerint az utóbbi tíz évben majdnem 300 új templom épült, többségük 200 katolikus. Rudas Péter cikkíró kifejti: az építkezések forrásául zömmel külföldi adományok és a helyi közösségek gyűjtései szolgálnak, az állami-önkormányzati támogatás kevés. Az építészek számára vonzó feladat egy templom tervezése, de a helyi közösségek általában a hagyományos formákat kedvelik.

A nyolcadik katolikus karizmatikus találkozót tartották több ezer résztvevővel október 10-én vasárnap a Budapest Sportcsarnokban. Gorove László állandó diakónus sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy a pápa által is megáldott rendezvényen miért nem jelent meg egyetlen katolikus püspök sem, azt mondta: valamennyiüket meghívták, de többen elfoglaltságukra hivatkozva lemondták a részvételt. A Népszabadság (Katolikus karizmatikus... október 11., 4.o.) szerint "bár a karizmatikus irányzat amely a hetvenes évektől kezdve erősödik, és külsőségeit tekintve hasonlít más, újabb keletű közösségekre elméletileg "polgárjogot" nyert a katolikus egyházban, akadnak, akiknek nem tetszik a mozgalom erősödése. Az Új Ember című hetilap egyik olvasója "'szomorú jelenséget' tapasztalt a plébánián: szerette volna kitűzni az országos katolikus karizmatikus találkozó plakátját a templom hirdetőtáblájára, de a plébános nem engedte meg."

A Magyarok Nagyasszonya Engesztelő Kolostorát Keszthelyi Ferenc, a váci egyházmegye püspöke szentelte fel Erdőkürtön október 8-án pénteken. A pálos rend női ágához tartozó szerzetesek, Boldog Özséb engesztelő nővérei öt éve kezdték el építeni a kolostort. A 620 lelkes nógrádi településen a római katolikus és az evangélikus felekezet hívei egyaránt segítették az apácákat a munkában (Magyar Nemzet: Mozaik... október 9., 31.o.).

Új templomot szenteltek föl a Somogy megyei Szőlőskislakon, október 17-én vasárnap. Az ünnepélyes szertartást Balás Béla megyéspüspök celebrálta. A mintegy 1200 lakosú község híveinek kezdeményezését támogatta a helyi önkormányzat is, és a leendő templom helyét ingyen bocsátotta az egyház rendelkezésére. A Magyarok Nagyasszonya nevet viselő templom alig másfél év alatt készült el, a kezdő forrást a katolikus közösség egyik helyi hívének öröksége jelentette (Magyar Nemzet: Hírek október 11., 4.o.).

A mindenszentek munkaszüneti nappá nyilvánítását a katolikus egyház mellett a magyarországi református egyház zsinata is támogatja jelentette be Bölcskei Gusztáv püspök-elnök. A reformátusok akkor látják jónak november 1-je munkaszüneti nappá nyilvánítását, ha az nem jár más egyházi ünnep munkanappá válásával. A Fidesz javaslata parlamenti elfogadása esetén jövőre lépne életbe (Magyar Nemzet: Hírek október 9., 5.o.). MK