A Magyar Hírlapban (november 1., 7.o.) Várkonyi Tibor Augsburgi béke címmel kiemeli: "... hála az egyházáért mindenki másnál többet cselekvő II. János Pálnak, létrejött a történelmi kiengesztelődés." A cikkíró ugyanakkor nem tartja teljesnek a létrejött békét, mert Németországban máris akadt 243 evangélikus teológus és egyetemi oktató, aki azt követelte egyházától, hogy ne írja alá az egyezséget, és "maga Luther Márton is még a Szentszék rehabilitálására vár."

A Magyar Nemzetben (1.o.) Szőnyi Szilárd Homo(i)usion címmel egy hosszú út első lépésének nevezi az aláírást, "sőt miként a lábmozdulatot is megelőzi az agyból kibocsátott utasítás, úgy itt és most vélhetően az egyházak közötti közeledés első lépése előtti, az ész által talán éppen a szív parancsára kiadott parancs lépett érvénybe. Ebben az 'apróságban' illetve a 'kiátkozások' régóta esedékes visszavonásában így a gesztust érdemes látni, s örülni annak, hogy ez egyszer volt, aki nem azt nézte, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt."

II. János Pál pápa 2000 januárja előtt már nem keresi fel Irakot jelezte Irak káld katolikus pátriárkája. I. Rafael Bidavid babiloni pátriárka szerint a technikai határidők már nem teszik lehetővé a pápa útjának december eleji megszervezését (Magyar Nemzet: Külföld október 28., 3.o.).

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (Finomítják... november 2., 6.o.) Szarka Ágota összeállításából kiderül: megváltozott az egyházalapítási törvény módosításának koncepciója: a tízezres taglétszám és a százéves őshonosság követelménye helyett az egyházi vám- és adókedvezményeket kötnék szigorúbb feltételekhez. Ugyanakkor pontosan meghatároznák azt is, hogy milyen tevékenységek nem tekinthetőek egyházinak. Elképzelhető, hogy az egyházak bejegyzését bíróságon végeznék, ahol a bírók munkáját szakértői testület segítené közölte Semjén Zsolt egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár.

Más-kép címmel kétnapos tanácskozást tartottak Budapesten, az MTA Filozófiai Intézete és az Evangélikus Hittudományi Egyetem szervezésében. Tomka Miklós vallásszociológus a felekezetek közötti kapcsolatokról tartott előadást. Az adatok szerint idehaza a legismertebb felekezet a katolikus és a református. A második legismertebb csoportba az evangélikusok, Jehova tanúi és az izraeliták tartoznak. Tőlük jócskán elmaradva következnek a baptisták, a Krisna-tudatú hívők, a buddhisták, a muzulmánok, a Hit Gyülekezete. A többi egyház, vallási közösség ismertsége nem éri el a 10 százalékot. Tomka Miklós előadásában hangsúlyozta: a közvélemény tisztában van azzal, hogy Magyarország felekezeti szempontból sokszínűvé vált. A társadalom közel 35 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a vallási csoportok növekvő száma gazdagítja a kultúrát, 44 százalékuk úgy véli, hogy a sokszínűség konfliktusok forrása lehet. A vallásszociológus megjegyezte: a vallási sokféleséget legkevésbé a nem vallásosak tekintik kulturális nyereségnek. A vallásos emberek egy része ugyanakkor hajlik arra, hogy saját hitét az igazság egyedüli képviseletének tartsa. A társadalomban határozott ellenszenv él a szektákkal szemben. A kérdezettek negyede akkor sem engedélyezné bizonyos vallási közösségek működését, ha azok betartják a törvényeket. A döntő többség tiltaná vagy korlátozná az utcai hittérítést. Tomka utalt az MTA pszichológiai intézetének vizsgálatára, amely kimutatta: a közvélemény szemében a szektáknál csak a cigányok, a homoszexuálisok, a kábítószeresek és a bőrfejűek népszerűtlenebbek. A társadalom hetede egyik felekezetnek sem, csaknem fele kizárólag a történelmi egyházaknak adna rendszeres állami támogatást. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken azok aránya, akik mindegyik vallási közösséget támogatásban részesítenének (Népszabadság: Magyarországon... október 29., 4.o.).

Tomka Miklós a magyarországi evangélikus egyház Credo című folyóiratában publikált is. A vallásszociológus rámutat: Magyarországon ma a gazdasági, a kulturális és a politikai életet meghatározó rétegekben a nemhívők aránya messze meghaladja a társadalmi átlagot. "Az előző évtizedek módszeres diszkriminációs politikájának" következményeként viszonylag kicsi a hívő értelmiség aránya. Ezen belül is kevesen tevékenykednek olyan szakmákban, amelyek nyilvános megszólalással és szerepvállalással járnak (Magyar Nemzet: Ateisták... november 3., 4.o.).

A Magyar Hírlapban (A közös erkölcs alkotja... november 1., 8.o.) a Más-kép konferencia egyik előadója, Endreffy Zoltán vallásfilozófus nyilatkozik, aki kifejtette: a meglévő hitbéli ellentétek ellenére sem lehetetlen a vallások közötti párbeszéd. "A nagy vallások mindegyike beszél ugyanis egy transzcendens valóságról. S minden emberre jellemző, hogy az érzékelhető világban többé-kevésbé jól érzi magát, mégis egy másfajta valóság után vágyik, akár bevallja, akár nem. A szeretet, sőt az ellenség szeretetének parancsa minden tanításban fellelhető. A rítusok területén nagyok a különbözőségek, az erkölcsi tanítások terén már kisebbek a legmélyebb szinten minden vallás hasonlóan gondolkodik." Endreffy azt is kifejtette: "Tegyük fel, hogy amit a Biblia tanít, az jó, helyes és üdvösségre vezet. Viszont a hívők többsége sem tartja be, inkább az ellenkezőjét cselekszi. Maga a pápa mondja, hogy az ezredforduló közeledtével a római katolikus egyház feladata a minél mélyebb és őszintébb bűnbánat tartása. Ez másként azt is jelenti: az ember azért kapott értelmet az örökkévalótól, hogy a változó helyzetekben és körülmények között is képes legyen az isteni elvárásoknak megfelelni." A vallásfilozófus a vallás és az ökológia kapcsolatáról is beszél, hangsúlyozva: az ökológia problémákat az emberiség kollektívan, nem pedig felekezeti megoszlás szerint idézte elő, a megoldást ezért olyan módon kell vizsgálni, hogy az mindenki számára érthető legyen.

A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma amelynek alapítói célja az ország mai határain túl élő magyar nemzetrészek megmaradásának támogatása, az egyetemes magyar kultúra értékeinek gyarapítása, a közép-európai népek megbékélésének elősegítése kiosztotta idei díjait. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök kapta a Bethlen-díjat, Cselényi László, a Duna TV rendezője a Tamási Áron-díjat, Berszán László erdélyi pap, Prágay Dezső és Zalabai Zsigmond Márton Áron-emlékérmet kapott (Magyar Nemzet: Tempfli József... november 3., 12.o.).

A kereszténység, az európai modell szerinti nemzetállami szervezet mellett, sokoldalú európai kultúrát, nemzetközi kapcsolatokat és sok évszázadra szóló beilleszkedési esélyt adott Magyarországnak mondta Borián Tibor piarista gimnáziumi igazgató a Keresztyén örökségünk című rendezvényen, amely az országos protestáns napok egyik zárórendezvénye volt (Magyar Nemzet: Hírek október 28., 4.o.).

Több mint 40 országból várnak vendégeket a jövő nyáron tartandó magyar reformátusok IV. világtalálkozójára, amelynek a Duna melléki református egyházkerület lesz a házigazdája közölte Pápai Szabó György, az egyházkerület szóvivője. A számos településre kiterjedő jövő évi, június 30-tól július 22-éig zajló esemény megnyitó istentiszteletének és ünnepségének a ferencvárosi stadion ad majd helyet (Magyar Nemzet: Református... október 28., 5.o.).

Október 31-én vasárnap, a reformáció emléknapján a református, az evangélikus és a baptista egyház ökumenikus istentiszteletet tartott a debreceni Református Nagytemplomban. "A reformáció nem bezárkózás, nem visszahúzódás egy szűk világba, hanem elindulás, amivel át lehet és át kell hatni az élet minden területét" mondta igehirdetésében Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. A püspök a nagytemplom galériájában megnyitotta Imre Lajos grafikusművésznek a többségében református templomrészleteket, parókiákat ábrázoló alkotásokból álló kiállítását (Napi Magyarország: A reformáció... november 1., 2.o.).

Október 31-én vasárnap Pákozdon kegyeleti ünnepséggel és ökumenikus gyászszertartással helyzeték végső nyughelyére a Don-kanyar Emlékkápolna szarkofágjában az Oroszországban elesett ismeretlen magyar katona földi maradványait. A meghalt áldozatokra emlékezett, mondott imát értük, s kívánt megnyugvást a szeretteiket elvesztetteknek Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök, Márkus Mihály református püspök és Labossa Lajos esperes, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökhelyettese (Magyar Nemzet: Végtisztesség... november 1., 5., Napi Magyarország: Hazatért... 2.o.).

A Napi Magyarország (Egyházak pénzét... november 2., 4.o.) beszámol arról, hogy egyházi személyeknek és alapítványoknak 36-40 százalék kamatot ígért befektetett pénzük után az 56 éves Mach Károly. A megtévesztettek baráti kapcsolatuk miatt hittek a jogászteológus végzettségű férfinek, aki többmillió forinttal megkárosította őket. Most előzetes letartóztatásban vár sorsára. MK