Találkozó az ortodox katholikosz pátriárkával
A szentatya hétfő délután találkozott II. Ilia ortodox katholikosz pátriárkával és a szent szinódus húsz tagjával. II. Ilia pátriárka (Heraclius Dzsordzsevics Sioasvili) 1933-ban született, a moszkvai teológiai akadémián végezte tanulmányait. 1957-ben szentelte pappá II. Alekszij moszkvai és összorosz pátriárka. 1963-ban szentelték püspökké, majd 1975-ben választották meg katholikosz pátriárkává. 1979-88. között az Egyházak Világtanácsának elnöke volt. A grúz szent szinódus 1997-ben úgy döntött, hogy az ökumenizmussal kapcsolatos ellentétek miatt kivonul a tanácsból.
A szentatya hálát adott a Gondviselésnek, hogy csaknem húsz év után visszaadhatja II. Ilia pátriárka testvéri látogatását. Grúzia ősi apostoli egyháza katholikoszának a Vatikánban tett történelmi látogatásakor békecsókot váltottak és megígérték, hogy imádkoznak egymásért. Isten nagy ajándéka, hogy a pápa most ismét kifejezheti a pátriárka gondjaira bízott egyház iránti tiszteletét és nagyrabecsülését. Jelentős az a tény, hogy Róma püspökének első látogatására éppen az Isten Fia születésének 2000. évfordulóját ünneplő nagy jubileum előestéjén kerül sor. A jubileum felhívás minden hívő számára, hogy együttműködjön Isten országa győzelmén, de arra is serkenti őket, hogy megtört és bűnbánó szívvel elismerje az utóbbi évezred során felmerült megosztottságokat. A pápa a katolikus egyház tiszteletéről biztosította a grúz egyházat, amelynek kezdetei a jeruzsálemi közösségben gyökereznek és András apostol prédikációihoz kapcsolódnak. A pápa utalt Szent Ninára, aki a grúz nép hitének valódi oszlopa volt: imáival és vezeklésével kieszközölte az uralkodó és a nemzet megtérését. Vértanúk sokasága áldozta fel életét az evangéliumért Grúzia földjén azokban a történelmi korokban, amelyekben a keresztény hit megvallását halállal büntették. Történelménél és keresztény kultúrájánál fogva Grúzia megérdemli az egyetemes egyház elismerését mondta a pápa, leróva tiszteletét századunk grúz hitvallói és mártírjai előtt is. A szentatya hálát adott Istennek azokért az eredményekért, amelyek az elmúlt években a katolikus és az ortodox egyház közötti kapcsolatokból születtek, kezdve az I. Athenagorasz és VI. Pál pápa közötti történelmi találkozóval. A pápa utalt rá, hogy személyesen követte a két egyház közötti nemzetközi vegyesbizottság által folytatott párbeszéd előrehaladását, amely rendkívüli jelentőségű a keresztény egység ügye szempontjából. A bizottság olyan alapvetően fontos témákkal foglalkozott, mint az egyház és az eucharisztia misztériuma a Szentháromság misztériumának fényében; hit, szentségek és az egyház egysége; a papi rend szentsége az egyház szentségi struktúrájában, és az apostoli folytonosság jelentősége Isten népe megszentelése és egysége szempontjából. Tovább kell folytatni a párbeszédet és az igazság őszinte szeretetének testvéri lelkületétől vezérelve kell leküzdeni az akadályokat mondta a pápa, felidézve a katolikus és a grúz ortodox egyház közötti kapcsolatokat, amelyek a visszaszerzett szabadság következtében még közvetlenebbekké váltak. A szentatya végül biztosította a grúz ortodox egyház szent szinódusát: azért imádkozik, hogy a két egyház közötti együttműködés minden szinten növekedjen, ékesszóló tanúságot téve az evangéliumról, amelyre az ortodoxok és a katolikusok egyaránt meghívást kaptak.
Látogatás Grúzia ősi fővárosába
A tbiliszi pátriárkai palotában történt találkozó után a szentatya ellátogatott az ország ősi fővárosába, a Tbiliszitől 26 km-re fekvő Mitskhetába, ahol felkereste a grúz kereszténység szívét jelentő szveticshoveli patriarkális székesegyházat. Az eredeti katedrálist 1000 táján építették, ám a többszöri pusztítás és újjáépítés után is megőrizte kiemelkedő építészeti és főleg vallási jelentőségét: minden év október elsején ünnepélyesen közszemlére teszik a híres "szent tunikát" és mindig itt történik a grúz ortodox püspökök szentelése. A látogatáson részt vett a grúz szent szinódus 20 tagja, élén II. Ilia pátriárkával és a templomot megtöltő ötszáz hívővel. A liturgikus énekek és a pátriárka köszöntő szavai után a szentatya üdvözlő beszéde következett.
"Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki Krisztusban minden mennyei, lelki áldással megáldott minket" a pápa az efezusi levél ezen szavaival köszöntötte a grúz apostoli egyház katholikoszát és szent szinódusát. Ez az épület mondta a szentatya , mely jelképe a grúz egyháznak, jóban-rosszban lelki erőt adott a nemzetnek a századok során. Ebben az épületben ünneplik a szent liturgiát, amellyel a Földön zarándokló egyház a szentek közösségén keresztül kifejezi lelki egységét a mennyei egyházzal. A pátriárkai székesegyház kövei és ikonjai e föld szentjeiről és vértanúiról szólnak, akik már Mária, Isten Anyja és a Mennyország minden szentje társaságában vannak. Az egyház mély meggyőződése ugyanis, hogy a még földi zarándokútjukat járók és a már Krisztus békéjében nyugvók közössége folytonosan megerősödik a lelki ajándékok kicserélése által. Nem kételkedhetünk abban, hogy az egyház előtt álló feladat a harmadik évezred hajnalán nem más, mint az, hogy hirdesse a ma emberének Jézus Krisztust, az Üdvözítőt, nem kisebb buzgalommal és meggyőződéssel, amint azt a múlt evangelizálói tették. Adjunk hálát Istennek, hogy Grúziában az egyház erős hittel és kipróbált hűséggel hirdette az evangéliumi jó hírt a századok során. Az emberi történelmet az Úr vezeti és ő tanít meg minket arra is, hogy megértsük azt. A jövő nemcsak a mi munkánk eredménye lesz, hanem Isten nagy ajándéka és kegyelme.
Közös nyilatkozat a békéről
A székesegyházban tartott találkozó végén a pápa és az ortodox pátriárka közös felhívással fordult a világhoz a béke érdekében. "Mi Grúziáról és a Kaukázusról beszélünk, amelynek nagy geopolitikai jelentősége van Kelet és Nyugat között, de ahol igen nagy veszély fenyegeti a békét. Abházia és Nagorno Karabah, Észak-Kaukázus olyan helyek, amelyekben a konfliktusok kiterjedhetnek. A világnak össze kell fognia, hogy elkerülje a pusztító háború lehetőségét. Minden felelős kötelezze el magát, hogy a harmadik évezred a béke korszaka legyen."
Grúzia és a grúz kereszténység története
A Fekete-tenger keleti partján fekvő Grúzia egyike az ősi sokezer éves civilizációk bölcsőinek. A napjainkban öt és félmillió lakost számláló ország története egymást követő hódoltságok korszaka. A görögök uralmát a rómaiaké váltotta fel, amelynek végén 337-től vette fel a keresztséget a grúz nép. 654-ben arab fennhatóság alá került, akik Tbilisziben emirátust alapítottak. A virágzó arab kultúrának a mongolok inváziója vetett véget 1220-ban. 1453-ban Bizánc elestével és Isztambul névre keresztelésével az ottomán új világhatalom Grúziát elszakította a Nyugattól és három évszázadon át hol török, hol perzsa hadak rohanták le. A cári Oroszországgal kötött sikertelen egyezség kísérlete után ismét perzsa uralom következett, majd azt először cári orosz, majd szovjet bolsevik elnyomás váltotta fel. A más vallású római, arab, perzsa, török, mongol elnyomás során, majd a cári ortodox orosz és az ateista szovjet uralom alatt az ősi grúz kereszténység elképzelhetetlenül sokat szenvedett. A grúz ortodox egyház önállóságát az V. század végén nyerte el Zénó római császártól, s a grúz pátriárka ettől kezdve viselheti a "katholikosz" címet. A középkor legnagyobb csapását a közel ezer éven át tartó iszlamizálás jelentette. A Szovjetunió létrejöttével a grúz ortodox egyház látszólag visszanyerte függetlenségét a moszkvai pátriárkától, ám "cserébe" a kommunista, ateista zsarnokság 1922-23. között 1500 grúz ortodox templomot rombolt le. Ez a hetvenéves bolsevik uralom volt a grúz kereszténység legfájdalmasabb keresztútja. A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett szétesésével az ország és a grúz ortodox egyház is visszanyerte függetlenségét. VR/MK
Jeruzsálemi főpapok közös nyilatkozata
Názáret: I. Diodorosz, görög ortodox, Torkom Manoogian örmény és Michel Sabbah latin szartartású jeruzsálemi pátriárkák, valamint P. Giovanni Battistelli szentföldi kusztosz, november 4-ei keltezéssel közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Ebben tiltakoznak az izraeli kormány döntése ellen, amely engedélyezi, hogy november 8-án elhelyezzék az Angyali Üdvözlet bazilikától mindössze néhány méterre épülő mecset alapkövét. Názáret városa immár kétezer éve szent terület a keresztények számára, mivel ezen a helyen hangzott el az Angyali Üdvözlet olvashatjuk a közleményben. Az egyházi vezetők utalnak azokra a szilárd kapcsolatokra, amelyek a kereszténységet az iszlámhoz fűzik, hangsúlyozva, hogy Názáret mindig is a hagyományos összhang és a béke városa volt. Ezt a békés együttélést a közelmúltban sajnálatos események sorozata zavarta meg. Annak ellenére, hogy az Angyali Üdvözlet bazilika melletti földterület állami tulajdonban van, a kormány támogatja azoknak a muzulmán fundamentalistáknak egy kis csoportját, akik mecsetet szándékoznak építeni mindössze néhány méterre Názáret történelmi templomától. A szentföldi keresztény közösségek vezetői úgy ítélik meg a kormányhatározatot, mint a galileai keresztények elleni nyilvánvaló diszkriminációt. A keresztény egyházak egyet nem értésük kifejezésére november 22-23-án minden szentföldi szentélyt zárva tartanak. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 11. 15.