
A Magyar Nemzet Millennium című mellékletének (Székelyföldi... október 22., 1.o.) összeállítása szerint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) megkülönböztetett figyelmet fordít a határokon túl élő magyarság millenniumi készülődésére. Így sor kerül a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatására és kiviteli tervére, az ugyanitt lévő ferences rendház felújítására és Márton Áron püspök egykori iskolájának rendbehozatalára.
A Napi Magyarország (Vértanúvá vált... október 21., 7.o.) beszámol arról, hogy Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás káplánja halálának 15. évfordulóján egykori plébániáján, a varsói Kostka Szent Szaniszló-templomban ünnepélyes szentmisét rendeztek a vértanú pap boldoggá avatásáért. Lengyelországban napokon keresztül tartottak a megemlékezések az egykori kommunista belbiztonság által 1984-ben meggyilkolt lelkész emlékére rendezett ünnepségek. A Rzeczpospolita emlékeztet arra, hogy a Popieluszko-perben elítélt négy belügyes tiszt közül már csak egy, Grzegorz Piotrowski tölti börtönbüntetését, a többiek amnesztiával szabadultak. Edward Wende neves lengyel ügyvéd, a Popieluszko család jogi képviselője elmondta: az egykori lengyel hatóságok a felelősség körét tudatosan egy alsóbb szintre szűkítették, holott a gyilkosok nyilvánvalóan felsőbb utasításra cselekedtek. Változatlanul nem vizsgálták Wladyslaw Ciaston tábornok, akkori belügyminiszter-helyettes, a belbiztonsági szolgálat vezetője és Zenon Platek tábornok, a belügyminisztérium IV. ügyosztálya igazgatójának szerepét az ügyben. 1994-ben, kétévi eljárás után a bíróság úgy találta, nincs bizonyíték arra, hogy közreműködtek a bűncselekményben. A fellebbviteli bíróság felülbírálta a döntést, és visszautalta az ügyet első fokra, de a varsói körzeti bíróság nem tudja kitűzni az újabb tárgyalás időpontját, arra hivatkozva, hogy ki kell egészíteni a vádlottak orvosi dokumentumait. Az ügyvéd úgy véli: ha nincs az 1989-es fordulat, a tettesek büntetésük egyharmadát sem töltik le, amint azt Czeslaw Kiszczak egykori belügyminiszter az illetékeseknek meg is ígérte.
Franjo Tudjman horvát elnök bejelentette, hogy a parlamenti választásokat december 22-én tartják. A Népszabadság (Karácsonyi választás... október 22., 2.o.) beszámolója szerint a nyilvánosságban már korábban visszatetszést váltott ki a terv, a karácsony közelsége miatt. Az egyház bejelentette tiltakozását az advent szentségének és a karácsony körüli ünnepi hangulat megsértése miatt. Most az is felmerül, hogyan reagál majd II. János Pál pápa, aki a hónap végén fogadja Tudjmant a Vatikánban.
Hazai hírek
A Magyar Hírlap (Pontatlan... október 22., 3.o.) arra hívja fel a figyelmet, hogy pontatlan adatok is szerepelnek a Pápai Évkönyvben. A hazánkra vonatkozó számokat összegezve az ország területe kisebb a hivatalosnál, 93 ezer négyzetkilométer helyett 89 500 négyzetkilométer. Az ország lakosságát pedig tízmilliónál kevesebbre teszik. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az MKPK alelnöke elmondta: az egyházmegyék saját maguk írják össze adataikat, ezeket közvetlenül Rómába küldik. A megyék általában a régebbi statisztikákat használják fel, ebből adódhatnak hibák. A területi eltérést az is okozhatja, hogy egy katolikus egyházmegyében lehetnek olyan települések is, amelyekben nem élnek katolikusok, így ezek bár a megye területén vannak mégsem tartoznak hozzá. A lélekszámmal kapcsolatos eltérésről a főpásztor kifejtette: a hívők számának alakulását lehetetlen pontosan nyilvántartani, az adatok a keresztelési és elhalálozási listák alapján csak közelítő értékek.
Szabó László Zsolt, az MTV Rt. elnöke tárgyalóasztalhoz ült a négy történelmi egyház képviselőjével, s elkészítették egy 2000. január 1-jétől életbe lépő együttműködési megállapodás tervezetét. Az egyházak képviselői körében konfliktust okozott, hogy a közszolgálati csatorna új műsorstruktúrája keretében kedvezőtlen idősávba kerültek az egyházi műsorok (Napi Magyarország: MTV... október 22., 2.o.).
A Napi Magyarországban (október 21., 11.o.) Cziglányi Zsolt Valláspolitika és költségvetés címmel az egyházak állami támogatásának módjairól fejti ki gondolatait. Rámutat: jelenleg az egyházi központok rendelkeznek az állami források fölött, és abból belátásuk szerint juttatnak az alárendelt közösségeknek és intézményeknek. "Mivel együtt kezelik az összes forrást (a normatív támogatásokat is ideértve), ide-oda csoportosítják az összegeket aszerint, ahogy a szükségleteket megítélik, ami ugye szubjektív kérdés, ezért meglehetősen kapcsolatfüggő, és cseppet sem a kohézió irányába hat. A sajátos felépítés miatt a döntéshozó szint fölött nincs kontroll, és nem kell egyezkednie az alárendeltekkel, ettől aztán néha a Napkirályt idéző módon viselkedik." A Pécsi Hittudományi Főiskola tanára szerint az állam ma úgy segíti az erkölcsi gondolkodás alakítójaként és közösségteremtő erőként számon tartott egyházakat, hogy a támogatás módjával azt rombolja, amit támogat. Ha a kormány komolyan gondolja az egyházak támogatását, valamit tennie kell, de úgy, hogy az egyházak sajátos struktúráját ne sértse meg. A szerző javaslata: az egyházak támogatását úgy kellene átalakítani, hogy a helyi közösségek, a konkrét intézmények számára láthatóvá tegyék az erre szánt pénzeket, és ezzel segítsék a mikrotársadalom kohézióját.
Pro Caritate kitüntetést kap Zalán Katalin nővér Harrach Péter szociális és családügyi minisztertől. Az irgalmas nővér negyven éve végez áldozatos munkát idős, beteg, tehetetlen emberek, köztük szerzetesek és nővérek testi-lelki bajainak enyhítésére (Magyar Nemzet: Mozaik október 21., 19.o.).
A Magyar Nemzet Millennium című melléklete (Mindszenty kontra ÁVO... október 22., 4.o.) egy vállalkozásról számol be, amely a Mindszenty József bíboros, hercegprímás megfigyelésére vonatkozó dokumentumokat gyűjti egybe. Ebből kiderül, hogy az ÁVO már 1946-ban megfigyelés alá vonta a bíborost. Az 1946-48 közötti operatív megfigyelés jelentéseinek többsége az ÁVO Ipper Pál vezetése alatt álló I/2-b alosztályáról származik, illetve az ÁVO vezetőjének előterjesztésében került az MDP vezetősége, mindenekelőtt Rákosi Mátyás elé. A dokumentumokat a forrásközlés általános szabályai szerint, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel, annotált névmutatóval kívánják kiadni a jövő évezred első éveiben. A munkát a Mindszenty Alapítvány és a levéltár szűkös keretei mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) millenniumi pályázata is támogatta, a tőlük kapott pénz az előkészítő munkálatok egy részét fedezi. Ezért további támogatókat várnak.
A Magyar Nemzet (Bencések börtönévei... október 21., 6.o.) két pannonhalmi bencés szerzetest mutat be, Pálmai Godofréd alperjelt és Sólymos Szilvesztert, akiket a szocialista rendszer idején évekre bebörtönzött a kommunista hatalom. Pálmai Godofréd szerint egy szerzetes pap, ellentétben egy családapával, nem tekintheti élete elvesztegetett idejének a börtönéveket, hiszen imádkozni, elmélkedni, emberekkel foglalkozni a négy fal között is lehetett, sőt kellett. "Tudtam, hogy ártatlanul tartóztattak le, így nem nyomasztott az 'odakinti' feladataim elmaradásának felelőssége. Ha az ember bízik a Gondviselésben, akkor a legborzasztóbbnak tűnő élethelyzetekben is a hit szemszögéből keresi az isteni akaratot... Pár hét alatt olyan élettapasztalatokat szereztem, amelyek egész későbbi lelkipásztori tevékenységem során segítségemre voltak." Sólymos Szilveszter atya kifejtette: "Az iszonyatos gyűlölet mindennap kitűnő alkalmat teremtett arra, hogy az ember felmérje saját szeretetét... Visszagondolva a börtönben töltött öt évre, sokkal többet kaptam, mint amit elvettek tőlem. Rengeteget mélyült az önismeretem, élményeim egy életen át tápláltak, erősítettek. Börtönéveim alatt s utána is mindig igazolódott a mondás: 'Isten a görbe sorokon is tud egyenesen írni'."
A Napi Magyarország MAG című mellékletében (4-5.o.) Molnár Balázs-Dombrádi Krisztián Nem békét, hanem kardot hoztunk című riportjukban egy Oroszlányban lévő elhagyott bányaüzemben működő és az országban több helyütt tagokkal rendelkező, nem bejegyzett vallási közösséget mutat be. A gyülekezet sajátos Biblia-értelmezésével egyike azon csoportoknak, amelyekre a családot elhagyó fiatalok szülei levélben hívták fel az Országgyűlés figyelmét. Az istenkereső fiatalok egy része esetenként olyan elvek hatása alá kerül, ami azt követeli: szakíts a családdal, feledkezz meg a hétköznapi gondokról, és élj hittársaiddal fogalmazott Baló Gyöngyi, a Segítő Barát Munkaközösség ügyvezető elnöke. Kondor Tamás, aki három évet töltött a gyülekezetben, még ma is magán viseli annak lelki terhét. A debreceni fiatalember elmondta: borzasztó volt látni a síró szülőket, akikkel a gyermekük nem akart beszélni. Talán először ekkor kezdett kételkedni, vajon helyes-e, amit csinálnak.
Egyéb hírek (az egyház a vészkorszakban)
Szintén a Napi Magyarország MAG című mellékletében (október 25., 2-3.o.), ugyancsak Molnár Balázs-Dombrándi Krisztina Bűnös vagy szent? címmel írnak arról, hogy miután Edward Idris Cassidy bíboros bejelentette: megnyitják a Vatikán második világháborús archívumát, egy keresztény és zsidó történészekből álló csoport arra keresi a választ, megtett-e mindent a Szentszék, személyesen XII. Pius pápa, hogy megakadályozza a zsidóságot ért népirtásokat? A lapban többen is nyilatkoznak. Gergely Jenő egyháztörténész kifejtette: a Vatikán összességében pozitív szerepet játszott a vészkorszakban, az persze kétségtelenül vizsgálat tárgya lehet, vajon XII. Pius helyesen tette-e, hogy nem bocsátott ki enciklikát a zsidóság védelmében. A történész szerint a Vatikán egy szellemi-erkölcsi hatalomként a csendes embermentés stratégiáját választotta. Ezzel szemben a komoly fegyveres erőkkel rendelkező Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia meg sem kísérelte bombázni a haláltáborokba vezető vasútvonalat. "Furcsa logikára vall, ha olyan elvárásokat fogalmazunk meg egy spirituális intézménnyel szemben, hogy mentsen meg egy közösséget az állig felfegyverzett hitleri diktatúrával szemben. Churcill vagy Roosevelt felelőssége lényegesen nagyobb a holocaust meg nem akadályozásában" mondta Gergely Jenő. Szita Szabolcs, a magyar holocaustot kutató történész leszögezte: bár Európa-szerte akadtak a totális hatalommal kokettáló egyházi személyek, nem ez volt a jellemző. Nem akarja kisebbíteni Raoul Wallenberg érdemeit, de tény, hogy Magyarországon a katolikus egyház és Angelo Rotta pápai nuncius nagyságrendekkel több embert mentett meg a biztos pusztulástól. Rotta, mint a budapesti diplomáciai kar doyenje, olyan tekintéllyel bírt, melyet a nyilas hatalomátvételt követően is tiszteletben tartottak. Még 1994. december 10-én, a nyilas uralom végnapjaiban is sikerült közbenjárásával megakadályoznia a csillagos házakba összegyűjtött zsidók deportálását. Jelentős részben az ő tevékenységének, továbbá más embermentőknek, például Friedrich Bornnak, Giorgio Perlascanak, és nem utolsósorban Horthy Miklós 1944-es, az esztergomi páncélos hadosztályt mozgósító akciójának köszönhető, hogy a magyar zsidóságnak kb. a fele ellentétben a szomszédos országokkal túlélte a második világháború borzalmait. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 10. 29.