Homíliáját a pápa a Jelenések Könyvéből vett idézettel kezdte: az angyal "megmutatta a mennyből, Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet, amely Isten dicsőségében ragyogott. Tündökölt, mint a drágakő, mint kristálytiszta jáspis." Utalt rá, hogy a megújult kápolna falai János apostol Patmosz-szigetén megélt látomásait ábrázolja, ahol "Isten igéje és Jézus tanúsága" miatt tartózkodott. A széles, magas fallal körülvett falon 12 kapu nyílik, a városon a Szentháromság dicsősége tündököl, amely bearanyozza a boldogok sokaságát. A Megváltó anyja, Redemptoris Mater, szemünk elé tárja Isten szeretetének misztériumát, aki emberré lett értünk, hogy nekünk, embereknek megadja a lehetőséget, hogy Isten gyermekeivé váljunk. A harmadik évezred küszöbén szeretném hangsúlyozni ezt az örömteli üdvözítő hírt, amelyet a Máriától született Krisztus hozott el az emberiségnek mondta a szentatya, majd így folytatta: "Örömmel szentelem fel az oltárt és áldom meg a megújított kápolnát, amelynek mozaikjaiban újjáéled a keleti hagyomány gazdagsága, olyan személy tudatos olvasatában, aki ismeri a nyugati hagyományt is. Itt Kelet és Nyugat, távol attól, hogy egymással szembehelyezkedjenek, kicserélik az ajándékokat, azzal a szándékkal, hogy jobban kifejezzék Krisztus kifürkészhetetlen gazdagságát. A kápolna annak a két tüdővel lélegző teológiának a kifejezése, amelyből új életerőt meríthet a harmadik évezred egyháza."
A kápolna felújítási munkálatait P. Tomas Spidlik cseh jezsuita teológus felügyeletével és tanácsadásával végezte Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita teológus és festőművész, valamint munkatársai, a római "Ezio Aletti" jezsuita tudományos és lelkiségi kutatóközpont közreműködésével. A mozaikművészet mesterei saját kezűleg vágták megfelelő méretűre a felhasznált anyagokat: gránit, márvány, travertin, tengeri kavics, gyöngyház, zománc, ezüst, arany, fehérarany díszítőelemeket. Egyes mozaikkockák eredete külön említést érdemel: a szlovén Alpokból származó szikladarabok, arról a helyről, ahol Tito kommunista rezsime idején keresztények vértanú halált szenvedtek. Az oltár, a keresztelőkút, a pápai trónus, a szenteltvíztartó macedóniai fehér márványból készültek, ezüst-bronz ötvözet díszítésük Otmar Oliva moráviai szobrász alkotása. VR/MK
A szentatya beszéde német püspökökhöz
Vatikán: A pápa november 15-én, hétfőn délelőtt kihallgatáson fogadta a német püspökök első csoportját, akik ezekben a napokban végzik ötévenként szokásos ad limina látogatásukat. A pápa a német püspököknek átnyújtott beszédében kiemelte: a látogatás különös hangsúlyt nyer attól a ténytől, hogy tíz évvel ezelőtt omlott le a berlini fal, és a szögesdrótot nyitott kapukra cserélték. A Brandenburgi-kapu, mely éveken át a megosztottságot jelképezte, most az egyesített Németország szimbólumává lett. A pápa az ad limina látogatásukat három csoportban végző német püspökök első küldöttségéhez intézett beszédében az egyházról, mint az Istennel való benső egység szentségéről, jeléről és eszközéről beszélt. Tíz évvel a "vértelen bársonyos forradalom után" sokaknak túlzó álmaikkal ellentétben meg kell elégedniük a legszükségesebb javak birtoklásával. A pápa megköszönte a német katolikus egyház szolgálatát, mellyel a társadalom politikai, karitatív és gazdasági életét segítette. A terhességi tanácsadásban való egyházi részvétel jövőbeni kérdését a pápa most nem érintette, de kiemelten megköszönte azt a fontos munkát, amelyet a tanácsadásban résztvevők végeznek. Köszönetet mondott egyúttal azért az önzetlen anyagi segítségért, amellyel Róma püspökének, vagyis az egyetemes egyháznak a segítségére sietnek, jóllehet maguk is súlyos gondokkal küzdenek.
A német fogyasztói társadalom negatív jeleként említette a pápa azt a sokkhatást, mely főként a reklámon keresztül azt az illúziót kelti az emberekben, mintha mindent megszerezhetnének maguknak. Püspökeiken keresztül arra inti a pápa a német híveket, hogy őrizzék meg a vasárnap eredeti jelentését, mely az istentisztelet és a pihenés napja.
A tömegtájékoztatás kihívásaival szemben a pápa emlékeztet rá: miközben az egész földkerekséget behálózza a gyors tájékoztatás, mégis a kor embere az információ-áradattal szemben szorongva védtelennek érzi magát, és végül egyedül marad az ellenőrizhetetlen híradásokkal szemben, melyeket ráadásul sem ellenőrizni, sem helyesen értékelni nem tud. Ezen kihívásokkal szemben a pápa felhívta a német püspökök figyelmét, hogy evangelizálják a tömegtájékoztatást, mely jó esetben a lelkipásztorok számára "szószék"-ként szolgálhat.
A pápa figyelmeztetett: a laikus társadalom a múlt században "gazdasági szekularizációval" fenyegetett, napjainkban pedig "intellektuális elvilágiasodással." Különös módon fenyeget ez a beláthatatlan veszély a német társadalomban, ahol ez a folyamat felgyorsult ütemben hódít teret az egyesítés következtében. A pápa leszögezte: "Az egyesített Németország nem lett nagyobb mértékben protestánssá ahogy azt kezdetben sokan gondolták , hanem sajnálatos módon kevésbé kereszténnyé lett." Ebben a helyzetben az egyháznak meg kell kérdeznie, hogy mi is a sajátos feladata. Válaszképpen a pápa hangsúlyozta: Isten népe semmiféleképpen nem vonulhat ki a társadalomból, hanem a párbeszéd és a kritikus önvizsgálat útját kell követnie. Példaként mutatott rá a pápa a közelmúltban Európa társ-védőszentjévé nyilvánított Edith Steinre, kinek szavát is idézte: "Aki az igazságot keresi, magát az Istent keresi, anélkül, hogy tudná azt." Végül a pápa az ad limina látogatásukat végző német püspökök első csoportjához intézett beszédét azzal a figyelmeztetéssel zárta, hogy a német lakások és intézmények falán látható kereszt egyszerre emlékeztet az embertestvér felé forduló "horizontális szeretetre" és a forrásként szolgáló "vertikális istenszeretetre", melyből az előbbi táplálékot és erőt merít. VR/MK
Európai püspökök athéni tanácskozása
Athén: Az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa november 11-14. között tartotta évi plenáris ülését a görög fővárosban, Nikolaos Fóscolos athéni érsek, a görög püspökkari konferencia elnöke meghívására. A 29. plenáris ülés vendége volt Moreira Neves bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa, aki a résztvevőknek átadta II. János Pál pápa üdvözletét. Az ülést Miloslav Vlk prágai bíboros, érsek, az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsának elnöke, valamint Seregély István egri érsek és Karl Lehmann mainzi püspök helyettes elnökök vezették. A tanács tagjai a 34 európai püspökkari konferencia elnökei, célja pedig a földrész főpásztorai közötti kollegialitás megerősítése, az együttműködés elmélyítése. A plenáris ülésen a főpásztorok a caritas sürgős segítségét kérték a legutóbbi törökországi földrengés áldozatainak megsegítésére, illetve a következő témakörökkel foglalkoztak: az európai püspökök második szinódusa, az ökumenizmus, különös tekintettel a Lutheránus Világszövetség és a Katolikus Egyház által október 31-én aláírt közös nyilatkozatra, továbbá az iszlám Európában, az elvándorlás jelensége, a családi katekézis, környezetvédelem, hivatásébresztés. Az európai püspökök november 13-án közleményben adtak hangot aggodalmuknak a koszovói és csecsenföldi események miatt. Felhívást intéztek a politikai felelősökhöz, minden egyházhoz és vallási közösséghez: tegyenek meg mindent az összecsapások, a gyilkosságok, az etnikai üldöztetések beszüntetéséért, a gyűlölet leküzdéséért. Csak a békés együttélés új útjai vezethetnek a mindenki számára boldogabb jövő felé, az erőszak mindenkinek veszteség, a béke viszont nyereség állapították meg felhívásukban az európai főpásztorok. VR/MK
HÁTTÉR INFORMÁCIÓ
Kelet és Nyugat találkozása a vatikáni Redemptoris Mater kápolna
A felújított kápolna 600 négyzetmétert meghaladó felületét teljes egészében mozaikok borítják, amelyek képekben jelenítik meg a teológiát. Ez a középkorban a szegények Bibliájának nevezett olvasmány az Atyaisten szeretetéből, a Megtestesülésből indul ki és Krisztus második, dicsőséges eljövetelével, a Parúziával fejeződik be. A gömbalakúvá kiképzett belső tér a kozmoszt jelképezi, amelynek felső cikkelyéből, a kápolna mennyezetéről, a világegyetem Ura, a Pantokrátor Krisztus tekint le a világra, Isten templomára. Pontosan alatta helyezkedik el az ambó, ahonnan Isten szava hangzik el. A középső fal, amely az ortodox világi hívő, az orosz Alekszander Kornooukhov művész alkotása, Andrej Rubljovot idéző stílusban, az ikonfestészet szigorú szabályait követve Isten Anyjának állít emléket. Mária, az Úr Anyja és a Bölcsesség Székhelye Kelet és Nyugat különféle korokat és nemzeteket képviselő szentjeitől körülvéve ül trónusán. A mennyei Jeruzsálemben megvalósul az egyház tökéletessége, a megszentelődött emberiség szentháromságos szeretetközössége. A további három falfelület égő vörös, mély kék és csillogó arany színben vibráló mozaikfigurái és jelképei az Ószövetség epizódjain és szereplőin, Krisztus és a szentek életén keresztül beszélik el az üdvösségtörténetet, a modern stílust ötvözve a klasszikus keleti ikonográfia jegyeivel. A keleti felfogás szerint még csak bimbózó világot jelképező virágkehely ad keretet az egyes falfelületeknek: az Ige leszáll a Földre és megalázza magát, hogy az ember feljuthasson az egekbe, illetve az ember, Krisztus által, visszatér az Atyaistenhez. A Fiú magával viszi a mennyekbe az egész megváltott emberiséget, az egekből aláhulló tűzcserepek megtermékenyítik a Földet és visszatérnek Istenhez: mint például kezdetekben Szent Pál vértanúsága, vagy századunk mártírja, Szent Edith Stein. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 11. 23.