A Magyar Nemzet (II. János Pál... november 4., 3.o.) és a Napi Magyarország MAG c. melléklete (Magyar kémek... november 4., 4-5.o.) röviden ismerteti azt a dossziét, amelyet Prága az olasz titkosszolgálatnak adott át. Az egykori csehszlovák titkosszolgálati anyag a KGB által elrendelt Pagoda-akcióra derít fényt: a lengyel Karol Wojtyla pápává választásakor Moszkva azt az utasítást adta a Varsói Szerződés tagállamainak, hogy az első naptól kezdve minden eszközzel, félreinformálással és provokációval, lépjen fel II. János Pál és a Vatikán ellen a pápa lejáratásától kezdve egészen a "fizikai megsemmisítéséig." A csehszlovák titkosszolgálatnak a magas rangú papok, többek között Agostino Casaroli bíboros megfigyelése volt a feladata. Az elmúlt hetekben közölt olasz KGB-kémlistán a volt magyar titkosszolgálat által fizetett ügynökök is szerepelnek, és Marcus Wolf, a keletnémet Stasi vezetője is azt állítja, hogy a Vatikán a magyarok hatáskörébe tartozott, de most első alkalommal történik konkrét utalás arra, hogy a KGB Karol Wojtyla meggyilkolását sem zárta ki. Az MN kiemeli: pápává választása után két és fél évvel, 1981. május 13-án a török Ali Agca lőtt rá II. János Pálra, a Szent Péter téren. Az 1998-ban lezárult nyomozás megerősítette, hogy a Szürke Farkasok nevű terrorszervezet tagjai közé tartozó Agca mögött az egykori kelet-európai titkosszolgálatok álltak, és a szálak elsősorban Bulgária felé mutattak. A csehek most újabb dokumentumokkal szolgáltak a Vörös Brigádokkal való kapcsolatokról is, mivel a szélsőbaloldali olasz terroristák vezetője a prágai rádiónál talált menedéket. Tisztázásra vár az ún. Havel-dosszié sorsa is, amelyet 1990-ben a cseh elnök adott át személyesen az olaszoknak, de azóta titokzatos körülmények között eltűnt.

A Magyar Hírlapban (november 10., 7.o.) Máté Imre Az új ágostai hitvallás című cikkében a római katolikus egyház és az evangélikus egyház október 31-én Augsburgban aláírt, megigazulásról szóló egyezményét elemzi. A szerző kifejti: az új "ágostai hitvallás", mely szerint "minden Isten kényén-kedvén áll vagy bukik, messze túlmegy Luther kritikus sorompóba szorításánál. Az új, közös doktrína mindenekelőtt az intellektuális útkeresés ellen irányul. A hit a fontos, tehát ne gondolkozz, hanem higgy, akkor talán Isten kegyes lesz hozzád. Jót cselekedni sem fontos, mert a cselekvés, a jó vagy rossz cselekedet nem befolyásolja Isten kegyetlenségét-kegyességét. Az indoklás erre az, hogy Isten úgy szereti teremtményeit, amilyenre azok sikerültek. Ez merőben ellenkezik Jézus kijelentéseivel, aki az üdvösség útját a felebaráti szeretetben jelölte meg. 'Szeresd felebarátodat', 'menj, és ne vétkezz', 'tartsd meg a parancsokat' mind arra utalnak, igenis nagy a jelentősége a lélek minőségének megítélésében... Az új egyezményes doktrínában a legnagyobb csalódást az okozza, hogy nem védi a gyöngét az erőssel szemben, hanem alkalmazkodik a társadalmi evolúció kegyetlenségéhez. A természetben természetes, hogy az erősebb a gyöngébb fölé kerekedik, a gyorsabb maga mögött hagyja a lassút. Az egyházak, a vallások értelme az volna, hogy fékező, morális mechanizmusokat építsenek bele az ilyen folyamatokba. Az ember javára nincs az üdvözülés új doktrínájának vállalása, ezért az augsburgi aláírások a keresztény egyházak halálos ítéletének aláírásai" írja cikkében Máté Imre.

Hazai hírek

Pokorni Zoltán oktatási miniszter november 5-én pénteken találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel. Pokorni többek között azt javasolta, hogy az egyházi közoktatás a normatívák fölött is kapjon állami támogatást annak érdekében, hogy az egyházi iskolák finanszírozása elérje az önkormányzati intézményekét (Népszabadság: Pokorni... november 6., 5.o.).

Elkészült az a kormányhatározat-tervezet, amely a volt egyházi ingatlanokkal kapcsolatos valamennyi ügyet lezárja közölte Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára. A dokumentumban a református és az evangélikus egyház, az izraelita felekezet, valamint az ortodox egyházak és az unitárius egyház volt ingatlanjainak sorsa szerepel, s bár a katolikus egyház ügyeit kormányhatározat már rendezte, egy-két eset az újabb határozati javaslatba is bekerült. Semjén szavai szerint az egyházak kártalanítására hatmilliárd forintot fordít az állam a jövő évi költségvetésből. Emellett az idei 2,8 milliárd forinttal szemben jövőre négymilliárd forintot kapnak műemlék-rekonstrukcióra. A helyettes államtitkár megerősítette: kezdeményezte, hogy minden tárcánál jelöljenek ki egy vezető tisztségviselőt, aki tájékoztatja őt a törvénytervezetekről, azért, hogy a felekezeteket érintő ügyekben az egyházak képviselőivel is konzultálhasson (Magyar Nemzet: Hírek november 6., 6., Hírek november 9., 4.o.).

A Magyar Hírlap (Többet adnának... november 9., 4.o.) arról ír, hogy az FKGP, a Fidesz, az MSZP és a MIÉP képviselői a Magyar Katolikus Püspöki Karral vállvetve igyekeznek megakadályozni, hogy az egyházi oktatási intézmények kiegészítő támogatását csökkentsék a 2000. évi költségvetésben. A kormány ezt azért szorgalmazta, mert az általános, minden oktatási intézménynek jutó támogatás erőteljes növelését tervezik. Az oktatási tárca kompromisszumra hajlik az ügyben írja a lap. A cikkből kiderül, hogy az SZDSZ nem támogatja a módosító javaslatot.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) az idén 18 millió forinttal támogatja a Magyar Katolikus Püspöki Kar 2000. évi jubileumi programjának előkészítését, kilencmillió forinttal pedig a vatikáni kiállítás megszervezését derül ki abból az összesítésből, amelyet Szigeti László, a millenniumi titkárság tanácsadója állított össze. A tárca egymillió forintot ítélt oda a Bencések a Kárpát-medencében 1000-2000 címmel tartandó millenniumi találkozóra, amelyet a magyar bencés kongregáció pannonhalmi főapátsága szervez. A minisztérium a felsoroltak mellett további egymillió forintot juttat a Szent István-i püspökségek millenniumára, és többmillió forinttal támogat más, helyi rendezvényeket és szervezeteket. A református egyház az idén a Debreceni Református Kollégium diákjainak első világtalálkozójára kapja a legmagasabb összegű anyagi támogatást, hétmillió forintot. Támogatásban részesül a Magyar Presbiteri Szövetség Népesedési problémák egyházi szemmel című konferenciája, valamint a határmenti egyházmegyék lelkészeinek találkozója. A magyarországi evangélikus egyház ötmillió forintot kap idén a millennium alkalmából tartandó helyi ünnepségekre és fesztiválokra. A Mazsihisz egymillió forint támogatásban részesül A vallások szerepe Magyarország európai integrációjában c. programra (Magyar Nemzet: Állami támogatás... november 8., 5.o.).

Tisztújító kongresszust tartott a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas. Elfogadott nyilatkozatuk szerint ma az állam tekintélyét kell megteremteni Magyarországon. Nem az állam és az egyház szétválasztása útján, hanem az együttműködés formáinak keresésével és erősítésével lehet közelebb jutni az európai társadalmakhoz (Magyar Hírlap: "A holocaust..." november 8., 3.o.).

Újraszentelte november 5-én pénteken Bosák Nándor, a debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke Nyíregyházán Szent Imre szobrát, amely ötven év után került vissza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyére, az ismét működő katolikus gimnáziumba. A fél évszázados rejtegetés után előkerült szobrot a restaurálás után az intézmény előcsarnokában állították fel, s a hajdani Érseki Szent Imre Internátus öregdiákjai adták át a gimnázium jelenlegi tanulóinak (Magyar Nemzet: Mozaik november 6., 31.o.).

Az eredeti tervekkel ellentétben 2000. január 1-jén bizonyosan nem kerülnek az irgalmas rend birtokába az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet korábban meghatározott részei: a racionális, felelősséggel vállalható időpontnak jelenleg 2000. július 1-je látszik nyilatkozta a Magyar Nemzetnek (Fél évet csúszik... november 6., 1.,6.o.) Dizseri Tamás, az átadást tanácsaival segítő miniszteri főmegbízott, a református egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója. Mivel pedig ezzel fél évvel későbbre tolódik a rendezés, a szakértő szerint megfontolandó, hogy a sokat vitatott harmadik épületrész birtokba adása a tervekben szereplő 2001. január elseje helyett már a jövő év közepén, a másik két épülettel együtt történjék meg.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködési megállapodást kötött a Krakkói Pápai Teológiai Akadémiával. A szerződést Tadeusz Pieronek püspök, az akadémia rektora és Erdő Péter, a Pázmány Egyetem rektora írta alá Budapesten. Az egyetemi rangú krakkói egyházi akadémia hajdan a Krakkói Egyetemhez tartozott, az 1397-ben alapított teológiai kar kibővítésével jött létre. 1976-ban filozófiai, 1981-ben pedig egyháztörténeti fakultással bővült. Ekkor kapott pápai alapítólevelet. A magyar katolikus egyetemmel kötött szerződés hallgatók és oktatók cseréjét, közös kutatást és publikációkat tesz lehetővé. A Pázmány elsősorban a lengyelek gazdag egyháztörténelmi és keresztény filozófiai kutatásait értékeli nagyra. A krakkói egyetem a magyar testvérintézményhez hasonlóan erősíti a kánonjogászképzést (Magyar Nemzet: Hallgatócsere... november 6., 18.o.).

Evangélikus templom épült Balatonfüreden, amelyet D. Szebik Imre, az északi evangélikus egyházkerület püspöke avatott fel november 6-án szombaton. Templomot szenteltek föl ezen a napon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzsér-Kálongtanyán is, ahol a római és a görög katolikus, illetve a református egyház hívei közösen építettek imaházat (Magyar Nemzet: Hírek november 8., 4.o.).

A Napi Magyarország (A halál... november 6., 30.o.) beszámol arról, hogy Károli Gáspár-díjat adományozott Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője Szathmáry Sándor kutatóprofesszornak és Jánosy István költő, műfordítónak. Szathmáry Sándor református teológus 1976-ban disszertációt írt Halhatatlanság vagy feltámadás címmel. Szathmáry úgy véli, nyomban a halál után megkezdődik a feltámadás, de az nem annak a testnek a feltámadása, amelyik a sírban van, hanem az emberi létnek egy magasabb dimenzióba való megérkezése, a Krisztus létében való részesedés, amely azonban nem a "napok végén", tehát be nem látható messzeségben, hanem nyomban a halál után kezdődik meg. Nézete szerint a haldokló embernek nem puszta tant, hanem egy darab kenyeret, élő reménységet tud a kezébe adni, hiszen nem végtelen várakozás előtt állnak, hanem rögtön az ígéretek kapujába érkeznek el. A halál után a létezésünk töretlenül folytatódik Krisztusban.

A Napi Magyarország (A HM kiutasította... november 6., 1.,3.o.) értesülései szerint Szabó János honvédelmi miniszter a közelmúltban levelet írt Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének, amelyben közölte: semmisnek tekinti azt a megállapodást, amely alapján a vallási közösség jelen lehet a honvédség és a határőrség tábori lelkészi szolgálatában. Csuka Tamás protestáns tábori püspök, valamint Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is úgy véli, hogy a HGY törvénytelen megállapodás alapján próbált a katonák között tevékenykedni. Szabó János egy 1994-ben meghozott kormányrendeletre hivatkozik, amelynek értelmében "a tábori lelkészi szolgálat kizárólag a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezet lelkészeiből áll. Más egyháznak nincs módja arra, hogy a Magyar Honvédségnél szervezetszerűen képviseltesse magát." MK