Paskai bíboros kiemelte: nagyon jelentős egyházi lépésről van szó, egy fontos hittani tételről sikerült megállapodni. Ez lényeges előrelépés az ökumenizmus területén, immár nemcsak az imádságban, hanem a teológiai párbeszédben is megtörtént az előrelépés. A bíboros, prímás felhívta a figyelmet, hogy a napokban befejeződött Európa-szinóduson elfogadott nyilatkozatban szó van az ökumenizmus fontosságáról, és a remény jelei között említik a megigazulásról szóló, augsburgi közös nyilatkozatot.
Harmati Béla evangélikus püspök kifejtette: nem arról van szó, hogy a katolikus egyház evangelizált, az evangélikus pedig katolizált volna, de teológiai téren a két egyház közelebb került az Augsburgban aláírandó dokumentum révén. A megigazulásról szóló nyilatkozat az egyes nemzeti, helyi egyházak számára is új lehetőséget teremt a párbeszédre, amely egyébként évről évre erősödik. Egyúttal a remény jele, hogy innen kiindulva a két egyház népe egymásra talál. Nagyon sok nyelvi, teológiai kérdés megvitatása van még hátra, de a párbeszéd tovább folytatódik. Harmati püspök szerint az aláírás arra is példa lehet: ha több évszázados teológiai vitában két egyház egyezségre tudott jutni, akkor a megbékélés, a kiengesztelődés létrejöhet a Kárpát-medence nemzetiségei, illetve a politikailag szétszabdalt Magyarországon is a szemben álló felek között. (A közös nyilatkozatról szóló információkat ld. később, a HÁTTÉR- rovatunkban). Szerk. MK
Hálaadó megemlékezés
Budapest: 1999. november 15-én, hétfőn 18 órakor a Budapest V., Deák téri Evangélikus Gimnázium (V., Sütő u. 1.) dísztermében Hafenscher Károly evangélikus lelkész, professzor, aki a katolikus-lutheránus teológiai párbeszédben évtizedeken át képviselte egyházát, ismerteti a Közös Nyilatkozatot. Az ezt követő beszélgetést és hálaadást Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Harmati Béla evangélikus püspök vezeti. Az érdeklődőket szeretettel várja a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT). MK
Élete a szolgáló szeretet példája: Zalán Katalin Luciána szatmári irgalmas nővér kitüntetése
Budapest: Harrach Péter szociális és családügyi miniszter október 26-án bensőséges ünnepség keretében nyújtotta át a Pro Caritate emlékérmet és oklevelet Zalán Katalin nővérnek. A Római Katolikus Szeretetszolgálat igazgatóját Seregély István érsek terjesztette fel az állami elismerésre. Az ünnepségen jelen volt Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök, a Magyar Karitász püspök-elnöke is. Veres András püspökkari titkár köszöntője után Harrach Péter rövid beszédben méltatta a katolikus egyház karitatív tevékenységét, kiemelve, hogy erre az áldozatos munkára igen nagy szüksége van a magyar társadalomnak A Római Katolikus Szeretetszolgálat tevékenysége példaadó ezen a téren. Takács Nándor püspök köszöntő beszédében arról szólt, hogy a rászorulók megsegítése az egyházi tanúságtétel elengedhetetlen formája. Jólesik az e világi elismerés és köszönet, de nem ezért dolgozik az, aki önzetlen szolgálatot végez: Munkáján keresztül Isten szeretetét érezhetik meg a rászorulók. Így van ez Zalán Katalin Luciána irgalmasrendi nővér esetében is mondta a püspök.
Az elmúlt évtizedekben a Római Katolikus Szeretetszolgálat volt az egyetlen katolikus intézmény, amely intézményes keretek között gondoskodhatott a rászoruló idős, beteg, tehetetlen emberekről, köztük a létbizonytalansággal küszködő szerzetesekről és papokról. Az országos feladatot ellátó Római Katolikus Szeretetszolgálat ma 10 szociális otthon fenntartója, üzemeltetője. Az otthonokban 400 munkatárs segítségével 800 gondozottról gondoskodik, emellett a 80-as évektől beindították a lelkisegély telefonszolgálatot, lehetőségeikhez mérten részt vesznek az alkoholisták, hajléktalanok, siketek gondozásában, napközi otthon és bentlakásos fogyatékos otthon fenntartásával segítik a fogyatékosokat. A Szeretetszolgálat célja, hogy minél több emberrel éreztesse meg Krisztusnak a kiszolgáltatottak, rászorulók iránt tanúsított különleges szeretetét és enyhítse testi-lelki bajaikat.
Ezeket a feladatokat állami támogatás nélkül, rendkívül nehéz anyagi körülmények között, zömmel arra alkalmatlan épületekben végezte az elmúlt évtizedekben. A szolgálat munkatársai mindent megtettek az otthonok fejlesztése, átalakítása, az emberhez méltó életkörülmények biztosítása érdekében. Ehhez nemcsak kül- és belföldi adományozókat kutattak fel, hanem a Központ munkatársai közül többen évek óta minimális díjázással, ill. díjazás nélkül, a felebaráti szeretet parancsa alapján végzik munkájukat a legrászorultabbak érdekében.
Zalán Katalin Luciána 1956-ban kezdte szolgálatát. Számos otthonban szolgálta szívvel-lélekkel az idős szerzeteseket és nővéreket, 25 éve pedig a Szeretetszolgálat Központjában dolgozik hasonló lelkesedéssel, évek óta minimális anyagi ellenszolgáltatásért, saját lakását is ingyen a Szeretetszolgálat rendelkezésére bocsátva. Imádságos lelkületének, energiájának köszönhetően a Szeretetszolgálat a nehéz időkben is fenn tudta tartani a gondjaira bízott intézményeket és képes volt újabb feladatokat vállalni. MK
Gyászmise a magyar honvédség elhunyt katonáiért
Budapest: A Katolikus Tábori Püspökség tisztelettel és szeretettel hívja és várja a bajtársakat, a családtagokat, a barátokat és minden jó szándékú embert halottak napja alkalmából a magyar honvédség elhunyt katonáiért bemutatandó gyászmisére, 1999. november 4-én 17 órakor a Budavári Mátyás-templomba. A szentmisét celebrálja: Ladocsi Gáspár tábori püspök, énekel a Magyar Honvédség 32. Budapest Őrezred honvédkórusa. MK
HÁTTÉRINFORMÁCIÓ
Katolikus és evangélikus egyházi kiátkozások visszavonása
Először történik meg a Luther Márton által 1517-ben Wittenbergben elindított reformáció óta, hogy a római katolikus egyháznak a Trentóban tartott zsinaton ( 1545-1563) a reformáció központi tanítására vonatkozó kiátkozása és a másik részről az evangélikus egyháznak a hitvallási iratokba foglalt, a katolikus tanításra kimondott kiátkozása ünnepélyesen visszavonásra kerül. Az ünnep Augsburg városában Németországban lesz, azon a helyen, ahol az evangélikusok 1530-ban V. Károly császár elé terjesztették az Ágostai Hitvallást. 1999. október 31-én délelőtt 11 órakor a két egyház képviselőinek együttes ünnepélyes istentiszteletén történik meg az aláírása annak a Közös Nyilatkozatnak, amit a Lutheránus Világszövetség és a Vatikáni Keresztény Egységet Előkészítő Főpapi Tanács Közös Bizottsága több év munkája nyomán dolgozott ki az Isten előtti megigazulás teológiai kérdéséről.
A Közös Nyilatkozat leglényegesebb megállapítása: ... "A Lutheránus Világszövetség és a Katolikus Egyház együtt jelenti ki a következőket: Az evangélikus egyházak tanítása, amint ebben a Közös Nyilatkozatban kifejezésre jutott, nem esik a Trentói Zsinat elítélő határozatai alá. Az evangélikus hitvallások elítélő nyilatkozatai nem illetik a Római Katolikus Egyház tanítását, amint az ebben a Közös Nyilatkozatban kifejezésre jutott. ...Együtt valljuk meg: Egyedül kegyelemből, Krisztus üdvözítő munkájába vetett hit által és nem a mi részünkről meglévő bármely érdem szerint fogad el minket Isten és kapjuk a Szentlelket., aki megújítja szívünket és egyúttal fölkészít és felhív a jó cselekedetekre."
A katolikus egyház II. Vatikáni zsinata után Róma és Genf, a Lutheránus Világszövetség és a Katolikus Egyház 1967 óta folytatnak teológiai párbeszédet nemzetközi szinten. Egy dialógus-bizottság készítette el 1986-1994 között a megigazulásról szóló Közös nyilatkozatot.
A jelenleg munkálkodó, Róma és Genf által kijelölt együttes evangélikus-katolikus bizottság 1993 óta tíz-tíz résztvevővel az egyház apostolisága kérdésével foglalkozik évente egy-egy ülésen, a korábbi Rottenburg-Stuttgarti, jelenleg a Vatikánban dolgozó püspök, Prof. Walter Kasper társelnökletével a Vatikán megbízásából és Harmati Béla evangélikus püspök társelnökletével, a Lutheránus Világszövetség megbízásából.
Az aláírás eseményét a Bajor Televízió élő adásban az Eurovisio-val együtt közvetíti. Jelentős a dátum is, hiszen október 31. a reformáció emlékünnepe.
Október 30-án kezdődnek az ünnepségek ökumenikus istentiszteletekkel, Augsburg városa templomaiban. Október 31-én, vasárnap délelőtt 10.30-kor a katolikus katedrálisból indul a menet az evangélikus Szent Anna templomba, ahol ökumenikus istentisztelet keretében kerül sor körülbelül 11.15-kor a mellékelt Közös Közlemény aláírására.
A Lutheránus Világszövetség és a Római Katolikus Egyház Közös Közleménye
l. Azoknak a megállapodásoknak az alapján, amelyek a megigazulás tanításával kapcsolatos Közös Nyilatkozatban már kifejezésre jutottak, a Lutheránus Világszövetség és a Katolikus Egyház együtt jelenti ki a következőket: "A megigazulás tanításának értelmezése, amint az a Közös Nyilatkozatban megszövegezést nyert, mutatja azt, hogy egyezés van a megigazulás tanításának alapvető igazságaiban a lutheránusok és a katolikusok között (KNY 40.).
2. Hivatkozással a Lutheránus Világszövetség Tanácsának határozatára a Közös Nyilatkozattal kapcsolatban, amely 1998. június 16-án kelt és arra a válaszra, amelyet a Katolikus Egyház 1998. június 25-én a Közös Nyilatkozatra adott, valamint azokra a kérdésekre, amelyek mindkét oldalról felvetődtek, a mellékelt Függelék (Annex) tovább pontosítja azt a megegyezést, amelyet a Közös Nyilatkozatban elértek és világossá teszi, hogy a korábbi közös tanításbeli elítélések nem érvényesek a párbeszéd résztvevőinek tanítására, amint az a Közös Nyilatkozatban kifejezésre jutott.
3. A párbeszéd mindkét résztvevője elhatározta, hogy folytatja és elmélyíti a megigazulás tanításáról szóló bibliai alapok tanulmányozását. Ugyancsak keresik a megigazulás tanításának további közös megértését mindazon túl, amivel a Közös Nyilatkozat és a csatolt Függelék foglalkozik. Az elért megegyezés alapján kívánatos a folyamatos párbeszéd, különösen azokban a kérdésekben, amelyeket a Közös Nyilatkozat maga is említ (KNY 43.), valamint további tisztázás szükséges annak érdekében, hogy elérjék a teljes egyházi közösséget, egységet a különbözőségekben, amelyben a megmaradt különbségek "kiengesztelődnek" és nem jelentenek többé elválasztó tényezőket. Lutheránusok és katolikusok a közös bizonyságtétel érdekében folytatni kívánják ökumenikus erőfeszítéseiket, hogy a megigazulásról szóló tanítást a mai emberek számára érthető nyelven tolmácsolják, korunk egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelően.
AZ ALÁÍRÁS EZEN TÉNYÉVEL A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG A MEGIGAZULÁSRÓL SZÓLÓ KÖZÖS NYILATKOZATOT A MAGA TELJES EGÉSZÉBEN MEGERŐSÍTI. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 10. 29.